A délnyugat-lengyelországi Zoryban elhangzott beszédében az államfő a hírügynökségek szerint első alkalommal szólalt fel az Izrael és Lengyelország között diplomáciai csörtét kiváltó törvénytervezet ügyében, amely büntethetővé tenné, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget például azzal, hogy a "lengyel haláltáborok" kifejezést használják.
"Sosem fogok elfogadni egy olyan helyzetet, amelyben a lengyel népet vagy az államot sértegessék a történelmi igazság meghamisításával, illetve koholt vádakkal. Az utóbbi napokban túl sok ilyennel illették országunkat és nemzetünket"
- mondta Duda.
A lengyel elnök kiemelte: a holokausztot sosem támogatták lengyel oldalról, épp ellenkezőleg, harcoltak ellene. "Követeljük, hogy ezt az alapvető igazságot tartsák tiszteletben, ehhez nemzetként ugyanolyan jogunk van, mint ahogy a zsidóknak is ahhoz, hogy az antiszemitizmus ellen küzdjenek" - fűzte hozzá.
"Voltak semmirekellő emberek, akik pénzért feladták szomszédjaikat, de ezek nem azonosak a lengyel néppel. Ez nem valamilyen szervezett akció volt, hanem az alattomosság egyedi esetei"
- állapította meg Duda. Aláhúzta: voltak olyan lengyelek is, akik életüket áldozták zsidó szomszédjaikért.
"Nem voltak semmiféle ’lengyel haláltáborok’. Voltak a nem létező lengyel állam területén a németek és hitleristák által létrehozott táborok, akik megtámadták Lengyelországot" - hangoztatta Duda.
Robert Singer, a Zsidó Világkongresszus (WJC) vezérigazgatójának véleménye szerint a lengyel törvény "azért is kifogásolható, mert az megakadályozza a valódi szembesülést az ország háborús történelmének legdermesztőbb korszakával, azzal, hogy milyen mértékben voltak cinkosok a helyi lengyelek zsidó szomszédjaik megsemmisítése érdekében".