Magyargyűlölő kommunista besúgóval ünnepel október 23-án a Mi Hazánk (Frissítés: lefújták)

A Corvin közbe hívja ünnepelni október 23-án szimpatizánsait a Mi Hazánk Mozgalom. A rendezvényen Toroczkai László, Novák Előd és Pongrátz András '56-os szabadságharcos mellett egy magyargyűlölő, csetnikekkel szövetkező, titóista jugoszláv besúgó is beszédet mond. Igen, tényleg.

"Hívunk minden igazi nemzeti ellenállót, minden hazafit, akik sohasem fekszenek le a nemzetellenes, kozmopolita baloldalnak!" - hirdeti Facebook-oldalán a megemlékezést Toroczkai László. A Corvin közben azonban legalább egy ember mindenképpen lesz, aki a fenti feltételeknek nem felel meg. Nagyon nem.

A párt két vezetője és az '56-os szabadságharcos mellett ugyanis felszólal Zmago Jelinčič, a Szlovén Nemzeti Párt elnöke is,

akinél bizarrabb és visszataszítóbb figurát talán egész Közép-Európában sem találhattak volna. 

Jelinčič politikai pályafutása egy bűncseleménnyel indult négy évtizeddel ezelőtt. 1975-ben öt és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, mert

betört a ljubljanai nemzeti múzeumba, ahonnan viszonteladási szándékkal ellopott egy értékes 16. századi fegyvert.

A rács mögött aztán sikerült maradéktalanul beilleszkednie a szocialista társadalomba. Miután elhagyta a börtönt, a gyógyszerésztechnikusi végzettséggel rendelkező volt fegyenc "Patikus (Apotekar)" és "Ejtőernyős (Padalec)" fedőneveken

körmölte szorgosan jelentéseit a rettegett jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA számára.

Ügynökként a Londonban élő szlovén disszidensek és a külföldi újságírók megfigyelése volt a feladata. Ezt amúgy Jelinčič maga sem tagadja, sőt többször is James Bondhoz hasonlította magát. 

Hogy e küldetést nem csak a zsarolásnak engedve teljesítette, azt jól mutatja, hogy a mai napig nagy rajongója és tisztelője a véreskezű kommunista diktátornak, Josip Broz Titónak, akinek partizánjai 1944 október közepétől kezdődően másfél hónapon át becslések szerint mintegy 40 ezer délvidéki magyart, köztük 17 katolikus papot mészároltak le, rengeteg templomot leromboltak, és mintegy 290 ezer németet telepítettek ki, illetve űztek el szülőföldjükről. Jelinčič Tito-imádatának leglátványosabb manifesztációja

az a szobor, amelyet a Marsallnak állított a saját kertjében.

Az alkotást átadó beszédében kijelentette, hogy 

"a szlovén anya szülte Broz „nagy és bölcs ember volt, a történelem egyik legnagyobb alakja."

Azonban tévedünk, ha azt hisszük, hogy emberünk simán csak bolsevik. Ő ugyanis a jellemzően közép-európai politikus-fajtának, a soviniszta komcsinak egyik legszebb példánya. Hazájában „a szlovén Šešelj“ becenevet kapta, leginkább azért, mert

az emberiesség elleni bűncselekményekért elítélt Vojislav Šešelj hű szövetségese.

Jelinčičet és pártját szoros baráti szálak fűzik a horvát- és magyargyűlölő csetnik vajdához. 2016-ban közös sajtótájékoztatón a Szerb Radikális Párt és Szlovén Nemzeti Párt közötti stratégiai partnerségről és szövetségről kötött megállapodást. A szerződés szerint "A Szlovén Nemzeti Párt elfogadja és támogatja a Szerb Radikális Párt stratégiai érdekeit, hogy az összes szerb föld egyesüljön Nagy-Szerbiába, ahol egységben és szeretetben élnének egymás mellett a pravoszláv szerbek, a katolikus szerbek, a muszlim szerbek és a protestáns szerbek, a Szerb Radikális Párt pedig elfogadja és támogatja a Szlovén Nemzeti Párt stratégiai céljait, hogy az összes szlovén föld egyesüljön és a szlovének egységes államban éljenek."

