fotó: Béli Balázs / Alfahír
2018. 08. 17. 12:30

Fél óráig tartott a kilakoltatásra-ítéltek és az otthonápolók ügye a rendkívüli parlamenti napon

"A kormány arról tájékoztatott, hogy nem kíván reagálni az elhangzottakra" - ennyit tudott hozzátenni ez ellenzéki felszólalásokhoz Latorcai János (KDNP) levezető elnök. Az Országgyűlés nem volt határozatképes, így csak a napirend előtti felszólalásokra volt mód, de válaszok azokra sem érkeztek, mert a kormánypártok mellett az Orbán-kormány sem képviseltette magát a rendkívüli parlamenti vitanapon. Az egész ügymenet 34 percig tartott. Ennél még egy kilakoltatás is hosszabb.

Ahogy arról beszámoltunk, 2 téma miatt hívta össze a Jobbik és az LMP az Országgyűlést, az egyik az ápolási díj megemelése, a másik pedig a kilakoltatások felfüggesztése. Mind a kettő égető, és mindennapos történet, azonban még sem érdekelte ez a kormánypárti képviselőket.

A Fidesz-KDNP mellett az Orbán-kormány sem vesz részt a devizahitel-károsultakról szóló parlamenti vitanapon

Most már biztos, hogy hiába a 900 ezer kilakoltatásra váró család, és a több tízezer olyan ember, aki a méltánytalan otthonápolási díjból tengődik, a kormányoldalt ez nem érdekli. Erről a Fidesz adott ki közleményt.Hogyha a magukat régi vágású kereszténynek mondó politikusok biztosítanák a határozatképességet, akkor holnap 2 javaslatról tárgyalhatna a Tisztelt Ház.

Az ülésen jelen voltak a hitelkárosultak és az otthonápolók képviselői is.

Varga-Damm Andrea szerint azért üresek a kormánypárti széksorok, mert az ellenzéki képviselők olyan témát vetettek fel, amellyel a Fidesz-KDNP nem kíván foglalkozni. Pedig 2010. június 8-án Orbán Viktor még érdemesnek találta ezt.

"A kontinentális Európában nem szokás, hogy családokat a hiteleik miatt az utcára tegyenek, és nálunk nincsenek is olyan intézmények, amelyek az utcára került családokról képesek lennének gondoskodni. Ezért a kormány számításai szerint az a helyzet, hogy ha a hiteleiket visszafizetni nem tudó embereket kiteszik a hitelezők az utcára, majd utána azok munkanélkülivé válnak, egzisztenciálisan süllyedésbe kerülnek, családjaik szétesnek, gyermekeikről az államnak kell gondoskodnia, az összességében nagyobb terhet jelent a köznek és az államnak, mintha kellő időben avatkoznánk be"

– idézte a 8 évvel ezelőtti Orbán Viktort a jobbikos képviselő.

Majd megállapította: azóta ebben a kérdésben semmit nem tett, sőt kifejezetten ellenezte a megoldásra vonatkozó ellenzéki lépéseket.

Orbán Viktor az ápolási díjról szintén nyilatkozott 2010-ben.

„Tudom, hogy szembe találjuk majd magunkat azokkal a politikusokkal, akik eddig kiváltságokat élvező nagy emberek egész garmadájával bírnak, de állok elébük, mert azt is tudom, hogy a koránkelők, a jegyet váltók, a metrójárók, a gyermeket nevelők, a boltban sorban állók, a betegeket ápolók, a diákokat oktatók, vagyis a munkájukat végzők, egymásért felelősséget vállaló magyar állampolgárok mellettünk lesznek"

– szól az újabb idézet.

Varga-Damm Andrea szerint ez azt mutatja, hogy akkoriba Orbán Viktor még érezte, hogy számára fontos mindaz, ami egy társadalomban problémát jelent.

A jobbikos politikus felidézte a KDNP 43. alapelvét is: "a KDNP olyan társadalmi és gazdasági szerkezet létrehozásáért küzd, amely kizárja a társadalmi méretű igazságtalanságot, vagyis azt, hogy egyes csoportok vagy rétegek másokat megrövidítve jussanak előnyökhöz, illetve javakhoz."

„Látunk ebben a Házban a KDNP képviselői közül egyetlen egyet is, aki ezek mellett az elvek mellett egyetlen egyszer kiállt volna? Ha kiállnának, akkor itt ülnének velünk szemben”

- értetlenkedett Varga-Damm Andrea.

2010-ben azzal az ígérettel nyert választást a Fidesz, hogy meg fogja oldani devizahitelesek problémáit, de nem oldotta meg, hanem a mélybe taszították őket, és naponta emberek tucatjait lakoltatják ki, olyan követelések miatt, amelyek igazságtalanok és alaptalanok – fogalmazott.

