A lap arról számol be, hogy a Radnóti évnyitóján kiderült: az idén érettségizett diákok 41 százaléka nem a hazai felsőoktatásban folyatja tanulmányait, míg ez az arány tavaly még csak 38 százalék volt.
Erős-Honti Zsolt, a Fazekas intézményvezető-helyettese is azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy bár van ingadozás, de „növekvő jellegről” van szó. A jelenlegi adatok szerint a tavaly végzett diákok 37,9 százalékát vették fel külföldi egyetemre, ezek közül azonban biztosan van 2-3 diák, aki végül a hazai egyetem mellett döntött, a végleges adatokat most összesítik.
Erős-Honti a hvg.hu-nak azt is mondta:
a diákok sokszor egymást bátorítják, húzzák a külföld felé, de máskor meg a maradásban lehet szerepe a kortársaknak.
A lap ugyanakkor példákat hozva arra is kitér, hogy az egyházi elitoskolák diákjai inkább jellemzően itthon maradnak. Az ország nyugati határánál viszont nagyjából minden tizedik elitgimnáziumba járó diák mond búcsút Magyarországnak. A lap szerint „egyelőre ideiglenesen, de sokszor ez végleges búcsút jelent, hiszen aki az érettségi után közvetlenül külföldi intézménybe felvételizik, nagy valószínűséggel kint is építi fel a szakmai karrierjét”. Innen az elsődleges célországok: Ausztria esetleg Németország. A budapesti iskolák esetében, Anglia, s gyakran ott is az elit egyetemek.
A hvg.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi továbbtanulásnál az is szerepet játszik, hogy sokan vannak, akik úgy gondolják, tisztesebb megélhetési lehetőséghez jutnak, ha külföldön tanulnak. De a diákok döntését a modernebb oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, és a nyugodtabb életvitel is befolyásolja.
„Azzal, hogy a külföldön egyetemet végzők már nemigen térnek vissza Magyarországra, jelentős veszteség érheti a magyar elitutánpótlást. Éppen a legjobbak, a legmobilisabbak távoznak így, s hiába kerülnek be nagyon jó külföldi intézményekbe, tudásukat már nem Magyarországon hasznosítják”
- írja a hvg.hu.