Ez tulajdonképpen Horvátország felosztását, illetve magyar, olasz és albán területek elcsatolását jelentené. Jelinčič és Šešelj ideális Balkánja nagyjából így nézne ki:

Toroczkaiék vendége egyébként nem csak szívélyes kapcsolatokat ápol magyargyűlölőkkel, de maga is lelkesen harcol a muravidéki magyarság jogai ellen. A szlovén közéletben hírhedtnek számítanak horvát-, magyar-, és katolikusellenes megnyilvánulásai. Már abból, hogy Josip Broz Tito, Slobodan Milošević, Szaddám Huszein, Fidel Castro és Vlagyimir Zsirinovszkij mellett Šešeljt tartja politikai példaképének, következtetni lehet arra is, hogyan képzeli el a szlovén nemzet és a kisebbségek viszonyát. 

2009 júliusában a szlovén közszolgálati televízió beszámolója szerint pártjának képviselőcsoportja alkotmánymódosítást szorgalmazó aláírásgyűjtésbe kezdett,

hogy Szlovéniában szüntessék meg az olasz és magyar kisebbség parlamenti képviseletét.

Jelinčič szerint az

"olasz és a magyar közösség államellenes tevékenységet folytat".

Szerinte a "túl erős magyar közösség" a kétnyelvű oktatási törvényt kihasználva a „szlovén tanárokat magyar tanárokkal akarja felváltani", míg az olaszok vétke a Tito-rajongó Jelinčić szerint az volt, hogy az olasz képviselő, Roberto Batelli az EBESZ elé olyan határozati javaslattal állt elő, amely azonos hangnemben ítéli el a nemzetiszocializmust és a kommunizmust. 

Tehát jelen állás szerint 2018. október 23-án a Corvin közben

Toroczkai László egy magyargyűlölővel, Novák Előd pedig egy besúgóval áll egy színpadra, Pongrátz Andrást pedig abba a méltatlan helyzetbe hozzák, hogy a kommunista diktatúra lelkes hívével kell együtt emlékeznie a kommunista diktatúra által meggyilkolt bajtársaira. 

Jelinčič egyébként más tekintetben messze nem ennyire intoleráns fickó. A pénzt például kifejezetten szereti elfogadni muszlim kezekből is. 2018. nyarán azon 14 képviselő között volt, akiket örökre kitiltottak az Európa Tanácsból, mivel az azerbajdzsáni kormánytól származó ajándékokat és kenőpénzt fogadtak el azért, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a kaukázusi állam érdekei szerint szavazzanak. Maga Jelinčič egy nyomozás szerint 2012 júliusában 25 ezer eurót kapott egy vállalattól, mely a bakui kormány pénzmosodájaként működött. 

Zmago Jelinčič ugyanakkor nem vádolható azzal, hogy - a magyarok és horvátok engesztelhetetlen gyűlöletén túl – ne érvényesítené e dicséretes toleranciát a magánéletben is. A politikus 1997-ben elhunyt felesége ismert zsidó származású értelmiségi, a szlovéniai zsidóság múltjának elismert kutatója volt, vállaltan homoszexuális fia pedig Jeruzsálemben tanult teológiát. Jelinčič egyébként nagyon büszke gyermekére, akinek egyik legkomolyabb eredményének azt tartja, hogy szlovén nyelvre fordította a Koránt, nemi beállítottságát pedig "saját döntésének" tekinti, amelyet ő is tiszteletben tart. 

Kár, hogy ezt a bölcs türelmet és elfogadást nem gyakorolja azokkal szemben, akiknek szerinte az a megbocsáthatatlan bűne, hogy magyarnak, horvátnak, vagy olasznak születtek. Az meg még nagyobb kár, hogy talál olyan, magukat nagyonnemzetinek és mégradikálisabbnak nevező magyar politikusokat, akik hajlandóak egy színpadra állni vele szabadságharcunk évfordulóján.

Frissítés: lefújták

Cikkünk megjelenése után pár órával, még az éjszaka folyamán egy abszurd indoklás kíséretében a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, hogy mégsem ad felszólalási lehetőséget Zmago Jelinčič részére. 

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 15:16
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.