A tizenegy ENSZ-tagállamból álló Szankciókat Megfigyelő Multilaterális Csoport szerint
Észak-Korea kilencmillió tüzérségi és rakétaindító lőszert, valamint legalább 100 ballisztikus rakétát, önjáró tüzérségi ágyúkat és nagy hatótávolságú rakétavetőket szállított Oroszországnak.
A szállítmányok lehetővé tették Oroszország számára, hogy fokozza a polgári célpontok elleni támadásokat, és az ENSZ-szankciókat megsértve 20 000 konténernyi felszerelést szállítottak orosz teherhajókon. A megfigyelőcsoportban az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és nyolc másik ENSZ-tagállam vesz részt. Azután hozták létre, hogy Oroszország és Kína együttműködve megvétózta a Biztonsági Tanácsot, amely ezt a munkát végezte.
A csoport első jelentésében azt állította, hogy Oroszország a harctérről származó adatok küldésével segíti Észak-Koreát rakétái irányítórendszerének fejlesztésében. Moszkva légvédelmi eszközöket, légvédelmi rakétákat és hadászati elektronikai rendszereket is szállított Észak-Koreának. „A belátható jövőben Észak-Korea és Oroszország szeretné folytatni és tovább mélyíteni katonai együttműködését, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait”. Hónapokig tartó hallgatás után Észak-Korea és Oroszország áprilisban megerősítette, hogy észak-koreai csapatok harcolnak az orosz oldalon az ukrajnai háborúban.
Az orosz SZVR hírszerző szolgálat szerint szerb lőszerek más országokon keresztül ukrán kézbe kerülnek, miközben Moszkva Belgrád „testvéri szláv” együttműködését várja el. Az SZVR azt állítja, hogy a nyomok Csehországon, Lengyelországon és Bulgárián keresztül vezetnek Ukrajnába. Aleksandar Vučić szerb elnök az RTS televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a fegyverexportról tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, a két ország pedig munkacsoportot fog alakítani az ügyben. Vučić azonban hozzátette, hogy
Szerbiát keletről és nyugatról egyaránt bírálat éri, „mert autonóm és független politikát folytat… A gyárainknak élniük és dolgozniuk kell. Körülbelül 24 ezer ember dolgozik közvetlenül a védelmi iparban, és ők függnek ettől az iparágtól”
– mondta. Vučić korábban azt nyilatkozta, hogy ha egyszer a lőszert eladják egy másik országnak, nem érdekli, hová kerül a lőszer.
Az Egyesült Államok csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt mondta, hogy a 30 napos átfogó tűzszünetre vonatkozó javaslata „Oroszország számára a lehető legjobb eredmény”, és Vlagyimir Putyinnak ezt kellene elfogadnia. „Együtt akarunk működni Oroszországgal, többek között ezen a békekezdeményezésen és egy gazdasági csomagon. Erre a konfliktusra nincs katonai megoldás” – mondta John Kelley, az Egyesült Államok megbízott nagykövete a tanácsban.
Oroszországnak egy memorandumot kellene benyújtania a békefeltételekről, de nem hajlandó átadni azt. A Kreml újabb találkozót követel Ukrajnával, utóbb azonban már letette az asztalra a feltételeit. Kelley elítélte Oroszország legutóbbi, Ukrajna elleni támadásait, amelyek nem a „békevágyról” tanúskodnak.
„Nem csak az említett feltételrendszer tartalma alapján fogjuk megítélni, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a háború befejezését, hanem ami még fontosabb, Oroszország tettei alapján… Az Oroszországgal szembeni további szankciók továbbra is napirenden vannak”
– tette hozzá az amerikai diplomata.
(via The Guardian)