Jól zajlott a világ talán két legfontosabb emberének találkozója
Egyaránt pozitív mérleget vont Helsinkiben hétfőn tartott csúcstalálkozójukról Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök. Vlagyimir Putyin szerint nem sikerült ugyan minden problémát megoldani, de - mint fogalmazott - a kezdeti lépést megtették. Donald Trump "termékeny és konstruktív párbeszédről" beszélt.
Nekiesett az amerikai sajtó nagy része Donald Trump amerikai elnöknek, miután Helsinkiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Míg a Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel megvalósult - történelminek számító - szingapúri találkozót inkább sikerként könyvelhette el Donald Trump, addig Vlagyimir Putyin miatt már-már hisztérikussá fajult támadássorozat indult az amerikai elnök ellen. Nem kímélte sem a liberális, sem a konzervatív sajtó, de azért akadtak pozitív kommentárok is.
Trump „elmulasztotta a lehetőséget”
A FOX News a kritikus tábort erősíti: a Putyin megette Trump ebédjét Helsinkiben – így nem lehet győzni Oroszországgal szemben című véleménycikk szerint Trump sokaknak mély csalódást okozott Helsinkiben. A közös sajtótájékoztatón Putyin ura volt a helyzetnek, ezzel szemben Trump nem mutatott autoritást, „elmulasztotta a lehetőséget”, hogy konfrontálódjon az orosz elnökkel „az elmúlt évtized legdöbbenetesebb lépéseiben”: a 2016-os amerikai választásba való beavatkozás és a Krím ügyében.
A csatorna szerint egyértelműen Putyin irányította a beszélgetést, lefektette a kereteit annak, hogyan tervezi érvényesíteni az orosz érdekeket az amerikai-orosz viszony kontextusában, Trumpnak azonban mintha nem lett volna terve.
Az orosz-amerikai viszony javítására tett homályos ígéretek mellett túl sokat beszélt belpolitikáról, és ahelyett, hogy Putyint vonta volna felelősségre a választási beavatkozásért, inkább Hillary Clinton legyőzéséről beszélt – vélekedett a FOX News.
A csatorna véleménycikke azt is Trump fejére olvasta, hogy nem képviselte határozottan az amerikai álláspontot sem Észak-Korea, sem Szíria ügyében, illetve nem beszélt a NATO-szövetséges Balti országok aggodalmairól.
„Hillary Clinton megmondta”
A CNN már jóval hisztérikusabban fogalmazott, amikor azt állította: Hillary Clintonnak teljesen igaza volt abban, hogy Trump Putyin bábja. A liberális demokrata álláspontot képviselő televíziós csatorna kommentárja azt rótta fel Trumpnak, hogy kimondta: a választási beavatkozás ügyében jobban hisz Putyinnak, mint az amerikai hírszerzésnek. A CNN arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump az elnöksége első napjától kezdve bírálta az amerikai hírszerzést, az Oroszországgal kapcsolatos beavatkozást boszorkányüldözésnek nevezte. A csatorna kommentárja ebből pedig azt a leegyszerűsített következtetést vonta le, hogy
„Trump ismét Oroszország oldalára állt – Hillary Clinton megmondta”.
Trump „megszegi” az alkotmányra tett fogadalmát
A New York Times véleménycikke hasonló következtetésre jutott, mint a CNN. Trump reakciója az orosz beavatkozással kapcsolatos vádakra az elejétől kezdve olyannyira ellentétes az amerikai érdekekkel és értékekkel, hogy csak egy következtetés lehetséges: Donald Trump vagy az orosz hírszerzés eszköze, vagy legalábbis szereti azt játszani a tévében – fogalmazott a lap kommentárja, majd hozzátette: minden, ami Helsinkiben történt, ezt igazolja.
A New York Times szerint „nagy bajban van” az Egyesült Államok, a két elnök találkozója egy történelmi pillanat volt, Trump ugyanis „megszegi” az ország alkotmányának védelmére tett fogadalmát.
A Trump-Putyin találkozó „közelebb visz a világbékéhez”
A támogató reakciók közé tartozik a The Hill véleménycikke, amely szerint Trump Reagan és Nixon nyomdokain halad. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy őket is élesen kritizálták, amikor találkoztak az ellenségnek tartott nagyhatalom vezetőivel.
A The Hill szerint ennek a találkozónak az volt a nagyon fontos célja, hogy megnyissa a kapcsolatokat két nagy hatalmú nemzet között, amelyeknek vannak közös érdekeik, még ha nem is értenek egyet bizonyos nagyon fontos kereskedelmi és külpolitikai kérdésekben.
