Hazánkban 28., a világban 48. alkalommal próbálják meg civilek, tudományos szakemberek az emberek figyelmét felhívni közös otthonunk, a Föld megóvására.
Néhány napja bejárta a világhálót az a Koppenhágában készült fotó, amelyen egy hattyú látható, ami szemétből épített fészket. A The Local Denmark twitteroldalán közölt fénykép egyfajta segélykiáltás. Egy vészjelzés, hogy változtatnunk kell szokásainkon. Ahogy a zöldszervezetek ajánlásaiból kiderül, egy cseppnyi odafigyeléssel óriási eredményeket érhetünk el.
Idén, a Föld napján kiemelt téma - amelyről egy szavazás döntött - a műanyagmentes világ. A BBC szerint évente 8,3 milliárd tonna új műanyag terméket állítanak elő a gyárak, amelyből 6,3 milliárd tonna a szemétbe kerül. Az újrahasznosítás nem éri el a 10 százalékot sem, 5,5 milliárd tonna műanyag szemétlerakókba, rosszabb esetekben a természetbe, vizeinkbe kerül. A Föld Napja Alapítvány is arra hívja fel a figyelmet, ha az emberiség nem változtat szokásain, akkor 2050-re már 12 milliárd tonnányi műanyaghulladék terheli a környezetünket.
Az fna.hu portálon megjelent írás szerint egyetlen perc alatt a Föld lakói egymillió műanyagpalackot vásárolnak meg világszerte. A hazai mutató évente 1,2 milliárd liter elfogyasztott ásványvíz, a csomagolóanyag döntő része, mintegy 45 ezer tonna műanyag palack a hulladéklerakóban végzi.
Az Ellen MacArthur Alapítvány munkatársai kutatási eredményeik publikálásával több alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy az óceánokba kerülő műanyaghulladék az időjárás hatására szennyező darabokra bomlik, amely az itt élő állatok szervezetébe kerül. A tengeri halak, rákok egészséges ételeknek számítanak, azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak a tenger gyümölcseiből, azoknak évente 11 ezer aprócska műanyagdarabka juthat a gyomrába.
A Zöld Válasz is felhívta a figyelmet a műanyagszennyezés veszélyeire. A szervezet oldalán egy hosszabb írást tettek közzé, amely arról szól, hogy az Atlanti-óceán északnyugati részén élők halak gyomrában öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket mutattak ki.
Alina Wieczorek, az Ír Nemzeti Egyetem munkatársa egy tanulmányt tett közzé a ScienceDaily tudományos portálon, ebben arról írt, hogy megvizsgálták a 200-1000 méteres mélységtartományból kifogott halakat Új-Fundland partjai mentén és minden négy egyedből, három esetében kimutatták a gyomortartalomban a mikroműanyag jelenlétét.
Összességében a megvizsgált halak 73 százalékának a gyomrában – globálisan nézve ez az egyik legmagasabb előfordulási arány – mutattak ki különböző, egyebek között a textilipari termékekben található mikroműanyagokat - állapította meg a tudós. A kutatócsoport most arra készül, hogy kiderítse, milyen úton kerülnek a mikroműanyagok a halak, majd az ember szervezetébe. Elsőként azt próbálják feltárni, hogy az óceánban élőlényei tápláléknak nézik és így fogyasztják el a műanyagot vagy közvetett módon, zsákmányállatok elfogyasztása révén jut a szervezetükbe a mikroműanyag.
A galwayi egyetem kutatója kitért arra is, hogy számos kormány azt tervezi, hogy a kozmetikumokban, tisztítószerekben használt műanyag mikroszemcséket betiltaná. Ezenkívül a hétköznapi tárgyaink kopásából, bomlásából származó műanyagszemcsék is bekerülnek a tengerekbe.
Hazánkban is a környezetvédő szervezetek rengeteg ötlettel segítenek abban, hogyan óvjuk a környezetünket. Már azzal is sokat tehetünk, ha nem fogadunk el nejlonzacskókat. Az fna.hu szerint naponta Magyarországon 1,3 millió darabot használunk el belőlük. A tudatosságra törekvőknek azt javasolják, hogy igyekezzenek a környékben élő termelőktől csomagolásmentes friss alapanyagot vásárolni. Ahol egészséges, tiszta csapvíz áll rendelkezésre ott pedig kerüljük a palackozott ásványvizek fogyasztását - javasolják.