A határvédelmi rendszerrel kapcsolatban egy névtelenséget kérő török hivatalnok nyilatkozott az Anadolu Hírügynökségnek, a Török Állami Lakásfejlesztési Hivatal (TOKI) nevében.
Az állami forrásokból gazdálkodó TOKI 564 kilométernyi, egy méteres szögesdróttal ellátott, egyenként hét tonnát nyomó, két méter széles és három méter magas elemekből álló betonfalat húzott föl a határra, míg a határ menti török tartományok - Şanlıurfa, Gaziantep, Kilis, Hatay, Mardin és Şırnak - további 200 kilométert építettek meg saját forrásokból.
Az építkezések hivatalosan 2018 júniusában fejeződtek be a 911 kilométer hosszú török-szír határon, ám eddig a sajtót - nemzetbiztonsági okokra hivatkozva - nem engedték a védelmi rendszer közelébe.
A Hürriyet Daily News riportja szerint a határvédelmi zóna nem csupán a betonfalat foglalja magába, a komplex rendszer több technikai megoldással is igyekszik útját állni annak, hogy illetéktelenek hatoljanak be az ország területére:
a képriport tanúsága szerint a rendszernek aknamezők épp úgy a részét képezik, mint a több tonnás biztonsági kapuk, a bizonyos szakaszonként elhelyezett őrtornyok és egyéb megfigyelő pozíciók.
A névtelenségbe burkolózó megszólaló szerint elektronikus és különleges harcászati technológiákat, automatizált és emberi erővel védett tornyokat, megfigyelőállásokat is felvonultat a "török nagy fal".
Itt fixen telepített hőkamerákra és riasztórendszerekre, a földfelszíni mozgásokat figyelő radarra, távvezérlésű fegyverrendszerekre, szeizmikus és akusztikus megfigyelési, valamint lézeres rakétaelhárító rendszerekre kell gondolni. De külön részlegek foglalkoznak a drónelhárítással, a különféle jelzavarással is. Továbbá a védőzóna előtti terület bármelyik szakaszon több száz méter hosszan bevilágítható.
Bizonyos szakaszokon előre gyártott elemekből készült gyilokjárók és járőrözést lehetővé tevő elemek is csatlakoznak a falhoz.
A rendszer további különlegességét jelentik a mögötte futó országutak mentén elhelyezett páncélozott, gyoló- és rakétaálló őrtornyok. Ezek a tíztonnás, szintén előregyártott elemekből álló ellenőrző és védelmi funkciót is ellátó objektumok a török közlés szerint tíz tonnát nyomnak, és akár az úgynevezett improvizált robbanószerekkel elkövetett és a gépjárműves támadásoknak is ellenállnak.
Törökország 2017 áprilisában fejezte be a védelmi rendszer első etapját, a lakásfejlesztési hivatal illetékese pedig azt nyilatkozta, hogy a török-iráni határon épülő hasonló, 144 kilométeres védelmi szakasz is hamarosan elkészül.
A Spiegel Online már korábban emlékeztetett, hogy a határvédelmi rendszer elkészülése
nem valósulhatott volna meg az Európai Unió anyagi és a technikai segítsége nélkül.
Mi a "török nagy fal" jelentősége?
A védelmi zóna elkészülésének nem csak PR értéke van, hanem komoly belpolitikai és geopolitika vonatkozásai is lehetnek. A török kormánykörök már többször is utaltak rá, hogy a védelmi rendszerrel az egyik legfontosabb céljuk a nemzetközi terrorizmus visszaszorítása.
A török belpolitikában ez elsősorban a Törökország területén rendszeresen fegyveres merényleteket, robbantásokat és túszejtéseket elkövető Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyver- és személyi utánpótlásának ellehetetlenítése miatt járhat fontos következményekkel.
Az Észak-Szíriában tevékenykedő, szintén kurd - Törökország által terrorszervezetként kezelt - Népvédelmi Egységek (YPG) közelsége miatt a nemzetközi politikában már többször felmerült egy Törökország déli részéből és Szíria északi tartományaiból megszülető Kurdisztán víziója, ám a "török nagy fallal" Ankara ezt a leginkább vágyálom szinten létező elképzelést is tartósan keresztülhúzhatja.
A projekt a Szíriából érkező menekültáradattal kapcsolatban is áttörést jelenthet, hiszen
ezzel végleg megszakadhat az Iszlám Állam, illetve az országot sújtó háborús pusztítás elől menekülők, illetve a közéjük vegyült terroristák és radikális iszlamisták 2015 óta Európa felé hömpölygő áradata.
Mint emlékezetes, a migrációs válság kitörésekor Törökországba közel 3 és félmillió ember érkezett Szíriából, akik komoly gondokat okoznak az ország ellátórendszerének, illetve akikkel Erdogan elnök sokáig sakkban tartotta az Európai Uniót.
(Fotók: Hürriyet Daily News)
Nem a szankciók okozták a török gazdasági válságot
Nem az Egyesült Államok által bevezetett szankciók okozták a török pénzügyi válságot, azok csupán mélyítették a folyamatot - jelentette ki a Turkinfo főszerkesztője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, kedden. Tarik Demirkán hangsúlyozta: az elemzők immár hónapok óta figyelmezetnek a török makrogazdaság rossz állapotára.