Javaslattal állt elő a társasházkezelők szakmai szervezetének elnöke

Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke szerint a társasházak támogatásának alapja lehetne a négyzetméter alapú befizetés, melyhez sávos támogatási forma társulhatna. Ez akár állami pénzintézet keretei között is működhetne.

Nyílt levélben fordult Bánki Erikhez, a lakástámogatások elvonásáról szóló törvény benyújtójához, egyben az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökéhez Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke. A szakmai szervezet vezetője úgy véli, a lakás-takarékpénztári törvény szigorításával

a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték.

Kaplonyi azt ajánlja, legyen önálló társasházi, lakásszövetkezeti támogatási rendszer, melybe „nem kell föltétlenül kereskedelmi bankokat bevonni”. Véleménye szerint ezt a rendszert működtethetné például egy állami bank, jegybanki alapítvány, így a befizetések is államilag védve lennének. Ötletként felveti, hogy

a támogatási rendszer alapja lehetne a társasházi lakások négyzetméter utáni havi befizetése. Ehhez társulna egy meghatározott százalékos állami támogatás, mely lehetne különböző kritériumok (nagyság, építés éve, épülettípus stb.) alapján sávos mértékű.

A szakember úgy látja, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) nem a felújításra van kialakítva, hanem a lakásvásárlásra. Kaplonyi lapunknak adott tegnapi nyilatkozatával összhangban úgy véli, nem lenne jó, ha a csok rendszerébe lenne beépítve a társasházi felújítások támogatása, mert a most is bonyolult szabályozás csak még összetettebbé válna.

Mint ahogy tegnap lapunknak nyilatkozott, a lakás-takarékpénztári megtakarítási forma volt az egyetlen, ami valamit nyújtott a társasházak számára. Az állami támogatás elvételével azonban „kivégezték a hosszútávú megtakarításokat”. A szakember a nyílt levélben azt kéri, keressenek és találjanak megoldást a társasházak, lakásszövetkezetek felújítási alapjainak támogatására. Magyarországon mintegy 1,2 millió társasházi, lakásszövetkezeti lakás van, és a városi lakosság döntő többsége ilyen lakásokban lakik. A társasházban élő emberek

most elestek egy jól működő támogatási rendszertől, egy nagyon kedvező hitelfelvételi lehetőségtől

– hívja fel a figyelmet nyílt levelében Kaplonyi.

Ha modern városokat szeretnénk látni Magyarországon, akkor ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi lakásállomány folyamatos felújítása (homlokzatok, tetők, liftek, épület gázhálózata, elektromos hálózata stb.) biztosított legyen – írja nyílt levelében az MTOSZSZ elnöke.

A hétfőről keddre megvont támogatási rendszer szerint a társasházak, lakásszövetkezetek megtakarításaik után ugyancsak jogosultak voltak 30 százalékos állami támogatásra, melynek maximuma lakásszámtól függött. Az (épületenként) 2-4 lakásos társasház esetén 108 ezer, míg a legnagyobb, 240 lakásnál többet magába foglaló társasházak 324 ezer forint támogatást is kaphattak évente felújításra, korszerűsítésre. Szerda óta semmi ilyenre nincs lehetőségük.

Kaplonyi György: „Kivégezték a társasházak hosszútávú megtakarításait"

A lakás-takarékpénztári befizetések állami támogatásának megvonása kivégezte a társasházak hosszútávú megtakarításait is - véli Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Felidézte, tavaly nyáron a panelfelújítási program keretében még felvetődött a lakáskasszák társasházakra vonatkozó szabályozásának fejlesztése is. De ha ma fordulna hozzá tanácsért egy közös képviselő, nem tudna mit javasolni.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
1
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

A magukat csak Kihalás Forradalmának (nem, ezt nem a  Monty Python csoport találta ki) nevező környezetvédő aktivisták próbálták megbénítani a kelet-londoni vonatot, így tiltakozva a légszennyezés ellen. 

Szép munka!

Valaki szóljon nekik, hogy a közösségi közlekedés megbénításával amúgy csak még több embert kényszerítenek a motoros fotelbe, vagyis az autóba, ezáltal pedig tovább növelik a szén-dioxid (meg tucatnyi más, fura nevű méreganyag) -kibocsátást. 

Persze lehet, hogy csak a Sétáló London programját igyekeznek megvalósítani a maguk szerény eszközeivel.

Attól függetlenül minden követelésük ül. Legalábbis a 3 legfontosabb.