A politikus hangsúlyozta: pártkatonák helyett "hazai és nemzetközi színtéren is elismert" szakértőket képzel el egy esetleges Jobbik-kormány miniszteri pozícióiban.
Vona elmondta azt is: a Jobbik 11+1 minisztérium felállításában gondolkodik, vagyis visszaállítanák a korábban összevont tárcák – így az oktatási, kulturális, egészségügyi minisztériumok – önálló működését.
11 + 1 minisztériumból fog állni Vona Gábor kormánya
Visszaadná a szakértő kormányzás hírnevét a Jobbik. Vona Gábor 11 + 1 minisztériumot fog irányítani, ha megnyerik a választást, mely mellett az évadnyitó rendezvényen ismertetett hét nagy stratégiai terület koordinálására egy-egy stratégiai tanácsot fog felkérni.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje szerint bírálta a jelenlegi, gigaminisztériumokból álló "monolit építményt"
"Balog Zoltán például most egyszerre ért az egészségügyhöz és az oktatáshoz"
– jegyezte meg.
Hozzátette: a tervezésbe bevonná a civil szférát és az ellenzéket is, mert konstruktív országvezetésre készülnek.
„A társadalom arra vár, hogy visszavegyünk a pártpolitikából (…) sok emberrel beszélgettem, akik inkább eredményeket, megoldásokat szeretnének, nem pedig újabb létrehozott problémákat.”
- mutatott rá Vona.
A Jobbik elképzelése szerint a kormányfőnek két helyettese lenne, egy általános és egy európai uniós ügyekkel foglalkozó helyettes. Utóbbit Vona Gábor azért tartja kiemelten fontosnak, mert úgy véli: helyre kell hozni a Magyarország és az Európai Unió utóbbi időben elmérgesedő viszonyát.
„Aki veszekedik, az elszigetelődik, mi viszont lobbizással, szövetségesek keresésével képviselnénk a magyar érdekeket"
- szögezte le. Tervei szerint ez a hivatal képviselné a korrupcióellenes harcot is.
Vona ismételten határozottan kizárta a baloldali pártokkal való közös jelöltállítást, mert úgy érzi, ezzel elárulnák a Jobbik szavazóit.
Ezért mondtak nemet Gyurcsány Ferenc hívására is a tegnapi egyeztetésre. Ugyanakkor a pártelnök hozzátette:
"Az LMP felé nyitottak az ajtók"
Vona és Szél Bernadett egyébként ma fog találkozni egymással.
Vona Gábor szerint a koordinált jelöltállítás helyett sokkal inkább a választói aktivitás döntheti el az eredményt áprilisban: úgy véli, 70 százalék feletti részvétel esetén már megtörténhet a kormányváltás.