A csúcstalálkozó után gyakorlatilag senki nem tudta, hogy pontosan miről beszélhetett a két vezető a négyszemközti tárgyaláson, később viszont kiderült, hogy mi volt az orosz elnök legfőbb ajánlata Trump felé.
Putyin tudatta, hogy az orosz fél kész kihallgatni a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozással megvádolt 12 orosz hírszerzőt Moszkvában, amerikai tisztségviselők jelenlétében – írja a Washington Post. Természetesen ezt nem ingyen tették volna, cserébe hasonló gesztust vártak el, tehát hivatalos amerikai személyeket hallgattak volna ki. Az egyik célpontjuk Michael McFaul, volt moszkvai nagykövet lehetett, aki nem lopta be magát a Kreml szívébe, miután folyamatosan bírálta az oroszországi emberi jogi helyzetet.
A 12 vádlott
Robert Mueller különleges ügyész vizsgálata alapján 12 orosz állampolgár ellen emeltek vádat az amerikai hatóságok.
A gyanú alapján meghekkelték a demokrata szervezetek és Hillary Clinton kampánycsapatának számítógépeit, a megszerzett információkat pedig nyilvánosságra hozták, így beavatkozva az elnökválasztási folyamatba.
Mind a tizenketten az orosz katonai hírszerzés, a GRU tagjai és a vád szerint hivatalos minőségben jártak el. Trump boszorkányüldözésnek minősítette az egész vizsgálatot.
Az amerikai szenátus viszont 98-0 arányban megszavazott egy állásfoglalást, mely szerint szó sem lehet ilyesmiről. A Fehér Ház ezután bejelentette: Trump nem fogadja el Putyin kezdeményezését.
Trump akár bele is mehetett volna
Az amerikai elnök még „hihetetlen ajánlatnak” nevezte a javaslatot, ahogy Sarah Huckabee Sanders, fehér házi szóvivő sem zárta ki a megegyezést ezzel kapcsolatban.
Washingtonban viszont nem csak a találkozóból, hanem ebből az ügyből is óriási botrány lett. Sokan felháborodtak, hogy ez egyáltalán megfordult Trump fejében. Arról nem is beszélve, hogy az elnöknek nem áll hatalmában bárkit kiadni egy idegen országnak kihallgatásra.
John F. Kerry, Obama volt külügyminisztere így kommentálta a fejleményeket:
„A kormánynak egyértelműen világossá kell tennie, hogy ez egymillió éven belül se lehet megfontolás tárgya se, pont. Ennyi. Ez nem olyasmi, amiről akár csak fél másodpercig is egyeztetni kéne. Veszélyes.”
The administration needs to make it unequivocally clear that in a million years this wouldn't be under consideration, period. Full stop. Not something that should require a half second of consultation. Dangerous. https://t.co/5smobXDnkc
— John Kerry (@JohnKerry) 2018. július 19.
Christopher A. Wray, az FBI igazgatója ennél jóval diplomatikusabban fogalmazva, de hasonló álláspontra helyezkedett. Azt, hogy amerikai nyomozókat küldjenek orosz hírszerzők moszkvai kihallgatására, így kommentálta:
„Soha nem akarom azt mondani, hogy soha, de ez semmiképpen nem szerepel a nyomozási technikáink listájának elején.”
Arról, hogy orosz nyomozók hallgassanak ki amerikaiakat, a következőt mondta:
„Ez talán még lejjebb van a listánkon.”
A külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert „abszolút abszurd” ötletnek deklarálta az egészet. Putyin szerint "bizonyos washingtoni erők igyekeznek aláásni a Trumppal való találkozó sikerét".
Trump biztos, ami biztos felírta a jegyzetére: „nem volt összejátszás"
A történet ott indult, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkoztak Helsinkiben. Előzetesen azt sem lehetett tudni, hogy milyen apropója van a csúcsnak, az Egyesült Államokban pedig óriási vihar lett az ott történtek miatt. A külső szemlélők végig azt érezték, hogy az amerikai elnök alárendelt szerepet játszik a találkozón, Arnold Schwarzenegger szerint úgy állt ott "mint egy tál lefőtt tészta".