Jován László a tárgyaláson úgy fogalmazott, hogy „nem állnak rendelkezésre” olyan kétséget kizáró tények, amelyek bizonyítanák a fiatalember bűnösségét, ezért a vádlott nem ítélhető el.
Ugyanakkor kétségbe vonta az ügyészség minősítését is, miszerint a cselekmény több ember ellen elkövetett, előre kitervelt emberülési kísérlet. Szerinte a cselekmény csupán életveszélyt okozó testi sértés szándékaként értékelhető.
Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy a nyomozás során a „gombhoz keresték a kabátot”, vagyis nem vizsgáltak különböző verziókat, csak egy irányba folyt a nyomozás.
Nem volt szabályos a helyszín biztosítása, a bűnjelkezelés és a vádlotthoz köthető ingatlanban végzett házkutatás sem, a DNS-vizsgálat pedig nem alkalmas a bűnösség megállapítására.
Szerinte a robbanótesttel kapcsolatban több olyan szakértői vélemény született, amely ellentmond a természet törvényeinek, továbbá a vádlott szociopata és Asperger-szindrómában szenved, amelyek együttese büntetőjogi jelentőséggel bír.
Arra is kitért, hogy a bűntény nem értékelhető terrorcselekményként, hiszen nem kapcsolódott komolyan vehető, konkrét fenyegetés a robbantáshoz.
Kovatsits Gábor ügyész viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a robbanótestben elhelyezett szögek, vagy más néven repeszek, kizárólag élő szervezet elpusztítására szolgálnak.
Az ezt megelőző, június 18-án megtartott tárgyaláson az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért a vádlottra, előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete, robbanóanyaggal visszaélés és terrorcselekmény előkészülete miatt.
A szerdai tárgyalás elején a zavartnak tűnő vádlott úgy nyilatkozott, hogy
„nem látom értelmét, hogy itt legyek, mert nem akarok részt venni ebben a színjátékban.”
Ezért elvezették, és a továbbiakban jelenléte nélkül folyt az ülés. A bíróság a pert szeptember 12-ére napolta el, amikor a tervek szerint ítéletet hirdet.
Fotó: MTI