Az új amerikai nagykövet még egyetlen elégedetlen emberrel sem találkozott Magyarországon

Pedig az ellenzéki pártok képviselőivel is összefutott.

A zsidó származású nagykövettel a Szombat magazin készített interjút, ahol miután átestek a gyökerek megvitatásán kiderült, hogy Cornstein a nemzetközi politikában teljesen kezdő, eddig  főként üzleti körökben mozgott, valamint New York politikai életébe kukkantott bele. 

Most pedig legfontosabb célkitűzései között említi, hogy megszüntesse Magyarország energiafüggőségét, amire persze az egyik legjobb megoldásnak az amerikai folyékony gázt látja.

Közvetítene Ukrajna és Magyarország között a nyelvtörvény kapcsán, ezzel is közelebb hozva az országot a NATO-hoz. Az az érdekes meglátása támadt ugyanis, hogy ha korábban szövetséges lett volna, akkor Oroszország nem merte volna annektálni a Krímet. Jó, ezt a gondolatot nézzük el, mert közölte, hogy nincs otthon a nemzetközi politikában. Na de a következő célkitűzésből az is kiderül, hogy a magyarban sem.

Ugyanis célja az is, hogy megoldja a CEU ügyét, viszont úgy nehéz lesz, hogy elképzelni sem tudja, miért akar az egyetem Bécsbe költözni.

Utána ez következett:

SZ: Magyarországon kulcskérdés a demokrácia állapota, a fékek és ellensúlyok rendszere. Nyilván sokaktól hallotta már, hogy a kormány ezeket az intézményeket leépíti. Ez ügyben fel kíván lépni?

Cornstein: Ön két dolgot említett: az egyik az, amit mondanak az emberek, a másik az, hogy valóban milyen a demokrácia állapota. Azt mondanom sem kell, hogy én a demokrácia elkötelezett híve vagyok, ami a joguralmat és a számunkra oly fontos szabadságjogokat – vallásszabadságot, szólásszabadságot, sajtószabadságot – jelenti, amelyek életünket irányítják. A mi országunk számos háborút vívott ezeknek a jogoknak a védelmében. Ami az itteni helyzetet illeti, én csak annak alapján ítélhetek, amit látok és nem annak alapján, amit mondanak, amit a tévében látok vagy egy újságban olvasok. Ha valóban azt látnám, hogy bármely személy vagy intézmény szabadságát veszélyeztetik, azonnal felszólalnék az ügyében. De ehhez arra van szükség, hogy ezt a saját szememmel lássam. Ha valaki nekem ilyesmiről beszélne, akkor alaposan megvizsgálnám az ügyet, és ha azt látnám, hogy ezeket a szabadságjogokat csorbítják, akkor határozottan felszólalnék.

SZ: Ön tehát mindeddig a szabadságjogok semmilyen sérelmét nem tapasztalta Magyarországon?

Cornstein: Az elmúlt két hónapban rendkívül kedvező tapasztalataim voltak. Találkoztam vallási vezetőkkel, világi vezetőkkel, NGO-k vezetőivel. Naponta tíz programon veszek részt – nem ülök tehát az irodámban arra várva, hogy valaki beessen hozzám. Ám amiről Ön beszél, arról nem hallottam. Senki sem mondta nekem, hogy ez vagy az rossz, szörnyű, kérem lépjen közbe, segítsen. Én elégedett emberekkel találkoztam. Nem láttam, hogy a szabadságjogokat csorbítanák. Találkoztam már sok rabbival, aki Magyarországon működik. Egy sem mondta nekem: Figyelj, itt rémes dolgok vannak, itt olyan antiszemitizmus van, hogy szörnyű.

Egyetlen elégedetlen emberrel sem találkoztam. Ha Önök közlik, amit most mondok és erre válaszul majd jelentkezik valaki, aki ezt cáfolni akarja, azt természetesen meghallgatom. De eddig egyszerűen nem hallottam ilyet.

Szóval, ha Ön úgy érzi, hogy lenne mit megosztania, akkor keresse fel nyugodtan a nagykövetet, aki állítása szerint találkozott az ellenzéki pártok képviselőivel is, de még tőlük sem hallott problémáról.