Három, elsősorban a devizakárosultakat megsegítő előterjesztés tárgysorozatba vételét szavazta le az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának fideszes többsége. A Lex Marczingós néven ismert javaslatcsomag, a devizahitelezés hátterét átvilágító vizsgálóbizottság és a kilakoltatási moratórium kiterjesztése három napirendi pontként szerepelt a múlt héten az Igazságügyi Bizottság előtt, akkor a Fidesz képviselői úgy söpörték le a kezdeményezéseket, hogy egyetlen alkalommal sem szólaltak fel, azaz nem lehetett tudni, miért szavaztak kategorikus nemmel az előterjesztésekre.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője előterjesztőként a „fellebbviteli fórumra”, a Törvényalkotási Bizottság elé vitte az indítványokat, és egyúttal azt is kérte, szakértőként a devizakárosultak szabadságharcosaként ismert Marczingós László ügyvéd hadd indokolja meg, miért is van jogalkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek. A Fidesz képviselői azonban nem engedték felszólalni a szakembert.
Bombameglepetés: megszólalt a Fidesz!
„Az itt levő fideszes többség hogyhogy fél egy darab ügyvédtől? Miért félnek tőle, miért nem adnak meg neki öt percet?” – kérdezte Bencze János. A jobbikos honatya felidézte, vidéken is számos olyan család van, aki még a forintosított devizahitelt sem tudta fizetni, ezért elmenekültek az országból. Úgy vélte, nem volt megoldás a forintosítás, de most itt van a lehetőség megoldani.
„Hallgassák meg az ügyvéd urat! Az ügyvéd úr nem fogja megdönteni a kétharmadot, nem hozza be az ukránokat az országba! Semmi baj nem lesz!”
– ironizált a Jobbik képviselője.
Ezt követően azonban olyan esemény történt, amire még nem volt példa:
egy fideszes is ismertette álláspontját!
Vécsey László felidézte, a devizahitelek bevezetésekor csak az kaphatott ilyen hitelt, akinek devizában érkezett a jövedelme. Azt mondta, a baloldali kormányok voltak, akik belesodorták az embereket ebbe a csapdába, álságosnak nevezte, hogy most politikai tőkét akarnak kovácsolni belőle. Azt is közölte, azóta 500 ezer család kapott segítséget ahhoz, hogy kilábaljanak a devizahitel-csapdából. Tagadta, hogy a forintosítás (mely során a nagyjából 150-160 forintos árfolyamon felvett svájci frank alapú hitelt 256,50 forintos árfolyamon váltották át – a szerk.) „bankmentő intézkedés” lett volna. Azt azonban még a kormánypárti honatya is elismerte, maradtak megoldatlan ügyek.
Vécsey azt mondta, az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélete nyomán nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási kérdésről van szó, ugyanis – fogalmazott – az ügy eldöntése a Kúria hatáskörébe tartozik, azt mondta, a legfőbb bírói fórum döntését meg kell várni.
A kormánypárti képviselő szerint a vizsgálóbizottság nem a legjobb fórum egy ilyen összetett, jogi szakértelmet igénylő kérdés érdemi értelmezésére. Arra is utalt, hogy folyamatban levő bírósági üggyel kapcsolatban vizsgálóbizottság semmilyen intézkedést nem hozhat. Megemlítette azt is, hogy a bírósági végrehajtás során bárki panasszal élhet, ha úgy érzi, jogsérelem érte.
A kilakoltatási moratóriumról Vécsey június 5-én (!) azt mondta, november 15. és április 30. között magánszemély nem lakoltatható ki.
Z. Kárpát Dániel azt mondta, továbbra is magyar családok jövője van veszélyben „a devizahiteles őrület” miatt, ilyenkor pedig felelőtlenség a Kúriára várni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a kúria nem hozhat ellentétes előjelű jogértelmezést, mint amit az EUB kimondott, és ami a devizakárosultak számára sikerrel kecsegtet. A jobbikos honatya a fideszes álláspontot úgy értelmezte, a kormánypártok kivárásra játszanak, arra, hogy a devizakárosultak kifáradnak, feladják a küzdelmet.
A jobbikos honatya kifejtette, látja a 2010 előtti rendszer felelősségét, hogy a felügyelet csendben volt, a fogyasztóvédelmi rendszer nem is létezett, a banki tájékoztatás meg „ostoba, bugyuta reklámokból” állt. Visszautasította Vécseynek azt a kijelentését, mely szerint a kormány mindent megtett volna a devizahitelesekért. Emlékeztetett,
a kormány a bankokkal írt alá paktumot, hogy a pénzintézetekre több terhet nem tesznek a devizahitelek rendezése keretében.
Z. Kárpát arra is emlékeztetett, a Fidesz a Kúriára hivatkozott akkor, amikor piaci és nem felvételkori árfolyamon forintosították a devizahiteleket, holott senki nem kényszerítette rá őket erre. Azt is felidézte, 37 ezer családot tettek utcára elhelyezés nélkül és negyedéves kilakoltatási kvótában állapodtak meg a végrehajtókkal.
Az ellenzéki képviselő a Lex Marczingósról azt mondta, „az mindent tartalmaz, ami a parlament felelőssége lenne”, de emellett persze a Kúriának is megvan a maga dolga, de nem lehet emögé bújni. Úgy vélte, az ügyvéd tudna segíteni az egész parlamenti rendszernek abban, hogy a történelmi igazságtételt végrehajtsák.
