Tényleg alkotmányos káosz uralkodik Nagy-Britanniában? Többször már nem szavazhat a parlament a jelenlegi Brexit-megállapodásról?
Az angol sajtóban valóban egyre többször emlegetik az alkotmányos káosz kifejezést, abból a szempontól van is benne valami, hogy a házelnök egy 1604-es szabályra hivatkozott, ami jelenleg is érvényben van, tehát lényegi módosítás nélkül elvileg nem lehetne visszavinni a megállapodást a parlament elé. Úgy gondolom viszont, ha Theresa Maynek lenne esélye arra, hogy átvigye az alkut, akkor valahogy találnának rá módot, hogy az újra képviselők elé kerüljön. A parlament módosíthatja a saját működési szabályait, de a házelnök jelenleg érdemi változtatásokhoz köti a napirendre történő visszavételt. May júniusig – de opcionális jelleggel akár két évig tartó – halasztást kért az Európai Uniótól, ha az EU belemegy, akkor a törvénytervezetben átírják a március 29-ről szóló kilépési dátumot.
Összejöhet
Lehetségesnek nevezte a brit európai uniós tagság március 29-én esedékes megszűnésének rövid távú halasztását Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán Brüsszelben, de kijelentette: ehhez a londoni parlamentnek el kell fogadnia az EU-val elért Brexit-megállapodást, amelynek újratárgyalását kizárta.Ez mélységi változtatásnak minősül?
Sok szempontból igen, ezzel talán átmehet a házelnökön. Ahogy említettem, ha May nagyon akarja, szerintem megtalálja rá a módot, hogy újra a parlament elé vigye a megállapodást. Összességében tehát van alapja alkotmányos válságról beszélni, de túlzott fontosságot nem érdemes tulajdonítani neki, hiszen a rendezett kilépést nem ez fogja végső soron meggátolni.
Lenne értelme újra megpróbálni?
Minél többször került a parlament elé, annál inkább csökkent az olló a támogatók és az ellene szavazók között. Lehet értelme újra nekifutni, ha Theresa May meg tudja győzni a képviselőket arról, ha ezt nem szavazzák meg, akkor a kilépés megvalósulása kerül veszélybe. Van egy elég erős, főként konzervatívokból álló, de pártokon átívelő Brexit-párti csoport, akik akár az alku nélküli kilépés kockázatait is vállalva szeretnék megszüntetni Nagy-Britannia uniós tagságát. Őket talán meg lehet győzni arról, hogy fogadják el a most kevésbé támogatott alkut, mert ha nem, akkor nem lesz Brexit. Az északír Demokrata Unionista Párt érdekes hőmérője a helyzetnek, mert őket közvetlenül érintené, ha alku nélkül kizuhannának az EU-ból. Az ír-északír határ nehéz kérdés, nem tudjuk mi lenne, ha újra fizikai határellenőrzés lenne, de talán az a fajta erőszak nem térne vissza, ami például a '70-es éveket jellemezte.
Az ír-északír határ helyzete a legkardinálisabb pont a történetben?
Tulajdonképpen igen. A népszavazás előtti kampányban gyakorlatilag senki nem foglalkozott ezzel a témával, mert egyszerűen senkinek nem jutott eszébe, hogy ebből ekkora baj lehet. Most meg pont a határellenőrzés kérdése miatt nem tud haladni a folyamat. A helyzet azért különösen nehéz, mert a brit kormány egymással ellentétben álló dolgokat szeretne. Az EU-tól abszolút független kereskedelempolitikát akarnak, ebben az egyenletben a vámunió és az egységes piac sem szerepel, ha pedig ez a felállás, akkor valamilyen módon ellenőrizni kell azokat az árukat, amik átmennek az ír-északír határon. A brit kormány ugyanakkor fizikai határvonalat nem kíván építeni, nem akarják, hogy a személyeket és árukat megállítsák ott. Ezt a kettőt nem nagyon lehet összehozni. Hallhattunk már futurisztikus ötletekről, amelyek szerint az átmeneti időszak végére rendelkezésre fog állni egy olyan technológia, ami megállítás nélkül képes ellenőrizni a határforgalmat. Ez viszont jelenleg nem, illetve csak részben létezik, a kiépítése pedig egészen biztosan egy hosszabb folyamat lenne. A brit kormány néha a valóságtól elrugaszkodott módon tárgyal.
Meddig maradhat a kormányrúdnál Theresa May?
May kicsit olyan, mint egy betonoszlop, akit letettek oda és azóta sem tudja kimozdítani senki. A Brexit lezongorázását még a riválisai sem vennék el tőle, mert látják, hogy mennyire bonyolult problémakör. Ilyen szempontból még a Munkáspártnak is jobb, ha várnak. Most már az utolsó előtti pillanatban járunk, jelenleg a mindenkori miniszterelnök számára mérgezett kehely a Brexit, valószínűleg senki nem akar May helyében lenni. Ha a kétéves halasztás lép érvénybe, nem gondolom, hogy azt a két évet ő kormányozza végig.
Mennyire változott a brit polgárok álláspontja a Brexitről, látva ezt a szinte lehetetlen helyzetet?
Azt nem lehet állítani, hogy ha most tartanának egy új népszavazást, akkor a választópolgárok jelentős mértékben máshogy voksolnának. Van néhány morbid statisztika, például hogy a halálozások miatt egyre kevesebb a Brexit-párti szavazó és egyre több EU-párti tölti be a 18. életévét. Lassan tolódik az arány, az idő fontos szereplő ebben, jelenleg viszont egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a maradást támogatók győznének. Ha viszont mégis összejönne nekik, akkor az olyan szűk aránnyal történne, ami miatt a Brexit legitimitását is vitatják most a maradáspártiak.