2018. 06. 19. 19:05

Magyarellenes gyalázat - Mostantól Délvidék elcsatolásának napja a Vajdaság hivatalos ünnepe

Ezentúl a délvidéki magyarság november 25-én ünnepelheti a Vajdaság Napját. Azon a napon kéne örömünnepet ülniük, ami a terület 1918-as Magyarországtól való elcsatolásának dátuma.

"Megtörtént a magyarellenes gyalázat."

-fogalmazott a Délhír, miután kedden délután a VMSZ teljes frakciója - Pásztor István, Kormányos László, Bagi Bojan, Patyi Lajos, Pelt Ilona, Erdély Lenke, valamint a tartományi kormány tagjaként Nyilas Mihály - támogatta a magyarokat sértő ünnepnapról szóló javaslatot.

Pásztor István, a szervezet elnöke azzal próbálta magyarázni döntésüket, hogy pártjuk tiszteletben tartja a többségi szerb nemzetet és az ünnep belefér a régió sokszínűségébe. Arra azonban nem adott választ, hogy miért jó, ha az államalkotó nép a nemzeti kisebbségek kárán ünnepel. Bár valószínűleg érezte, hogy morálisan nincs rendben a dolog, hiszen kiemelte,

"hogy tudja, hogy egyesek árulónak fogják tekinteni a döntése miatt."

A kezdeményezést egyébként nem szavazták meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Magyar Mozgalom közös listájáról mandátumot szerzett képviselők, a Liga, az Elég Volt, a DP, a radikálisok és a Pokret Centra tartományi küldöttei.

A szerbek megaláznák a délvidéki magyarokat a "Vajdaság napjával"

Felháborítónak tartják a délvidéki magyarok, hogy a tartományi kormány a Délvidék elcsatolásának napját tenné meg Vajdaság napjának - írja a Magyar Hang nyomán a Délhír. A portál szerint így a magyarokkal az anyaországtól való, 100 évvel ezelőtti elszakításukat ünnepeltetné a szerb állam. A délvidéki magyar ellenzék most harcot indított, hogy megakadályozza a határon túli kisebbséget súlyosan sértő intézkedést.

Szávay István a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke felháborodásának adott hangot, mivel november 25-e "az ezer éve ősei földjén élő magyarság jogfosztásának és kisebbségbe szorításának évfordulója. Hasonló dátum ez, mint amit december elseje jelent Erdély és a Székelyföld magyarjai számára."

A Jobbik szerint nyílt nemzetárulást követett el "a magát a magyar közösség első számú – sőt egyedüli – képviselőjének tartó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Fidesz szerbiai fiókszervezete, amikor a délvidéki nemzettestvéreinket megalázó, másodrendű mivoltukat hangsúlyozó, súlyosan magyarellenes döntést támogatta."

A legerősebb ellenzéki párt következetesen felhívja a kormányzat figyelmét, ha "délvidéki véreinket jogsérelem éri", a magyar külügy válasza azonban legtöbb esetben az, hogy ha valóban probléma adódna, akkor azt a VMSZ bizonyosan jelezné számukra.

"A mai döntés a napnál világosabban mutatja, hogy a VMSZ nem hogy nem jelzi, de még partner is egy újabb magyarellenes intézkedés meghozatalában."

A Jobbik szerint a VMSZ "jó ideje asszisztál már a nemzeti tanácsok jogköreinek további csorbításához, vagy éppen koszovói muszlim cigányok magyar falvakba telepítéséhez. De láthatóan még egy ilyen ügyben sem képesek a magyar érdekeket képviselni. Miközben egyébként a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) képviselői nemmel szavaztak a javaslatra. Őket azonban a Fidesz szánalmas, mondvacsinált okokból kirekeszti a magyar-magyar együttműködés fórumairól, pedig ezen szervezetek a magyar közösség negyedének bizalmát élvezik, vezetőik pedig jó előre felhívták a figyelmet a ma elfogadott javaslat veszélyeire."

A Jobbik ezét arra szólítja fel a Fideszt, hogy "hagyjon fel kirekesztő és diszkriminatív nemzetpolitikájával,

csak a délvidéki magyarságnak biztosított teljes körű autonómia megléte esetén támogassa Szerbia EU-tagságát,

az Orbán Viktor európai ambíciói miatt dédelgetett, „történelmi csúcsponton” lévő magyar-szerb kapcsolatok oltárán pedig ne áldozza fel gyalázatos és megalkuvó módon a sokat szenvedett délvidéki testvéreink legalapvetőbb nemzeti érdekeit!"

Szávay István szerint bár a VMSZ számos alkalommal bizonyította, hogy pénzért és hatalomért bármikor kész elvtelenül kollaborálni a szerb szélsőjobbal, de a szóban forgó, nemzetünket szembeköpő ünnepnap támogatásáról vélhetően nem Szabadkán, hanem Budapesten született döntés.

Trianonok

Június 4-e a NER-szótár szerint "a Nemzeti Összetartozás Napja". Ennek jegyében ma számtalan vurstli-hangulatú koncerttel, néptánc-bemutatóval és családi programmal igyekeznek görcsösen kiszenvedni azt a pozitív múlt-és jövőképet, amelyre az év 364 napján valóban nagy szükség lenne - csak épp ezen az egyetlen egyen nem.Ez ugyanis a gyászé, a fájdalomé, és az emlékezésé.

 

(Borítókép: Felavatták a felújított szabadkai zsinagógát – Szabadka, 2018. március 26. Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Aleksandar Vucic szerb elnök (j) és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke (j3) a felújított szabadkai zsinagóga avatásán 2018. március 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)