„Ezek az emberek, több százezer választópolgár számít ránk, nem érdekli őket a pártok politikai bumerángdobálása, nem érdekli őket, hogy melyik oldal utálja a másikat, megoldást akarnak”
– emelte ki Z. Kárpát, aki megjegyezte, nem kívánnak extra terhet rakni a költségvetésre, hanem „fizessenek a bankok!”
Paritásos vizsgálóbizottság: hogy senki ne tudja erőből lenyomni a másikat
A vizsgálóbizottságról szóló napirendi pontnál a jobbikos képviselő arra mutatott rá, ez egy „lassú műfaj”, nehezen jut következtetésekre. Kiemelte, bár a felelősöket meg kell nevezni, de elsősorban megoldásokat kell keresni. Emlékeztetett, 2011-ben egy albizottság már vizsgálta a devizahitelezés kérdését, és például a hitelfelvételkor érvényes árfolyamon történő átváltást is oda tette az asztalra. Ugyanakkor Z. Kárpát hangsúlyozta, a kormány felelőssége volt, az nem támogatták, ám a bizottság ettől még jó munkát végzett.
Az ellenzéki képviselő ismertette, hét-hét kormánypárti és ellenzéki honatya foglalhatott volna helyet a bizottságban, hogy „senki ne tudja erőből lenyomni a másikat”, emellett pedig meghívottak lennének az érintett szervezetek, civilek is.
A Jobbik képviselője feltette a kérdést: mire is várnak a kormánypártiak? A Kúria kért egy értelmezést az EUB-től, amit megkaptak. „Mit akarunk? Tovább akarjuk értelmezni az értelmezést? Vagy valami ellenkező előjelű dolgot letenni az asztalra?” A honatya szerint az eligazítást megkapták, amely a károsultakra nézve kedvező és pozitív elmozdulás a korábbiakból.
Bencze János arra hívta fel a figyelmet, a vizsgálóbizottság egy jelképes dolog lenne, ami azt mutatná, a kormánypártiak is hajlandóak foglalkozni a problémával. Felidézte, a devizahitel a szegények hitele volt elsősorban vidéken, aztán kiderült sok kisvállalkozó is belement.
A Jobbik képviselője felrótta a fideszeseknek, hogy nem is akarnak hallani a problémáról.
„Befogják a fülüket, becsukják a szemüket, a szerencsétlen nyomorultak, akik meg belerogytak a devizahitelezésbe, tönkrementek a családjaik, az életük, azok meg oldják meg maguk?”
– tette fel a kérdést.
Z. Kárpát Dániel azt mondta, várják azt a pillanatot, amikor a kormánypártok is belátják, hogy nem lehet tovább húzni az időt, „több százezer ember sorsával nem lehet tovább játszani”. Felidézte azt a személyes esetet, amikor egy kormánypárti választópolgár arról panaszkodott neki, a 30 milliós hitelre 109 milliót fizetett vissza, és most fogják elvenni az ingatlanját. Tehát a „legalizált uzsora” érinti kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsokat egyaránt.
Végrehajtások felfüggesztése: ne legyenek újabb otthonvesztések!
A napirendi pontban Z. Kárpát Dániel előterjesztőként arra emlékeztetett, 37 ezer kilakoltatás történt a devizahitelekből kifolyólag. Indoklásként előadta, hogy amíg az EUB ítélete nyomán nem lehet tisztán látni a kérdésben, addig ne következzenek be újabb otthonvesztések, újabb visszafordíthatatlan emberi tragédiák.
A jobbikos képviselő úgy vélte, a szerződések rendberakásával sok családnak vissza lehet adni valamit, de „a megroppant egészséget, a szétszakadt családokat, a külföldre kényszerült családfőt, a meghalt embereket nem lehet forintra váltani”. Mint fogalmazott, az ő családbővítési terveik hiányoznak a demográfiai statisztikákból, az elmaradt költései hiányoznak a nemzetgazdaságból.
A vitában Bencze János egy igen szomorú történetet is megosztott. A jobbikos honatya felidézte egy demensnek minősített idős hölgy esetét, akivel felvetették a devizahitelt, a családja pedig több mint tíz éve küzd a bíróságon azért, hogy egy demens személlyel hogyan lehetett ilyet aláíratni. A mai napig több tízmilliót követelnek tőlük – mondta Bencze. A Jobbik képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy vidéken otthagyták az ingatlanokat a fizetni képtelen devizakárosultak, az ingatlanok pedig elkezdtek pusztulni, „élelmes családok” pedig nekiálltak vagy kiadni vagy tulajdonjogot átruházni házi szerződéssel. „A lelakott ingatlanokban megjelentek a finoman szólva lelakott családok, akik településeket laknak le” – figyelmeztetett.
A jobbikos honatya arra is emlékeztetett, a bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, ami megmutatja, a kormánypárti képviselők hogyan álltak hozzá a devizakárosultak ügyéhez.
Zárszavában Z. Kárpát Dániel zárszavában azt mondta, ha van egy ilyen kedvező EUB-döntés, akkor nem lehet félresöpörni, vagyis előbb-utóbb a kormánypártnak is lépnie kell. A Jobbik képviselője arra is emlékeztetett, pártja él az alkotmánybíró-jelölés lehetőségével, szeretne a testületben olyan személyt látni, aki a devizakárosultakat képviseli, ezért a megüresedő posztra Marczingós Lászlót jelöli.
A Jobbik képviselője azt is közölte, elnökként összehívja a Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi albizottságának ülését, ahova meghívta a devizakárosultak szabadságharcosát, és bár az Igazságügyi Bizottságban és a törvényalkotási Bizottságban nem, de ezen a plénumon garantáltan szót fog kapni szakemberként.