Gyurcsány 2006-ban még felháborodott az utcai tüntetéseken, ma már ilyenre buzdít

Összefogást sürgettek az ezer részre szakadt baloldal pártjai a vasárnap délutáni tüntetésen. A Fidesz hátradől, kér egy kávét és dísztáviratban mond köszönetet Sargentininek a műbalhéért.

Összefogást sürgettek, illetve utcai tüntetésekre szólítottak fel a baloldali ellenzéki politikusok az MSZP–Párbeszéd és a DK vasárnapi fővárosi tüntetésén, hogy így váltsák le az Orbán-rendszert.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt: a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás megmutatta, hogy „Orbán Viktor nem Európa erős embere, hanem megbélyegzett populista”, akit, miközben a kereszténydemokrácia építését hirdeti, a kereszténydemokrata pártok képviselői szavaznak le. Véleménye szerint politikájával a magyar miniszterelnök „a múltat választotta, nem a jövőt, a Keletet választotta, nem a Nyugatot”, a strasbourgi döntés pedig az Európa-pártiak győzelme az Európa-ellenesekkel szemben.

Tóth Bertalan azt hangsúlyozta: nem a Sargentini-jelentést elítélő parlamenti határozatra van szükség, hanem olyan előterjesztésekre, amelyekkel rendezni lehet az abban kifogásolt problémákat.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke folyamatos utcai tüntetésekre szólított fel, hogy így döntsék meg a kormány hatalmát. A népnek mostantól nem csak joga, hanem kötelessége is, hogy a sorsát a kezébe vegye és megfutamítsa ezt a rendszert – fogalmazott. A politikus a szerbiai, egyiptomi és szlovákiai példákra hivatkozva azt mondta, hogy ott is a folyamatos demonstrációk váltották le a kormányokat.

A parlamenti demokrácia színfalai mögött ma diktatúra van és diktatúrákat nem a parlamentben szoktak megdönteni – jelentette ki. Nem lehet addig megnyugodni, amíg az utca tömege lemondásra nem kényszeríti Orbán Viktort, amíg új szabályok, új médiaszabályozás új kampányfinanszírozás mellett nem lesz új választás – szögezte le.

Gyurcsány Ferenc végül újabb tüntetést hirdetett kedd estére a Parlament mellé.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette, jobban szeretik a hazájukat annál, minthogy féljenek attól, hogy a miniszterelnök lehazaárulózza őket. Hangsúlyozta, büszke azokra az EP-képviselőkre, akik igennel szavaztak a Sargenti-jelentés elfogadásakor. Haza csak ott van, ahol jog van, aki lebontja a jogállamot, az ne hivatkozzon a haza érdekére, hanem szégyellje magát – fogalmazott a zuglói polgármester.

Első lépésként meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor Magyarország szétverése után szétverje az Európai Uniót is – mondta a politikus. Ezután meg kell erősíteni az EU szociális pillérét, ezért minél több progresszív, Európa-párti képviselőt kell Brüsszelbe küldeni – tette hozzá. Azok a politikusok, akik szétverik az európai uniós álmot, azok „egyszerű ügynökök” – közölte.

A következő EP-választáson nem lehet engedni, hogy „Orbán Viktor többségbe kerüljön”, hogy az EP-ben a miniszterelnök pártkatonái legyenek többségben – mondta. Aztán az önkormányzati választásokon meg kell szervezni a szabadság kis köreit – tette hozzá.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője szerint az Orbán-rendszer kiépülésének egyik első, szimbolikus lépése volt, amikor „kisajátították a kokárdát”, ezért kérte, legyen az a vége „hogy visszavesszük nemzeti jelképeinket”.

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője azt kérte, ne azt méricskéljék, hogy ki jobb- vagy baloldali, hanem össze kell fogni a gyermekeik és unokáik érdekében.

Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt, hogy a Sargentini-jelentés elfogadásakor nem Magyarországgal szemben, hanem az ország jelenlegi kormányával szemben foglaltak állást az EP-képviselők.

A tüntetésen a tömeg megtöltötte a Bem tér jelentős részét, látni lehetett magyar és európai uniós zászlókat, valamint a három szervező párté mellett a Momentum jelképeit is.

A demonstráció után a résztvevők egy része a Kossuth térre ment, időszakos útlezárás és rendőri felvezetés mellett. A térre nem engedte be a rendőrség a tüntetőket felvezető járművet, a szervezőknek le kellett szerelniük róla a hangosítást. Ezután a rendezvény a Parlament előtt folytatódott, mintegy három-négyszáz ember részvételével. Az épület előtt rendőrsorfal áll, az oldalánál több rendőr várakozik.

A Fidesz szerint az ellenzék még most sem tudja elfogadni a magyar emberek döntését – reagált a kormánypárt a Sargentini-jelentést megszavazó MSZP, DK és Párbeszéd vasárnapi budapesti tüntetésére. Az ellenzéki politikusok „Brüsszelt és a bevándorláspárti politikusokat támogatták Strasbourgban, és őket képviselik idehaza is” – olvasható a Fidesz közleményében.

Forrás
MTI
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet