Kell kritizálni a liberalizmust, de fontos, hogy ehhez megmaradjon a szólásszabadságunk

Emlékszem milyen nagy hatással volt rám, amikor először olvastam William Gibson Neurománc című regényét. Ez még azelőtt történt, hogy az internet behálózta volna az egész világot. Elvarázsolt a cybertér, a mesterséges intelligenciák, a konzol cowboyok, a biomechanika és a transzhumanizmus képzeletbeli világa. Ma már folyamatosan rajta lehetünk a világhálón a hozzánk nőtt okostelefonjainkon keresztül. A cyberpunk ma már nem valami távoli futurisztikus jövő víziója, hanem a jelenünk része, még ha nem is tartunk ott, ahol William Gibson Neurománc világa. Ennek távlatairól, lehetőségeiről és veszélyeiről szólt Yuval Noah Harari izraeli történész előző könyve, a Homo Deus.

Harari azután vált hirtelen ismertté és népszerűvé Magyarországon, hogy kiderült, állítólag Orbán Viktor is népes rajongói táborát erősíti. Az ellenzéki oldal politikusai közül akadtak is olyanok, akik azonnal rohantak megvenni Harari könyveit, hogy megtudják, mi is köti le a magyar miniszterelnök figyelmét, ha éppen nem Soros Györggyel foglalkozik. Az áprilisi országgyűlési választás után a pártpolitikát maga mögött hagyó, és a vloggerkedésre áttérő Vona Gábor nemrégiben hosszasan értekezett a big data-diktatúra eljöveteléről, amit egyértelműen Harari vázolt fel a Homo Deusban.

Az izraeli történész azonban már jóval korábban divatos sztárrá vált a Sapiens - Az emberiség rövid története című könyvével a szélesebb világban, minthogy a magyar közönség felfedezte volna. Olvasói között megtalálható Barack Obama volt amerikai elnök, Emmanuel Macron francia államfő, Bill Gates, a Microsoft alapítója és Mark Zuckerberg, a Facebook alkotója is.

Harari mindkét könyve, a Sapiens és a Homo Deus is a hazai sikerlisták élére került. Előbbi az emberiség múltjával foglalkozott, és azzal, hogyan vált az ember jelentéktelen majomból a földkerekség urává. A Homo Deus továbbszövi a történetét: azon elmélkedik, miként válhat istenné az ember, vagyis inkább egy szűk elit, hogyan emelkedhet a manipulálható „haszontalanok” millióinak feje fölé a biomechanika és a transzhumanizmus által.

Mivel mindezek anno Gibson disztópikus cyberpunk-világában is megjelentek, talán pont emiatt számomra a Homo Deus érdekesebb és izgalmasabb kérdéseket feszegetett, mint a Sapiens. Bár míg Gibson könyvei fantáziadús, lebilincselő szórakozást nyújtanak, Harari munkája fenyegető realitásként számol ennek a lehetséges jövőnek a veszélyeivel. Az pedig, hogy az emberiség véglegesen kettészakadhat, egy szuperképességekkel feltuningolt istenszerű elitre és az alkalmazhatatlan munkanélküli „haszontalanok osztályára”, az nem éppen az a jövő, amelybe szeretné beleképzelni magát az ember.

Harari már Magyarországon is megjelent és kapható, A 21 lecke a 21. századra című legújabb könyve „egy lépéssel” hátrébb lép a Homo Deustól. Azokra a kérdésekre fókuszál, amelyek elvetett magvai az előző könyvében boncolgatott jövőképeknek. A jelen legnagyobb kihívásait veszi górcső alá: az álhírek terjedését, a liberális demokrácia válságát, a bevándorlás, a terrorizmus és a klímaváltozás problémáját. Kérdez és gondolkodik.

„Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az Iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mi tegyünk a terrorizmussal?”

- fogalmazza meg kérdéseit bevezetőjében Harari.

Az izraeli történész azt is hangsúlyozza, hogy új könyve nagy része a liberális világnézet és a demokratikus politikai rendszer hátulütőit tárgyalja, de sietve hozzáteszi: a liberális demokráciát a legsikeresebb és legsokoldalúbb politikai modellnek tartja, amelyet az emberek eddig kidolgoztak a modern világ problémáinak megoldására. Elítéli Orbán Viktor kedvenc illiberális felfogását, amelynek – szerinte - nem célja, hogy nyílt vitát folytasson az emberiség jövőjéről, csak az, hogy ellehetetlenítse a liberalizmust.

Egy hónapja az izraeli történésszel az Index (és 24.hu is) interjút készített, ebben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy kapcsolatban állna a magyar politika vezetőivel vagy hogy tanácsokat adott volna Orbán Viktornak. Ugyanakkor a magyar miniszterelnöknek is üzent, amikor minden vezetőnek azt tanácsolta, hogy ne vezesse félre az embereket a múltról szóló nosztalgikus fantáziákkal, inkább gondolkodjon komolyan a jövő problémáiról, hiszen az emberiség ma három fő problémával néz szembe: a nukleáris háborúval, a klímaváltozással és a biotechnológiai áttöréssel.

Harari szerint az illiberális rezsimek egyik védjegye, hogy még a határaikon kívül is megnehezítik a szabad beszédet, és ez egyre nehezebbé, veszélyesebbé teszi majd az emberi faj jövőjéről való kritikus gondolkodást. Az izraeli történész azonban arra figyelmeztet A 21 lecke a 21. századra című könyve kapcsán, hogy a liberális modell kritizálása nélkül nem tudjuk kijavítani vagy meghaladni annak hibáit, de ehhez hozzátartozik, hogy ezt szabadon megtehessük.

„Ha ezt a könyvet értékelik, értékeljék a szólásszabadságot is”

- zárja új könyvének bevezetőjét Harari.

Yuval Noah Harari – 21 lecke a 21. századra

Fordította: Torma Péter

Kiadó: Animus Kiadó

Budapest, 2018. 4490 Ft

(A cikk szerzője nyomon követhető a Facebookon is. Kövesd Te is!)

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
1
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

A magukat csak Kihalás Forradalmának (nem, ezt nem a  Monty Python csoport találta ki) nevező környezetvédő aktivisták próbálták megbénítani a kelet-londoni vonatot, így tiltakozva a légszennyezés ellen. 

Szép munka!

Valaki szóljon nekik, hogy a közösségi közlekedés megbénításával amúgy csak még több embert kényszerítenek a motoros fotelbe, vagyis az autóba, ezáltal pedig tovább növelik a szén-dioxid (meg tucatnyi más, fura nevű méreganyag) -kibocsátást. 

Persze lehet, hogy csak a Sétáló London programját igyekeznek megvalósítani a maguk szerény eszközeivel.

Attól függetlenül minden követelésük ül. Legalábbis a 3 legfontosabb.