A kormány szerint nincs számottevő társadalmi ellenállás a rabszolgatörvénnyel szemben

Mert rabszolgatörvény sincs. Világos...

Újságírói kérdésekre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón kifejtette:

"Szabad világban élünk, amit a törvény nem tilt, az lehetséges."

Többször is kifejtette, hogy ennek megfelelően az ülésvezető elnök a helyéről is vezetheti az Országgyűlés üléseit, nem kell fölmennie a pulpitusra, így szerinte semmiféle alkotmányjogi kérdés nem merülhet föl a tegnapi szavazással kapcsolatban.

Sőt, mint fogalmazott, az ellenzék volt az, ami fellépésével megsértette a házszabályt és az alaptörvényt, amikor

"megkísérelték megakadályozni a törvényhozás alkotmányos működését".

Hozzátette:

Kövér László tegnap úgy ítélte meg, hogy a "rendzavarás" - bár súlyos volt - mértékével (paradox módon) nem veszélyeztette a szavazás rendjét, ezért nem rekesztette be az ülést és szavazták meg a különféle törvényeket.

Gulyás szerint az ügyrendi bizottság dönt majd arról, hogy milyen szankciókat hoznak majd az ellenzéki képviselőkkel szemben.

Ezek részletezésébe a miniszter nem volt hajlandó belemenni, annyit azonban elárult, hogy a parlamenti fegyelmi jog legsúlyosabb intézkedéseit fogják kezdeményezni az ellenzékkel szemben, amelyeknek Kövér László szerez majd érvényt.

A szavazás mikéntjével és a képviselői kártyák használata kapcsán felmerült kételyekre reagálva Gulyás elmondta, hogy az Országgyűlés 1990 után tíz évig ezek nélkül szavazott, ám ez nem kérdőjelezte meg az akkori törvények alkotmányosságát. Hozzátette: ha bármelyik képviselőnek kétségei vannak a szavazás tisztaságát illetően, akkor ezt az ülésterem kamerafelvételei el tudják oszlatni.

Orbán Viktor testőreinek megjelenését azzal indokolta, hogy

"az ellenzék részéről fizikai inzultus érte a miniszterelnököt".

Később ezt "fizikai kontaktusra" finomította, és kifejtette, hogy szerinte ilyenkor a védett állami személyek biztonsága felülírja a házszabály rendelkezéseit.

A rabszolgatörvénnyel kapcsolatos kérdésekre válaszolva kitért arra, hogy a munkáltatók sehol nem kötelezhetik a túlórák vállalására, ettől szerinte amiatt sem kell félni, mert nincs tömeges munkaerőhiány.

Arra a kérdésre, hogy ő, illetve a kormánypárti képviselők hajlandóak lennének-e 400 órát túlórázni, úgy felelt, hogy a törvényhozásban mindenki annyi munkát végez, amennyit vállalni tud, ilyen értelemben ez szerinte nem érinti a politikusokat.

A kormánypárti Magyar Időknek azt válaszolta Gulyás, hogy az ellenzék az alapvető demokratikus szabályokat nem veszi figyelembe, és minél jobban csökken a támogatottsága, annál agresszívabbá és frusztráltabbá válik, ennek tudhatók be a tegnapi megmozdulások, akár az ülésteremben, akár az utcán.

A tüntetésekkel kapcsolatban elárulta: a kormány nem tervezi lezárni a Kossuth teret, csak akkor, ha védett személy látogat a Parlamentbe. Illetve hangsúlyozta: az ünnepi vásárokhoz kirendelt páncélosok és a tegnapi események közt nincs összefüggés, de némileg kétértelmű hangsúllyal hozzátette:

"Reméljük, a terroristákat fenyegeti."

Hozzáfűzte: szerinte az ellenzék már képtelen tömegeket megmozgatni, nem is lenne kit, hiszen

a magyar társadalomban nincs számottevő ellenállás a rabszolgatörvénnyel szemben, sőt, rabszolgatörvény sincs.

Hangsúlyozta azt is, hogy nem nevezné tüntetőnek az agresszív cselekményeket elkövető embereket, akik nem a gyülekezési törvénynek megfelelően fejezik ki véleményüket.

A miniszter értetlenül állt a szakszervezetek aggályai előtt is, hiszen számos olyan érdekképviseletet látott a szombati tüntetésen, akiket nem érint a túlórák drasztikus növelése (hogy a kettőnek mi köze egymáshoz, arra sajnos elfelejtett rámutatni).

(Fotó: Béli Balázs / Alfahír)

És megtörtént! Az Orbán-kormány megtalálta Soros Györgyöt a rabszolgatörvény elleni tiltakozók között

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón közölte, szomorú és példátlan volt a tegnapi parlamenti szavazás, és szerinte az ellenzék egésze tette magát nevetségessé, míg a kormánypárti többség a saját méltóságát megőrizte.Hangsúlyozta, a szavazati jog nem a kártyához, hanem a képviselőhöz tartozik, és legitim cél, az Országgyűlés működésének biztosítása.