Vélhetően csak propagandacélokat szolgál majd a „Soros-adó”

A szombaton hatályba lépő bevándorlási különadót valószínűleg csak propagandacélokból foglalták törvénybe. Az utólagos ellenőrzés során történő adómegállapítás ugyanis számos akadályba fog ütközni, mivel a KSH szerint a civil szervezetek tevékenységei nem különíthetők el bevándorlást segítő tevékenységre és egyéb tevékenységre. A NAV-nál egyelőre nem készül ellenőrzést segítő kiskáté, a jövő évi költségvetésben pedig nem is terveztek bevándorlási különadóval.

Szombaton lépnek hatályba a bevándorlási különadóról szóló rendelkezések. A Ház által rohamléptekkel elfogadott rendelkezés adótörvényekhez képest meglehetősen rövid, megszövegezése pedig igencsak általános. Az új adónemmel kapcsolatos eljárások a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartoznak. Megpróbáltunk utánajárni, hogyan is történik majd a jogszabály betartatása.

Július 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben az Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, melynek utóbbi közteherrel kapcsolatos rendelkezései a kihirdetést követő 31. napon, augusztus 25-én lépnek hatályba. A rendelkezés értelmében 25 százalékos adót kell fizetni a bevándorlást segítő tevékenységre vagy ilyen tevékenységet végző magyarországi szervezetnek nyújtott anyagi támogatása után.

A kihirdetett jogszabályszöveg szerint bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve előmozdítja a bevándorlást (az emberek véglegesnek szánt áttelepülését lakóhelyük szerinti országból másik országba, ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. § (1) bekezdés szerinti eseteket), és

a) média kampányok, média szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel;

b) oktatásszervezés;

c) hálózatépítés és működtetés;

d) bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység

keretében valósul meg. (A helyesírási és nyelvhelyességi hibákat benne hagytuk, a kihirdetett törvény közlönyváltozatát betűhíven közöltük – a szerk.)

Hogy konkrétan mit is jelent akár a „közvetlenül vagy közvetve” vagy épp az „előmozdítja” kitétel, illetve a végrehajtásért felelős Nemzeti Adó- és Vámhivatal milyen ismérvek alapján fog dönteni arról, hogy egy adott gazdasági esemény a különadó hatálya alá tartozik-e, a legilletékesebbhez fordultunk: közvetlenül a NAV-hoz. Először a törvényjavaslat benyújtása után, június végén, majd a törvény elfogadása után, július végén kérdeztük meg az adóhivatalt, hogyan fognak eljárni az ellenőrzések során, de a hivatal Sajtó- és Kommunikációs Főosztályától mindkét alkalommal azt a rövid, semmitmondó választ kaptuk, hogy

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hatályos jogszabályok alkalmazásának kérdéseiben illetékes.

Ezt követően a NAV felettes szerveként működő Pénzügyminisztériumot kérdeztük meg ugyanebben a kérdésben, de – polgári demokráciákban elfogadhatatlan módon – kérdésünket egyetlen mondatnyi válaszra sem méltatták.

A sajtófőosztállyal ellentétben még a „Soros-adó” hatályba lépése előtt nyilatkozott Sors László, a Tállai Andrást váltó NAV-vezető államtitkár a Magyar Idők című kormánypárti lapnak adott interjújában. A vezető a bevándorlási különadó ellenőrzésével kapcsolatban azt mondta,

a támogatott szervezetnek az adóhivatallal közölnie kell a támogatást nyújtó szervezet nevét, levélcímét, más, ismert azonosító adatait, valamint a támogatás összegét. Többek között ez a közlés is kontrollként szolgálhat annak ellenőrzéséhez, hogy a támogató teljesítette-e bevallási kötelezettségét. A NAV a szabályokat következetesen számon fogja kérni szereplőkön, az adót ugyanis minden érintettnek le kell rónia

– tette hozzá Sors. Az államtitkár azt is ismertette, a NAV honlapján „a szabályokról részletes tájékoztatót tettünk közzé”. Ez a tájékoztató azonban egyetlen kitétellel több, mint amit a törvény szövegéből ki lehet olvasni, ugyanis ezt is rögzíti:

bevándorlásnak a jogszabály az emberek véglegesnek szánt, lakóhelyük szerinti országból másik országba történő áttelepülését tekinti.

