A dokumentum szerint a sikeres, hosszú távú felzárkózáshoz a versenyképesség célzott javítására van szükség.
A jelentés közoktatásról szóló része megállapítja: a nemzetközi tesztek (PISA, TIMSS, PIRLS) eredményei alapján a magyar diákok elsajátítják a kitűzött tananyagokat, de nem tudják a megtanultakat megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében, és fontos, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyan csökkentse a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit.
Az oktatás javítására 21 javaslatot is megfogalmaztak, alsó tagozatban péládul előtérbe helyeznék a képességfejlesztést, növelnék a tanítók számát, igény esetén 0. évfolyamot vezetnének be. A tanárokat rendszeresen továbbképeznék, a középiskolákban felülvizsgálnák a kötelező tananyagot és növelnék a fakultációk szerepét. A középiskolában kompetencia-alapúvá tennék a felvételiztetést, de növelnék a nyelvoktatás szerepét is, többek között a feliratos filmek és sorozatok népszerűsítésével vagy a két- vagy többnyelvű képzés bevezetésével. Különösen nagy hangsúlyt fektetnének a digitális tananyagok fejlesztésére.
A felsőoktatást többek között a piaci igények és a magántőke becsatornázásával, az intézmények közötti fokozottabb versennyel, az infrastruktúra fejlesztésével, az oktatói pálya vonzóbbá tételével segítenék.
A jelentés szerint még a reformokkal együtt is mindössze az osztrák fejlettség 80%-át sikerülhet elérni 2028-ra.
A teljes dokumentum itt, a 444 cikke az összes javaslattal együtt itt olvasható.