Az EU elvi alapon támadja a bevándorlási különadót, pedig egész más a baj vele

Az Európai Bizottság jogállamiságért felelős szerve vizsgálja a „Soros-adóként” emlegetett bevándorlási különadót. Pedig ennél a meglehetősen szubjektív megítélésnél fontosabb lenne tisztázni a gumiszabály tartalmi részét.

„Az Európai Bizottság tudatában van annak, milyen jogszabályt fogadott el a magyar parlament a nyáron” – írta a HVG-nek küldött állásfoglalásában Christian Wigand, a Bizottság jogállamiságért felelő szóvivője, erről a lap maga számol be. A Soros György-féle Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU), melynek diákja volt többek közt Kovács Zoltán kormányszóvivő is, a szombaton hatályba lépett bevándorlási különadó miatt megszüntette azt az EU által az Erasmus+ révén finanszírozott OLIve-UP programot, mely menekültek felkészítését vállalta arra, hogy később európai egyetemek mesterszakán tanulhassanak. Ennek egyik áldozata az a bangladesi menekült, aki iszlám fundamentalisták halállistáján szerepelt, Németországba emigrált, a CEU-n pedig szeptembertől ösztöndíjasként folytathatta volna Bangladesben félbehagyott tanulmányait. Ennek érdekében a magyar hatóságok a vízumot is megadták neki, ám az egyetem az utolsó pillanatban – a bevándorlási különadóra hivatkozva – visszavonta az ösztöndíjat. Rajta kívül még ötvennégyen jártak így.

Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal

– tette hozzá Wigand szóvivő, majd közölte az Európai Bizottság véleményét: „Egy törvénynek sem lehet az a hatása, hogy a civil szervezetek mozgástere szűkül azáltal, hogy a pénzügyi források keresésének és felhasználásának korlátozásával akadályozza a civil szervezetek feladatainak jogszerű végrehajtását.”

Látható tehát, hogy az Európai Bizottság a bevándorlási különadót elvi alapon akarja támadni. Vagyis komoly viták várhatók köztük és a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor kormánya között, aki ugyancsak elvi alapon vezette be ezt az adót. Az orbáni propagandagépezetben csak „Soros-adóként” emlegetett közteher bevallott célja ugyanis a bevándorlást segítő tevékenységek visszaszorítása, nem pedig a költségvetési bevételek növelése. Az Alfahír egy hete elsőként mutatott rá a bevándorlási különadó körüli anomáliákra, például arra, hogy egyelőre az adóhivatalon belül sincs még egységes iránymutatás arra, taxatíve mely tevékenységek tartoznak az adó hatálya alá. Tehát itt nem elvi, hanem adószakmai vitának lenne helye.

Vélhetően csak propagandacélokat szolgál majd a „Soros-adó"

A szombaton hatályba lépő bevándorlási különadót valószínűleg csak propagandacélokból foglalták törvénybe. Az utólagos ellenőrzés során történő adómegállapítás ugyanis számos akadályba fog ütközni, mivel a KSH szerint a civil szervezetek tevékenységei nem különíthetők el bevándorlást segítő tevékenységre és egyéb tevékenységre. A NAV-nál egyelőre nem készül ellenőrzést segítő kiskáté, a jövő évi költségvetésben pedig nem is terveztek bevándorlási különadóval.

Az a kormányzati lózung, hogy a „Soros-adó” – melynek nincs elkülönített állami pénzalapja – a tömeges bevándorlás okozta költségek ellentételezésére szolgál, már ott bukik, hogy a Fidesz által elfogadott költségvetés sem 2018-ra, sem 2019-re nem számol egy fillér bevándorlási különadóból származó bevétellel sem.