Létrejött már a bevándorlási különadó államkincstári számlaszáma, illetve az adóhatósági honlapon letölthető ennek bevallási nyomtatványa is, de utóbbinak kitöltési útmutatójától sem lettünk okosabbak. Az ugyanis csak a jogszabályi környezet száraz szövegét ismerteti.

Tehát még mindig nem kaptunk választ arra, hogyan is fog zajlani egy ellenőrzés. Az adóhatóság revizorai ugyanis a revízió során csak számlákat, szerződéseket fognak látni. Egy migrációtámogató konferencia esetén például azt, hogy Soros György átutalt x összeget y szervezetnek, aki kifizeti a bérleti díjat a konferencia helyszínének bérletéért, a cateringért stb. Ezeken azonban nem fog szerepelni az, hogy a konferenciaterem vagy épp a három tálca pogácsa, ötven darab félliteres ásványvíz és a kéttermosznyi kávé „közvetlenül vagy közvetve előmozdítja” a bevándorlást vagy sem.

Megpróbáltunk utánajárni, van-e, esetleg készül-e az adóhatóságon belül olyan szabályozó, mely egységesíti a bevándorlási különadóval kapcsolatos ellenőrzési elveket. Mert az természetesen elfogadhatatlan lenne, hogy másként értelmezi ugyanazt a törvényszöveget egy V. kerületi ellenőr, mint egy VII. kerületi vagy egy Csongrád megyei revizor kollégája. Több, egymástól független NAV-os forrásunk is arról tájékoztatott, ilyenről egyelőre nem hallottak, az adóhatóság belső intranetes rendszerében sem találkoztak „ellenőrzési kisokossal”.

Érdeklődtünk a Központi Statisztikai Hivatalnál is, hogy van-e lehetőség egy civil szervezet tevékenységében elkülöníteni egymástól a bevándorlást segítő tevékenységet a más célú jogvédő vagy szociális tevékenységtől. A NAV-val vagy a Pénzügyminisztériummal ellentétben a KSH valóban segítette a közvélemény tájékoztatását, válaszuk szerint

statisztikai szempontból a felsorolt tevékenységek nem különíthetők el.

A KSH közölte, a törvényszövegben szereplő tevékenységek a TEÁOR 94.99 Egyéb máshova nem sorolt közösségi, társadalmi tevékenység szakágazatba tartozik, konkrétan:

  • 94.99.11 Emberi jogi szervezetek tevékenysége;
  • 94.99.13 Speciális csoportok védelme;
  • 94.99.20 Közösségi, társadalmi szervezetek adományozó tevékenysége.

Magyarán egy emberi jogi vagy szociális szervezet esetében nincs lehetőség statisztikailag elkülöníteni a bevándorlást segítő tevékenységet más tevékenységétől.

És hogy mennyire csak propagandacélokat szolgál a „Soros-adó”, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a pár nappal később elfogadott, 2019-es költségvetésben a Honvédelmi Minisztérium kiadásai között 14 milliárd, a Belügyminisztérium büdzséjében pedig 15 milliárd forintot terveztek tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások jogcímen. Vele párhuzamosan a költségvetési bevételek között nem található bevándorlási különadó elnevezésű sor.

Soros-adót vezetett be a Fidesz, szerintük ezzel is védik az országot

A Fidesz-KDNP támogatta a tervezetet, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd elutasította, a Jobbik tartózkodott. Hollik István, a Fidesz-KDNP szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a bevándorlási különadó tulajdonképpen egy "Soros-adó", ami újabb védelmet nyújt az országnak. Hollik István hozzátette: a Soros-szervezeteknek fizetniük kell, ha bármilyen bevándorlástámogató tevékenységet végeznek és erre támogatást fogadnak el bárkitől.

Megint lesz egy új párt, a Migration Aid alapítja

Az eredetileg civil szervezet Migration Aid Facebookon jelentette be, hogy pártot alapítanak, hogy ne érintse őket a bevándorlási különadó, ez ugyanis nem vonatkozhat pártra vagy pártalapítványra. A nevük Éjjeli Őrség lesz, mint a Trónok harcában.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

Számos esetben a bűncselekmény áldozatai vagy annak hozzátartozói a nekik megítélt kártérítést az elkövetőnek a fogvatartás körülményei miatt járó kártérítésből kapták meg. Ha ezek kifizetését a kabinet felfüggeszti, a kártérítést sem lesz miből letiltani. Megnéztük a börtönpénzek árnyoldalát és a lehetőségeket.