„Ki volt a Nemzeti Bank elnöke 2001-től?”

- tette fel a kérdést a politikus. A válasz: Járai Zsigmond, a Fidesz jelöltje. 2004 június. 2-án a svájci nemzeti bank elnöke levélben kérdezte Járait, hogy a magyarok tisztában vannak-e az árfolyamkockázattal, erre az MNB Monetáris tanácsának jelentésében úgy fogalmaztak, hogy nincsenek tisztában az árfolyam-ingadozás terhével az adósok, valamint a törlesztődíjak emelkedésének lehetősége nem alacsony.

"Hallott-e bármelyik képviselőtársam az elmúlt 20 évben arról, hogy a MNB elnökének ne lett volna jogköre egy ilyen jellegű hitelfajta megtiltására? Hallottunk arról , hogy szabályozottság hiánya van, hogy jogkörök hiánya van? Mit csinált Járai Zsigmond? Végig asszisztálta a Nemzeti Bank elnöksége alatt mindezt". De szintén az ő elnöksége alatt, 2016-ban adta ki a Bankszövetség azt a tanulmányt, amely szerint hosszútávon nincs kockázata ezeknek a hitelfajtáknak"

– emlékeztetett a politikus.

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint pénteken szabadságát töltötte a kormánypártok kereszténysége. De mik is azok a keresztényértékek, amiket védenek? - tette fel a kérdést.

Három nappal ezelőtt egy 6 gyermekes családot lakoltattak ki a IX. kerületben, és az ápolóként dolgozó anya csak azért nem tudott ott lenni akkor, mert épp dolgozott. A XI. kerületben pedig 3 millió forintos hitelből jött össze 13 milliós tartozás, ezért kellett a rokkant nőnek az utcára kerülni a párjával együtt.

Szabó Tímea szerint úgy mentette meg Orbán Viktor a devizahiteleseket, hogy közben 900 ezer család vár kilakoltatásra, és miközben maximum havi 58 ezer forint kapnak az otthonápolók, addig 5 millió forint jár a „semmirekellő minisztereknek”.

Az LMP-s Csárdi Antal úgy látja, hogy a rászorulók teljes mértéken láthatatlanok a magyar kormány számára a Családok évében. Szerinte, ha itt lennének a kormánypárti képviselők, akkor szembesíthetnék őket azzal, hogy családok tízezrei, gyerekek, idősek, nyugdíjasok veszíthetik el bármikor a lakásukat, és kerülhetnek az utcára. Azért is hívta meg az LMP az adóskamara és az érdekvédők képviselőit, hogy megállítsák a személytelen és méltatlan kilakoltatásokat. „Azért kell dolgoznunk, hogy egy kilakoltatás, egy család kisemmizése se történjen meg” - fogalmazott a politikus.

Arató Gergely szerint jellemző, azokat csúfolja meg a kormány, akik vállalják azt, hogy tesznek azokért, akik már nem tudnak tenni önmagukért. Maximum annyi pénzt kapna egy hónapra az otthonápolók (58 ezer forint), amit Mészáros Lőrinc 12 másodperc alatt keres meg. „Ez a kormány fütyül a valódi problémákra” - szögezte le a DK politikusa.

A szocialista Tóth Bertalan úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány a keresztényértékek nevében sodorta adósrabszolgaságba a magyar családokat, miközben rekordméretű, 700 milliárdos profitot könyvelhetett el a magyar bankszektor.

Miután Latorcai János megállapította, hogy nincsenek elegen a napirendi pontok tárgyalásához, már csak egy mondatra futotta:

„az ülést bezárom, mindenkinek szép napot kívánok!”

Jobbik: érzéketlenségéről tett tanúbizonyságot a kormányoldal

Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő szerint a társadalommal szembeni érzéketlenségről tett tanúbizonyságot a kormányoldal azzal, hogy nem vett részt az Országgyűlés pénteki rendkívüli ülésén.

Kifogásolta, hogy a kormány még egy államtitkárral sem képviseltette magát az ellenőrzésére hivatott parlament ülésén.

Noha Orbán Viktor, 2010-es nyilatkozatai alapján, jól látta a devizahitel-problémát és a megoldás lehetőségét, az elmúlt nyolc esztendő kormányzati lépései csak arra voltak alkalmasak, hogy a nem érintett társadalmi csoportokkal elhitesse: megoldották a problémát - mondta.

Közölte: a devizahitelek zömét valóban a baloldali kormányok alatt vették fel, de az idő jelentős részében a Fidesz által jelölt Járai Zsigmond vezette a nemzeti bankot, aki a svájci jegybankelnök 2004-es figyelmeztetése ellenére sem akadályozta a konstrukció terjedését.