A hazájában jogerős börtönbüntetésre ítélt korábbi macedón miniszterelnök kedden a saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy Budapesten tartózkodik, és menedékjogot kér Magyarországtól. Gruevszki bejelentkezése azonnal bekerült a vezető hírek közé, leszámítva a kormányközeli sajtóorgánumokat, ahol bizonyára erős fejtörést okozhatott, hogy a hirtelen helyzetre hogyan is reagáljanak, illetve miképpen tálalják a kormányra nézve meglehetősen kínos ügyet.
Az, hogy Gruevszki hazánkat választotta menekülése célpontjaként, nem olyan meglepő annak tükrében, hogy kormányfőként kiváló kapcsolatokat ápolt a magyar kormánnyal és személyesen Orbán Viktorral is. Többek között közös bennük, hogy mindketten az amerikai spekuláns, Soros György arcát húzták Orwell 1984 című regényének kulcsfontosságú szereplőjére, a mindenható Párt nemezisére, Emmanuel Goldsteinre. Ebben egyébként Gruevszki élen járt, mármint a „sorosozásban”. Ha a ráérő idejében valaki utána keres, hogy a kormányközeli magyar sajtóban mikor bukkant fel először Soros György politikaformáló szerepének boncolgatása, akkor azt 2016-os külpolitikai cikkekben fogja megtalálni, melyek mind Macedóniáról íródtak. A tíz évig kormányon lévő Gruevszki kampányt épített fel arra, hogy ellenfelei valójában a külső ellenség, Soros György befolyása alatt állnak. Az Orbán-kormány elképzelhető, hogy a macedón példából meríthetett ihletet. Fontos különbség azonban, hogy míg Gruevszki bukását a külső ellenség mítoszának felnagyítása sem tudta megakadályozni, addig Magyarországon évek óta dübörög a „sorosozás”. Az áprilisi választás óta igazolhatóan hatékonyan.
Gruevszki joggal gondolhatta, hogy egy másik, de jóval sikeresebb Soros-ellenes kormány biztonságot nyújt majd neki a macedón igazságszolgáltatás elől. Az továbbra is rejtély, hogy miért hívta fel magára a figyelmet, és miért nem húzta meg magát csendben Magyarországon. Az viszont már kevésbé kérdéses, hogy a meneküléséhez köze volt a magyar kormánynak, még ha ezt igen szűkszavúan is kommentálják vagy éppen sehogy. Albán sajtóértesülések nyomán lehetett először olvasni arról, hogy Gruevszki a tiranai magyar nagykövetség egyik autójával hagyta el Albániát. Ezt az albán rendőrség is megerősítette. Az csak a hab a tortán, hogy mivel a korábbi macedón kormányfőt jogerősen elítélték, nem rendelkezik érvényes útlevéllel, amivel átléphette volna a magyar határt, de a menekültkérelmével is gondok adódhattak volna jogi szempontból.
A magyar kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy segítették volna Gruevszki szökését, azt végül elismerte, hogy a bukott politikus menedékjogot kért. Ami a menekültkérelmét illeti, homályos indokkal állt elő a kormány. Gulyás biztonsági okokkal magyarázta, hogy Gruevszkit a tranzitzóna helyett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal budapesti központjában hallgatták meg. Ezzel párhuzamosan a Fidesz beindította az elhárító kommunikációját, Hidvéghi Balázs, a párt kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy a Soros befolyása alatt álló baloldali kormány fenyegeti hazájában Gruevszkit, ezért megilleti a védelem. Erre már a kormányközeli sajtó is felébredt, még Gyurcsány Ferenccel is összefüggésbe hozták az ügyet, és azt sejtették, hogy Gruevszki „sokat tudhat” a bukott a szocialista miniszterelnökről.
Gulyás Gergely közös szombati sajtótájékoztatója Tarlós István főpolgármesterrel újabb lehetőséget adott a nem kormányvezérelt sajtó számára, hogy kérdéseket tegyenek fel. Értékelhető válaszok viszont nem hagyták el a miniszter száját, az eljárás lezárultáig semmilyen információt nem ad. Ritkaságszámba megy, hogy Orbán Viktor kényes kérdésekre válaszoljon a sajtónak, a Gruevszki-ügyben is csak annyit tudott odavetni a 24.hu riporterének, hogy „ez egy jogi kérdés, hát forduljon a jogászokhoz”.
Nem vitás, hogy a Gruevszki-ügy nem vet jó fényt a magyar kormányra. Török Gábor politikai elemző péntek este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szkeptikusan azt mondta, szerinte a botránynak hosszú távon semmilyen belpolitikai hatása nem lesz, de külpolitikailag kellemetlen lehet a kormánynak. „A kormánypárti szavazók vagy nem tudják, hogy létezik ez az ügy, vagy azt tudják róla, hogy Gyurcsány Ferenc barátja van itt most Magyarországon” – magyarázta a politológus. Azt is hozzátette, hogy „egy királyságban lassabban szoktak menni a változások, és most egy sajátos királyságban élünk.”
Lehet, hogy igaza van, ám ennek a királyságnak egyre több a szennyese. A makacs foltokat semmi sem moshatja tisztára. Ha pedig a kosár egyszer tele lesz, előbb-utóbb kiborul.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
(A szerző további cikkei nyomon követhetőek a Facebook-oldalán is. Kövesd Te is!)
A magyar politika számára is van tanulsága a Gruevszki-ügynek
Nem volnék meglepődve, ha a korábbi macedón kormányfő bejelentését a Facebookon, miszerint Magyarországon tartózkodik és itt folyamodik menedékkérelemért, hangos asztalra csapással díjazták volna a magyar kormánykörökben. Olyan figyelmet irányított ez az Orbán-kabinetre és Magyarországra, aminek a belpolitikai szurkálódásokon túl garantált a nemzetközi visszhangja.