Recep Tayyip Erdoğan török államfő veje, Berat Albayrak pénzügyminiszterre hárul a feladat, hogy apósa hétvégi kommunikációs ámokfutását, mely újabb súlyos gondokat okozott Törökország devizájának, rendbe tegye. A tárcavezető a Hürriyetnek adott interjújában egy akciótervet említett. „Intézményeink megteszik a szükséges intézkedéseket, és ismertetik a piaccal a bejelentéseket” – mondta. Készítettek tervet a bankok és a reálgazdaság számára is, amely magába foglalja az árfolyamváltozást legjobban megsínylő kis- és közepes vállalkozásokat – tette hozzá.
Erdoğan veje részleteket nem árult el, azt azonban tagadta, hogy befagyasztanák vagy kötelezően török lírára váltanák a dolláralapú számlákat. A titkolózás mindenesetre nem nyugtatta meg piac szereplőit.
Mindeközben a legnagyobb török bank, az Isbank vezérigazgatója, Adnan Bali a Bloombergnek azt mondta,
talán nem fog tetszeni, de egy kamatemelés feltétlenül szükséges a gazdasági diszciplína szabályai szerint. Van olyan eset, amikor valakinek kemoterápia kell, a kamatemelés is ilyen most.
A kamatemelés természetesen meglehetősen távol áll az autokrata török politikai vezetéstől. Bali sem tétovázott kicsit Erdoğan retorikájához visszatérni, és kijelentette: „Ez egy komoly spekulatív támadás. Nem tudom a kialakult helyzetet gazdasági fundamentumokkal megmagyarázni.”
Hétfő reggelre a török jegybank – segítendő a pénzügyi rendszer likviditását – csökkentette a kötelező tartalékrátát. Ezt azonban a befektetők úgy értelmezték, a jegybank is tisztában van vele, hogy a líra zuhanása miatt roskadozik a pénzügyi rendszer, azaz megoldás (például a politikailag vállalhatatlan kamatemelés) helyett csak tüneti kezelésnek tartották.
Pénzügyi elemzők szerint egyre jobban felsejlik egy IMF-mentőcsomag szükségességének képe is. Erdoğan azonban kizárta ezt a lehetőséget, mondván: ezzel feladnák az ország politikai függetlenségét. Ami valószínűleg megfelel a valóságnak, hiszen a Nemzetközi Valutaalap olyan feltételekhez kötné a török líra – és így a gazdaság – megmentését, mely vállalhatatlan lenne egy autoriter vezető számára.
A török kormányfő közben újabb ellenségképet kreált. Az AP amerikai hírügynökség arról számolt be, a török belügyminisztérium számos közösségimédia-profil ellen indított vizsgálatot. Úgy hiszik, ezek a profilok olyan bejegyzéseket tettek közzé, melyek a líra gyengülését fokozták. Emellett az isztambuli ügyészség is eljárást indított „azok ellen, akik cselekedeteikkel a gazdasági stabilitást veszélyeztették”. És már a török tőzsdefelügyelet is közleményben fenyegette azokat akik „hazugságokat, hamis vagy félrevezető információkat, híreket, elemzéseket” terjesztenek.
Tegnap Erdoğan „politikai összeesküvést” gyanított a líra drámai gyengülése mögött, és azt mondta „Isten segítségével” felülkerekednek rajta.
Erdoğan összeesküvést vél az ország pénzügyi gondjai mögött
A török pénznem, a líra árfolyamának zuhanása logikus érvekkel nem magyarázható, az egy Törökország elleni „politikai összeesküvés" eredménye - jelentette ki vasárnap Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) Trabzon tartományi székhelyén, a Fekete-tenger partján fekvő Trabzon városban.
A török líra árfolyamváltozását érdemes megvizsgálni: 2013 végén még 2 líra ért 1 amerikai dollárt, a 3 lírás határt 2015 őszén lépte át. Az értékvesztés 2016 őszén gyorsult fel, de akkor még megfogták 4 alatt. Az idén februári 3,8 líra/dolláros árfolyam azonban teljesen elszabadult. Múlt hét csütörtökön még 5,5 lírát kellett adni az amerikai dollár egységéért, ma reggelre ez a szám átlépte a 7 lírát is.
A líra elértéktelenedése mögött a török külgazdaság aszimmetriája áll: a török cégek importja ugyan pörgeti a belső fogyasztást, de Erdoğan gazdaságpolitikája adócsökkentésekbe és állami gigaberuházásokba fordult, ami nem ösztönözte az exportot. Vagyis a török behozatal külföldi devizában történő eladósodást eredményezett, amivel szemben nem áll export miatti devizakövetelés. (A szaknyelv ezt a fizetési mérleg hiányának nevezi.) És ez egy ördögi spirál:minél nagyobb az eladósodottság, annál kevésbé hiszik a gazdaság szereplői, hogy azt ki tudják termelni a török vállalkozások.
Vagyis Orbán Viktor jó barátja, Recep Tayyip Erdoğan hiába kreál Soros Györgyhöz, netán Trumphoz vagy épp a Facebookozókhoz hasonló ellenségképet, a baj gyökere az ő túlzott belső fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikája.