Trumpot ellentmondásokba és megfelelési kényszerbe kergetik

Ismét találkozna Putyinnal, de "legnagyobb ellensége" is lenne, ha nem sikerül javítani a két ország viszonyán.

Enyhén szólva már nehéz követni, hogy Donald Trumpnak éppen mi az álláspontja Vlagyimir Putyinról és Oroszországról. Amióta a teljes amerikai közvélemény sakálfalkaként támadt az elnökre a helsinki találkozó miatt, megfelelési kényszerében egyre ellentmondásosabb nyilatkozatokra és kijelentésekre ragadtatja magát Trump.

Egy csütörtöki Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy türelmetlenül vár egy újabb találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Helsinkiben hétfőn tartott amerikai-orosz csúcstalálkozót sikeresnek nevezte, és szerinte csak a „nép ellenségének” nevezett média nem tartotta annak, amelyet ismét „hamis hírek” publikálásával vádolt meg.

A bejegyzésben konkrétumokat is említett, hogy mit beszélne meg Putyinnal: a terrorizmus elleni küzdelmet, Izrael biztonságának ügyét, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, Ukrajnát, a Közel-Keletet és Észak-Koreát.

Eközben - szintén csütörtökön - Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője egy Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy Trump felkérte John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót, hívja meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt Washingtonba. Hozzátette: „az erről folyó egyeztetések már folyamatban vannak”. A találkozóra ősszel, a Fehér Házban kerülhet sor.

A CNBC amerikai televíziónak ugyanakkor csütörtökön Trump azt mondta, ha nem sikerül javítani az Egyesült Államok és Oroszország viszonyán, akkor ő lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök „legnagyobb ellensége”. Trump csütörtökön adott interjút a tévécsatornának, amit helyi idő szerint pénteken sugároznak, csütörtök este azonban részleteket hoztak nyilvánosságra belőle.

Donald Trump az interjúban kifejtette: nagyra értékelte, hogy lehetősége nyílt az amerikai-orosz kapcsolatok javítására, és szerinte jól megférni Putyin elnökkel és Oroszországgal „nem rossz”, hanem „jó dolog”. Azt is állította magáról, szerinte hosszú évek óta ő az első elnök, aki „keményen bánik” Oroszországgal. Elődjéről, Barack Obamáról azt mondta: „totális balek” volt Oroszországgal kapcsolatban.

Az interjút a Fehér Házban még azelőtt rögzítették, hogy Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője Twitter-bejegyzésben nyilvánosságra hozta Donald Trump Putyinnak szóló meghívását.

Donald Trump főleg amiatt kezdhetett magyarázkodásba, hogy a helsinki találkozó utáni sajtótájékoztatón, az amerikai sajtó szerint „elmulasztotta a lehetőséget”, hogy konfrontálódjon az orosz elnökkel „az elmúlt évtized legdöbbenetesebb lépéseiben”: a 2016-os amerikai választásba való beavatkozás és a Krím ügyében. Azt is Trump szemére vetették, hogy a beavatkozás kapcsán Putyin szavát fogadta el az amerikai titkosszolgálatok jelentései ellenében.

Csütörtökön az orosz nagykövetek moszkvai értekezletén mondott beszédében Putyin úgy értékelte első találkozóját Trumppal, hogy az „hasznos megállapodásokat eredményezett”. De azt is hozzátette: az egyeztetések eredményeit Washingtonban „bizonyos erők” igyekeznek aláásni.

Trump nagyon veszélyes alkut kötött volna Putyinnal

A csúcstalálkozó után gyakorlatilag senki nem tudta, hogy pontosan miről beszélhetett a két vezető a négyszemközti tárgyaláson, később viszont kiderült, hogy mi volt az orosz elnök legfőbb ajánlata Trump felé. Putyin tudatta, hogy az orosz fél kész kihallgatni a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozással megvádolt 12 orosz hírszerzőt Moszkvában, amerikai tisztségviselők jelenlétében - írja a Washington Post.