Száz éve tett ígéretet Szerbia a Délvidék őshonos magyarságának autonómiájára

Szávay István a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke arra szólította fel a magyar kormányt, hogy a Délvidék jogtalan elcsatolásának századik évfordulóján a szerintük történelmi csúcson levő szerb-magyar kapcsolatokra építve emlékeztesse a szerb kormányt a száz evvel ezelőtt tett ígéretekre, és csak akkor támogassa Szerbia EU-csatlakozását, ha Belgrád a legteljesebb autonómiát biztosítja a Délvidék őshonos magyarságának.


A politikus által jegyzett közlemény emlékeztet, hogy

a Jobbik megalakulásától fogva területi autonómiáért küzd a tömbmagyarság és kulturális autonómiáért a szórvány esetében.

"A mai évfordulón sem követelünk többet, mint ami Nyugat-Európában, így például Dél-Tirolban már kiválóan működik, mint amennyit a szerbek száz éve ígértek, és mint amit Szerbia a 2013-as Brüsszeli Egyezményben a Koszovóban maradt nemzettársai számára kiharcolt."

A közlemény idézi az Újvidéki Szerb Nemzetgyűlés I. számú határozatát, amely száz esztendővel ezelőtt, 1918. november 25-én kimondta Bácska, Bánát és Baranya Magyarországtól való elszakadását és a Szerb Királysághoz való csatlakozását. 

„A határainkban megmaradó nem szerb és nem szláv népeknek biztosíttatnak mind ama jogok, amely jogok által mint kisebbség nemzeti létüket megőrizni és fejleszteni óhajtják [...]” 

Szávay leírja, hogy az ígéretekből vajmi kevés teljesült, hiszen a Délvidék magyarságára Belgrád azóta is elüldözendő, beolvasztandó idegenekként tekint. Ezért telepít falvaikba koszovói, albánul beszélő, muszlim cigányokat, ezért engedi, hogy illegális migránsok ezrei árasszák el a magyar többségű településeket és ezért nem akar hallani sem az egyetlen olyan jogi keretrendszerről, amely biztosíthatná a magyar közösség hosszú távú megmaradását és gyarapodását: a területi autonómiáról.