A WWF közleményében egy korábbi kormányhatározat és Sölch Gellért, az EMMI stratégiai helyettes államtitkárának nyilatkozata alapján azt írják:
"Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát. A WWF Magyarország sem a tervezett fakitermelést, sem a vasútépítést nem látja természetvédelmi szempontból fenntarthatónak a Csarna-völgyben."
A környezetvédő szervezet szerint a fakitermelés felhagyása utáni évtizedekben új lendületet kapott az élővilágának teljes helyreállása. Ritka növény- és állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. A Börzsöny szalamandraállományának egyharmada található meg itt, a kristálytiszta vizű patakban pedig előfordul a Petényi-márna és a kövi rák. Néhány éve a hiúz is visszatért a völgybe – amely különösen alkalmas élőhely a korábban a kihalásig vadászott, ritka ragadozó számára.
A felcsúti játékvasút miatt a kisvasútra mint szitokszóra tekintő magyar sajtóban természetesen órákon belül körbeért a hír, ám a teljes képet érdemes több oldalról is megközelíteni, amiben a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület közleménye segít (természetesen az ő álláspontjukat már nem tekintették olyan érdekesnek a honi magyar sajtóban, így sehol sem jelent meg).
Ez nem repülő, nem vízi jármű
A kisvasút nem repülő és nem is vízi jármű..., avagy súlyosan félrevezető információk jelentek meg a kemencei kisvasút felújításáról - címmel kiadott közleményükben viszont épp a zöld szervezetet kritizálják, mondván, a 1990-es években árvizek által megrongált vonal helyreállítása a környezeti terhelést pont, hogy nem növeli, hanem éppenséggel csökkenti.
Mint írják:
"A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy egyes környezetvédő szervezetek tévesen értelmezett természetvédelmi szempontokra hivatkozva azzal riogatnak, hogy a Kemencei Erdei Múzeumvasút léte és az egyébként meglévő, csak felújításra szoruló felső szakaszának ismételt üzembe helyezése visszafordíthatatlan károkat okozna a börzsönyi Csarna-völgy természeti kincseiben."
Az Egyesület szerint viszont a valóság az, hogy a kisvasút 18 évvel ezelőtti újraindulása a jelenleg már 4 km-es szakaszának döntően önkéntes munkával történt újjáépítése, valamint folyamatos működése semmilyen természeti kárt nem okozott és nem is fog okozni a jövőben sem. Mint írják: "A kisvasút hétvégente üzemel márciustól október végéig, és olyan nyugat-európai trend szerint szervezi a forgalmát, mely szerint a bakancsos turizmus csökkenésével az erdőbe látogató lábával nem érintve a talajt, a kisvasút szerelvényeivel belátogat az erdőbe, majd onnan távozik is a visszafelé jövő vonattal. Az utasok túlnyomó többsége ebbe a kategóriába esik, ennél nincs környezetbarátabb megoldás jelenleg".
Az egyesület példákat is hoz a természetvédelmi területeken már jól működő kisvasutakról: így a Hortobágyi Halastavi Kisvasút, a Gemenci Állami Erdei Vasút vagy a Kaszói Állami Erdei Vasút, illetve Szlovéniában a postojnai cseppkőbarlang kisvasútja is ebbe a kategóriába sorolható.
"Tekintve, hogy a 105 éve meglévő és felújítandó vasútvonal végpontja csak 3,1 kilométerre fekszik a jelenlegi ideiglenes végállomástól, ezt semmiképpen nem lehet beállítani jelentős, az erdőt, tájképet, sok száz hektárnyi védett területet veszélyeztető beruházásnak. Tehát nincsen szó új vasútvonal építéséről."
(a cikkünkben látható képek 2010-ben készültek, jól látható rajta, hogy a pálya töltését kimosta a víz, a sínszálak több helyen a patakmederbe csúsztak)
Nem hogy növeli, hanem éppen, hogy csökkenti
Mint írják: A Csarna-völgy jelenleg is bejárható gyalogosan, a kisvasút több mint 100 évvel ezelőtt épült és a 1990-es években árvizek által megrongált vonalának helyreállítása a környezeti terhelést nem hogy növeli, hanem éppen csökkenti.
"A kisvasút soha nem riasztott és riaszt el sem baglyokat, hiúzokat, sasokat sem – amit visszaköltözésük is bizonyít – és a patak medrében sem közlekedik, hanem a közel 115 éve meglévő töltésen, így a petényi márna és a különféle rákfajok most is jól érzik magukat mellette. A természettel való együttélés ékes példája, hogy az érdeklődők a következő hetekben a kisvasút vonatairól hallgathatják meg a szarvasok őszi koncertjét, anélkül, hogy az állatok bármilyen módon zavartatva éreznék magukat. A kisvasút felső szakaszán a vágányok több helyen a patakmederbe fordulva várják a helyreállítást, amely állapot e szakaszon messze nem tekinthető természetinek és konzerválandónak."