Spéder Zsolt arról is beszélt a Magyar Hangnak az Orbán-kormány családpolitikája kapcsán, hogy a gyermekvállalást ösztönző döntéseknek vitathatatlanul van pozitív hatásuk. Szerinte azonban a közép-európai országokra alapvetően jellemző az instabil társadalmi és gazdasági helyzet.
A legnagyobb törést a rendszerváltozás jelentette: a bizonytalan környezetre természetes reakció, hogy a fontos lépéseket az ember későbbre halasztja, ez történt a gyermekvállalással is – mondta a főigazgató. Hozzátette:
a kilencvenes években jelentős felsőoktatási expanzió ment végbe, ami szintén kitolta a gyermekvállalást, továbbá a szülőkről való leválást nehezíti a lakáspiaci helyzet is.
Spéder Zsolt nagy kérdésnek tartja, hogy ezen a téren, egy alapvetően magántulajdonon alapuló lakásszektorban milyen ösztönzőket tud bevetni a kormány.
Kifejtette, hogy a rendszerváltás előtti időszakkal szemben ma inkább az a jellemző, hogy
a párok egyetem, vagy a karrierépítés alatt ugyan már együtt vannak, de sokáig nem születik gyerek, a párkapcsolatok aztán felbomlanak, ám ekkor a párkapcsolati piacon már egyre nehezebb új partnert találni.
Ez vezet a késői gyermekvállaláshoz, vagy a gyermektelenséghez.
„A gyermektelenség nem akaratlagos, hanem sok-sok halasztó, rövid távú döntés nem szándékolt következménye”
- fogalmazott a főigazgató.
Spéder Zsolt szerint a gyermekvállalás ösztönzésének célközönsége a húszas éveikben lévők lehetnek. Az egyensúlyt a családalapítás és az iskolázottság, illetve a munkában eltöltött idő között meg kell találni, nagy mozgástér azonban nincs.
A főigazgató azt is kérdésként fogalmazta meg, hogy a munkaadókat mennyire lehet ösztönözni a gyermekvállalás támogatására.
„És ez korántsem csak a női munkavállalók helyzetéről szól, hiszen akár az apukák is kaphatnak kedvezményeket”
- tette hozzá.
A kivándorlásról megjegyezte: nehéz konkrét számokról beszélni, de jelenleg körülbelül 460 ezerre tehető a tartósan külföldön élő magyarok száma, és a kivándorlás növekszik, de a dinamika már csökkenőben van. Becsléseik szerint Németország esetében az adott évben bevándorolt magyarok 65-70 százalékékával azonos nagyságrendű magyar ki is vándorolt. „Feltételezéseink szerint többségük hazatér” - vélekedett Spéder.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főigazgatója úgy látja, magyar átokról nem érdemes beszélni, hiszen
„magyarok szeretnének gyereket vállalni, valójában csak segíteni kell, hogy a szándék megvalósuljon”.