Az Európai Unió évek óta nagy figyelmet fordít arra, hogy a 25 év alatti fiatalok mind kisebb arányban hagyják el a tankötelezettségi korhatár betöltése előtt az iskolát, és minél kevesebben rekedjenek ki a munkaerőpiacról. Az unió által is támogatott programok ellenére, azonban még mindig jelentős az úgynevezett NEET-fiatalok száma, ők azok, akik nem tanulnak és nem dolgoznak.
Magyarország számára ez különösen fontos kérdés, hiszen nálunk az uniós átlagnál - 12,5 százalék - lényegesen rosszabb a helyzet, mivel a fiatalok 16,7 százaléka, mintegy 114 ezer fiatal nincs jelen sem az oktatás, sem a munka világában. A tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt is magas a korai iskolaelhagyók száma. A közmunka programok pedig egyáltalán nem segítik ezeket a fiatalokat abban, hogy beléphessenek a munkaerő piacra és versenyszférában helyezkedjenek el.
Az Európai Parlament március 14-án szavazott “A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2018. évi éves növekedési jelentés” című előterjesztésről.
A javaslatban van egy olyan rész, ami arra szólítja fel a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, ami az oktatásban és képzésben nem részesülő, a foglalkoztatásban jelen nem lévő fiatalok, valamint a migránsok támogatását, integrálását és munkaerőpiacra való gördülékeny bevezetését szolgálja.
Ehhez a ponthoz érkezett egy olyan módosító javaslat, ami szűkítette volna ezt a kört és kihagyta volna belőle a migránsokat. Külön szavazás is volt erről az indítványról, vagyis a képviselőknek lehetőségük volt olyan döntés meghozatalára, hogy az intézkedésekkel hazájuk fiataljait segítsék képzéshez, munkához. A jobbikos képviselők támogatták ezt a módosítást.
Az Európai Parlament többsége, köztük a DK, MSZP és a Fidesz-KDNP ülésen részt vevői képviselői viszont elutasították ezt a szűkítő kezdeményezést. A szavazási eredményekből kiderült, hogy a migránsok integrációjának elősegítéséről, a munkához juttatásáról, képzéséről hasonlóan vélekedett az Együtt-Párbeszéd listájáról mandátumot szerző Jávor Benedek, az LMP-s Meszerics Tamás, az MSZP-s Szanyi Tibor, a DK-s Niedermüller Péter és a Fidesz-KDNP kötelékéből: Gál Kinga, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám, Schöpflin György, Szájer József, Bocskor Andrea, Deli Andor, Erdős Norbert és Tőkés László is.
Ezzel a döntéssel Brüsszel azt üzente a megfelelő képzettséggel nem rendelkezőknek, hogy nyugodtan induljanak el Európa felé, hiszen itt a migránsokat nemcsak lakhatáshoz, szociális ellátáshoz segítik, hanem még képzésben is részesülnek és munkához is segítik őket. Kell ennél jobb ajánlólevél, hogy valaki Európa felé vegye az irányt? Aligha.
Nem ez volt az első eset, hogy a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői a migránsokat segítő előterjesztéseket szavaztak meg. Korábban olyan javaslatot is támogattak, ami arra szólítja fel a nemzeti kormányokat és az Európai Bizottságot, hogy a menekültek érdekében működjenek együtt a migránsokat segítő civil szervezetekkel, azokkal, akiket egyébként itthon az Orbán-kormány megbélyegzett, pénzbüntetéssel sújt.
Most már az EU-ban is felvállalja a Fidesz: együtt kell működni a "Soros-ügynök", "migránssimogató" szervezetekkel
A Magyar Nemzet szúrta ki, hogy múlt hét kedden (január 16-án, öt nappal Altusz Kristóf 1300 titkos migránsról szóló kiszólása után) volt egy szavazás az Európai Parlamentben (EP), "Nők, nemek közötti egyenlőség és éghajlati igazságosság" címmel. Az állásfoglalás szövegének előzetes tanulmányozása után azonban mindenki számára világossá válhatott, hogy ez egy kicsit többről szól, mint amit a címe takar.