Nem lehetett nyílt ülésen kérdezni Orbán Viktor új titkosszolgálatáról

A katonai titkosszolgálat leendő vezetője nem vállalta be.

A meghallgatás komoly sajtóérdeklődést generált, ám végül a nyilvános része kurta lett.

Már az előjel is aggasztó volt, ugyanis a bizottságok komránypárti tagjai lesöpörték a Demeter Márta (LMP) napirendi javaslatát. Az ellenzéki képviselő azt szerette volna, hogy a testületek foglalkozzanak azzal, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) médiaszerverét május 17-én és 18-án külső támadás érte, és adataokat töltöttek le onnan. Az esetet súlyosbítja, hogy az OKF információ-biztonsági hatóság.

Béres Ferenc bevezetőjében a szakmai önéletrajzát osztotta meg az ülés résztvevőivel, amelyből kiderül, már évtizedek óta a területen dolgozik, és öt évet húzott le Kovács József altábornagy mellett, a KNBSZ főigazgató-helyetteseként. Béres többek között kiemelte, hogy a washingtoni nemzetvédelmi egyetemen végzett el egy terrorizmus elleni szakot, míg 2008 és 2012 között Kínában szolgált véderő-attaséként.

A KNBSZ-ről elmondta, hogy az utóbbi években sikerült összehozni különböző kultúrával rendelkező hivatalokból egy egységes szervezetet, amely hatékony, és a kor kihívásainak megfelelően működik.

A szolgálat jövőjéről csak zárt ülésen kívánt beszámolni, azonban három pontban a sajtó előtt is összefoglalta a feladatokat:

  1. Magyarország szuverenitásának törvényes védelme;
  2. a magyar honvédség minden támogatása a hírszerzés és az elhárítás területén;
  3. a NATO és ENSZ kötelezettségek biztosítása;

Ezután következhettek a kérdések

Az LMP-s Szél Bernadett 6 kérdést tett fel:

  • egyeztetett-e Szijjártó Péter a NATO iraki kiképzőmisszióban résztvevő magyar kontingensről?
  • Hogyan fog együtt működni a KNDSZ Afganisztánban a külföldi szolgálatokkal?
  • Hogyan csökkenthető le az orosz befolyás?
  • Mi a helyzet Ukrajnában? Ugyanis véleménye szerint a magyar kormánynak nem célja az ország szuverenitása.
  • Hogyan lehet hatékonyabb a NATO-val való együttműködés?
  • Milyen lesz a KNBSZ miniszterelnöki kormányiroda viszonya.

A DK-s Vadai Ágnes a kibervédelemre hívta fel a figyelmet, és azt firtatta, hogy a magyar államigazgatási szervek meddig fogják használni az orosz Kaspersky Lab vírusirtó programját. Majd szintén az orosz befolyásra hívta fel a figyelmet. A politikus ezután szintén rákérdezett miniszterelnöki kormányiroda funkciójára.

Arra is kíváncsi volt, hogy hogyan szerezzük vissza a pozícióinkat a Balkánon.

A fideszes Németh Zsolt nem kérdezett, csak reagált. Szerinte nem észszerű nyílt keretek között meghallgatni a szolgálat vezetőjét.

Demeter Márta a KNBSZ eddigi eredményei felől érdeklődött. Majd konkrét ügyekre tért: mi a helyzet a Győrkös-rendőrgyilkossággal, kiemelve, hogy a Nemzeti Arcvonalnál orosz diplomaták is gyakorlatoztak. Kérdezett a katonai attasékról, valamint arról is, hogy foglalkoznak-e azokkal a nem jogállami keretek között működő szélsőséges kötődésű elemekkel, akik a honvédelmi állományban működnek.

A szocialista Harangozó Tamás a kormányközeli magyar üzleti körök szlovén belpolitikai beavatkozást firtatta, amely szerinte törvénytelen manőver.

Majd ő is rákérdezett a miniszterelnök alatt működő hírszerzési központra, illetve arra, hogy Kovács József államtitkáron keresztül Orbán Viktor fog-e személyesen utasításokat adni Béres Jánosnak.

Azonban a kérdésekre adott válaszok, hiába is szerették volna legalább egy részüket nyilvánosan megvitatni az ellenzéki képviselők, a zárt ülésre maradtak.

Harangozó Tamás egyébként az Alfahírnek botrányosnak nevezte, hogy nem volt hajlandó nyílt ülésen válaszolni Béres a Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó kérdésekre.

A politikus szerint ebben semmi titkos sincs, és ígéretet tett arra, hogy a fejleményekről beszámol a sajtónak.