„Trump hajlandó bátor döntéseket hozni azért, hogy újra naggyá tegye az amerikai külpolitikát”
– fogalmazott a lap kommentárja.
A The Hill arra figyelmeztette olvasóit, hogy ne higgyenek a média felháborodásának, amiért Trump találkozni mer a világ vezetőivel, mert időbe telik, amíg kiderül: a történelmi jelentőségű találkozóinak lesz-e olyan eredménye, mint Reagan és Nixon esetében. A folyamatos belpolitikai ellenállás biztos nem segít – teszi hozzá a lap.
„Álmodjatok tovább, lúzerek”
Ezt üzeni az USA Today szerint Donald Trump találkozója az „oroszországi beavatkozás boszorkányüldözőinek”. A lap véleménycikke természetesnek nevezte, hogy Trump most is ugyanazt a személyes megközelítést használta, mint Kim Dzsongun esetében.
„(…) fontosnak tartja a közvetlenséget, de a konteók azzal kapcsolatban, hogy zárt ajtók mögött biztos együtt szövetkeztek, csak azt mutatja, mennyire gyermeteggé és komolytalanná váltak az elnök kritikusai”
- fogalmazott az USA Today.
A lap hozzátette: nem kellene önmagában megosztónak lennie, hogy az amerikai elnök jobb kapcsolatra törekszik Oroszországgal. Obama is nagy rugalmasságot mutatott, és a kapcsolatok elrontásával vádolta George W. Busht, és a 2012-es kampányban kigúnyolta republikánus kihívóját, Mitt Romneyt, amikor fenyegetésnek nevezte Oroszországot, korlátozott szankciókkal reagált a Krím elcsatolására, és lényegében nem tett semmit sem Moszkva szíriai akcióival kapcsolatban sem – emlékeztetett a lap. Az USA Today szerint a Demokraták képmutatóan viselkednek, amikor árulást kiáltanak és visszahozzák Joe McCarthy szellemét.
Mccarthyzmus
Joseph Raymond McCarthy (1908-1957) amerikai szenátor nevéhez kapcsolódik az úgynevezett „mccarthyzmus”. Az 50-es évek elején szinte paranoiás üldözés indult a kommunisták, vagy a kommunistáknak vélt személyek után. Aki ellen a legkisebb gyanús is felmerült, azt ellehetetlenítették és az Egyesült Államok ellenségeként megbélyegezték.Katasztrofális, aggasztó, Oroszország a győztes
A nemzetközi sajtó is többnyire rosszul fogadta Trump és Putyin találkozóját. Az izraeli Haaretz szerint Trump és Putyin „széttépték Európát” Helsinkiben, a következmények pedig katasztrofálisak lesznek. Amerika hetven évig fenntartotta a békét és a liberális rendet Európában, de Helsinkiben egy kézfogással véget vetett ennek – vélekedett az izraeli lap.
A német Deutsche Welle „aggasztó médiacirkusznak” nevezte a találkozót, azt írta: Trump jó elnök – Oroszországnak, de nem az Egyesült Államoknak és a világ többi részének. A lap szerint egy amerikai elnök „sosem viselkedett még így, és nem is kellene neki”. Meddig fogják még a republikánusok támogatni? – tette fel a kérdést a Deutsche Welle. Majd hozzátette: Putyinnak nem is volt más dolga, mint ülni és hallgatni, ahogy az amerikai elnök lebontja a nemzetközi rendet.
„Egy szakmaiatlan egomániás találkozott egy volt hírszerzési ügynökkel. Csak az a közös bennük, hogy egyiküket sem igazán érdekli az igazság”
- fogalmazott a Deutsche Welle.
A brit The Guardian szerint Oroszország a győztese a találkozónak: Trump tudatosan felborítja az Egyesült Államok háború utáni hagyományos szövetségi rendszerét. A lap felidézte, hogy Putyin egy focilabdát adott át ajándékként Trumpnak, ugyanakkor megjegyezte, az amerikai elnök sokkal nagyobb ajándékot adott az orosz elnöknek egy labdánál: megnyitotta Oroszország szinte feltétel nélküli visszatérését a Trump értelmezése szerinti nemzetközi rendbe.
„Korábban is sejteni lehetett, hogy Putyin lesz a találkozó győztese, hiszen már önmagában a találkozó is győzelem”
- írta a The Guardian.