A kommunista Maduro maradt Venezuela elnöke

Legalább olyan tiszta lehetett a választás, mint Magyarországon...

A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után a leköszönő kommunista elnök a szavazatok 67,7 százalékát kapta, legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig szavazatok 21,2 százalékát - közölte Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke, aki "megfordíthatatlan tendenciáról" beszélt. Henri Falcon elutasította a választási folyamatot.    

Mintegy 20 millió szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz, és a választási bizottság számításai szerint a 8 603 936 leadott szavazatból Maduro 5 823 728-t kapott.

Az 52 százalékos távolmaradás a legsúlyosabb a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta. A legutóbbi, 2013-ban tartott elnökválasztáson, amikor Maduro Henrique Capriles volt mirandai kormányzóval mérkőzött meg, a részvételi arány 79,69 százalékos volt.

Párthívei előtt mondott beszédében Nicolás Maduro örömét fejezte ki "a történelmi rekord" miatt.

"Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet"

- mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek.

"Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni"

- jelentette ki a küzdelemben alulmaradt Henri Falcon, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.

A másik ellenzéki jelölt, a 48 éves Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor, aki a szavazatok 11 százalékát kapta, szintén bírálta a választásokat és új voksolást követelt.

Maduro volt az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese, annak ellenére, hogy az élelmiszer-, a gyógyszerhiányba és az örökös áramszünetbe, valamint a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával. Az országban egyhavi minimálbér egy kilogramm tejpor megvásárlására elegendő.