Elektromos autó: a használat korlátai, a fejlődés útjai

Csendes, nem pöfög, de a széleskörű elterjedése még várat magára.

Az első elektromos autók az 1990-es évek közepén jelentek meg, ám ezek, a közutakra fejlesztett korai példányok nem sok olyan tulajdonsággal rendelkeztek, amelyek segítették volna az elterjedésüket. 

Kipufogó nélkül, Amerikában

A "műfajban" a General Motors volt az úttörő, az amerikai óriáscég gyártósoráról 1996-tól 1999-ig gördült le mintegy ezer darab a kétüléses GM EV1-ből. Ezeket megvásárolni nem lehetett, hanem korlátozott számban kínálták használatra lízingszerződéssel, eleinte Los Angelesben, illetve két arizonai városban, Tucsonban és Phoenixben.

Hogy az elektromos autók ekkor még nem nyertek teret, jórészt annak a két tényezőnek tudható be, hogy egyrészt sokba került az előállításuk, másrészt a hatótávolságuk eleinte mindössze 110-160 kilométer volt, a későbbi, fejlettebb akkumulátorokkal ez elérte a 260 kilométert – mondta el a lapunk által megkérdezett szakértő. 

Egy lépés előre

Mint hozzátette, a 2000-es évek közepétől az akkuk fejlődésével a költségek csökkentek, a hatótávolság pedig nőtt. Jelenleg típustól függően nagyjából 180-350 kilométer körül mozog a kalkulált hatótávolság, ami azonban a forgalmi, illetve környezeti viszonyok függvényében változhat, a hivatalos adatokhoz képest általában inkább csökken.

Az elektromos autókhoz a gyár biztosíthat hálózati adaptert az otthoni töltéshez, az utcai töltőoszlopok pedig két nagy csoportra oszthatók: az úgynevezett Japán (CHAdeMO), illetve az EU-s Type2 szabványú, Magyarországon mindkettő megtalálható.

Az úgynevezett gyorstöltéssel 3-5 óra alatt lehet teljesen feltölteni az erőforrásokat, de akár fél óra alatt elérhetjük a 80%-os szintet a villámtöltéssel, ez esetben azonban számolni kell az akkumulátorok intenzívebb elhasználódásával. Az otthoni hálózaton – míg alszunk – kímélőbb módon, 6-8 óra alatt, kíméletesebb módon tölthetjük autónkat.

Környezetkímélő, de...

Az igaz, hogy elektromos autóknak gyakorlatilag nincsen közvetlen károsanyag-kibocsátásuk, de a környezetvédelmi vonatkozásokat annak fényében érdemes értékelni, hogy az adott országban milyen arányban állítják elő hagyományos, például lignit-, vagy széntüzelésű erőművekben az elektromos áramot. 

További felmerülő kérdés, hogy az akkumulátorok előállítása mennyire szennyezi a környezetet. A szakértő ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az akkuk gyártása is károsítja a környezetet, ám azok megsemmisítése sokkal jobban. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az elhasznált erőforrásokból származó károsanyagokat koncentráltan lehet semlegesíteni, ami csökkenti az ebből fakadó környezetterhelést. 

Elektromos autó – előnyök és hátrányok a hagyományossal szemben

Előnyök: 

  • környezetvédelmi hatékonysága jóval magasabb
  • koncentrált károsanyag kezelés és semlegesítés (akkuk)
  • csendes

Hátrányok:

  • hatótávolság
  • energiabevitel sebessége (a tankolás csak pár perc)
  • értékvesztés (csökken az akkuk világpiaci ára, ezért jelentős a használtautó értékvesztése)
  • magas beszerzési költség

Az elektromos autók még szélesebb körű elterjedését az akkumulátorok energiasűrűségének növelése, valamint a töltés sebességének növelése hozhatja el, Magyarországon pedig a vásárlási kedvet serkenthetné még a kiterjedtebb töltőellátottság is.