"Amerika és Oroszország is az EU gyengítésében érdekelt" - Vitaest Európa és Magyarország jövőjéről

December 12-én ismét sikerült az, amire az elmúlt esztendőkben nem nagyon volt példa: a Fidesz-KDNP politikusai újra egy asztalhoz ültek az ellenzék képviselőivel, így közel a teljes politikai paletta ütköztethette egymással az érveit. Ezúttal a Méltányosság Politikaelemző Központ hozta tető alá a kerekasztal-beszélgetést, Orbán Balázs (Fidesz), Juhász Hajnalka (KDNP), Eörsi Mátyás (DK), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) részvételével.

A vita fő fókuszában az Európa-politika és a pártok, illetve a kormány ezzel kapcsolatos elképzelései voltak. Ahogy az várható volt, az eszmecsere most is izgalmasra sikerült.

Nemzetállamok? Föderáció? Konföderáció?

Az Európai Unió múltját, jelenét és jövőjét boncolgató részben a kormánypártok képviselői egyöntetűen leszögezték, hogy a Fidesz-KDNP a keresztény értékeken nyugvó nemzetállamok Európáját tartja az egyedüli követendő útnak. Juhász Hajnalka szerint hibás az a felfogás, ami a kontinens problémáit - elöregedés, munkaerőhiány - a bevándorlással akarja megoldani, és a lisszaboni szerződéshez hasonló föderatív megoldásokkal szűkítette például az Európai Tanács szerepkörét az Európai Bizottság (EB) javára. A külügyi bizottság alelnöke szerint az unió jelenleg bünteti a saját nemzetpolitikával rendelkező, gazdaságilag sikeres tagállamokat.

Orbán Balázs szerint az EU alapító atyái két, egymással párhuzamosan jelen lévő elgondolást hívtak életre az unión belül: a nemzetállamokat problémaforrásként kezelő föderatív, és az európai egységes birodalom gondolatát elutasító, a nemzetállamok intézményesített együttműködésén alapuló koncepciót. Szerinte ezek közül a jelenleg tapasztalható válságidőszak hatására, az előbbi került előtérbe, a föderalista elit pedig felülírta ezzel az eddigi egyensúlyt.

Molnár Zsolt és Eörsi Mátyás ezzel szemben a föderatív Európa mellett szálltak síkra. Szerintük azért kell a szorosabb integráció, mert:

  • az elszakított, kisebbségbe került tagjai miatt a magyarság érdekeit egy belső határok nélküli, külső határait védő unió szolgálná,
  • közös értékekkel, de egyedi kultúráink megőrzésével, közös fizetőeszközzel,
  • közös külügyi, pénzügyi és hadügyi politikával,
  • mert szerintük Európa csak így szólhat bele a világpolitikába.

Gyöngyösi Márton ezzel szemben kifejtette:

"Mind a nemzetállami, mind a föderalista koncepció jócskán tartalmaz illúziókat és utópisztikus elemeket."

Előbbihez szerinte hiányzik a közös - a keresztény kultúrán, a római jogon és a görög humanizmuson alapuló - európai identitás, amire felépülhetne egy ilyen struktúra. Szerinte jelenleg odáig sikerült eljutni, hogy kimondták:

"Európa sokszínű és ebben rejlik az egysége, ami azt jelenti, hogy semmiben sem értünk egyet, a közös értékeinket, ami Európát Európává teszi, viszont tagadjuk".

A Jobbik elnökhelyettese szerint, bár Kelet-Közép-Európában egy klasszikus nemzetállamiság alakult ki, többnyire homogén nemzetállamokkal, Magyarországnak ebben speciális helyzete van, hiszen mi

  • sem az elszakított magyarság,
  • sem a több százezer, elmúlt tíz évben külföldre vándorolt magyar,
  • sem a külföldi befektetőktől függő gazdaságunk miatt

nem szigetelhetjük el magunkat a külvilágtól. Az így értelmezett függetlenségünk Gyöngyösi szerint illúzió, mert nemzetállami létünk ugyan nem kérdőjeleződik meg, de képtelenek vagyunk a saját lábunkon megállni és egyedül érvényesíteni az érdekeinket. Szerinte ezt a dilemmát

csak egy konföderációs modell képes feloldani, melyben nem sérül a tagországok nemzetállamisága, Európa mégis közös választ tud adni a globális kihívásokra.

"Hagyjuk már abba ezt a játékot, hogy az EU-t valami olyan elit irányítja, amihez semmi közünk és folyamatosan elnyom minket!"

- szúrta oda Ungár Péter Orbán Balázs gondolataira reagálva, hozzátéve:

"Mi a Fidesz-KDNP, ha nem az európai elit része?"

Szerinte ma Magyarországon az unió alakításába a legnagyobb beleszólása a kormánypártoknak van, akik azokban az intézményrendszerekben ülnek, és azokat a politikusokat támogatják, akik ellen szabadságharcot hirdettek. Álszentnek nevezte a Fidesz áldozatkultúráját és "sivalkodását" az unióval kapcsolatban. Az LMP képviselője nem is akart belemenni az EU berendezkedéséről szóló "világok harcába", mert a koncepciós kérdések szerinte csak a valódi problémákról viszik el a fókuszt.

Beindul a pengeváltás

A kormány képviselői igyekeztek beleállni a vitába, bár a fennhéjázó, flegma stílusban előadott, személyeskedő érveik sokszor még akkor is hatástalanok maradtak, amikor téma szintjén értékelhetőek lettek volna. Juhász Hajnalka például véres kardként cibálta elő a kormány egyetlen kézzelfoghatónak nevezhető nemzetpolitikai eredményét: az ukrán nyelvtörvénnyel szembeni nemzetközi kiállást, ám ezt rögtön sikerült is agyoncsapnia némi migránsozással. Illetve az utóbbi évek nagyon minimális szerb gesztusait sem volt túl jó ötlet akkorára nagyítania, mintha legalábbis autonómiát kaptak volna a délvidéki magyarok.

Orbán Balázs pedig pont azt követően vádolta nemzetstratégiai és külpolitikai koncepciótlansággal a komplett ellenzéket, amikor a képviselők nem egész tíz perce vázolták föl, hogy milyen Európában gondolkodnak. Az pedig szinte már avantgárd darabba illő jelenet volt, amikor számonkérte rajtuk a kormánykritikát.

Gyöngyösi Márton például azzal húzta ki a gyufát, hogy emlékeztette a kormánypárti politikusokat:

a szocialista-liberális kormánykoalíció mellett épp a Fidesz-KDNP szavazta meg olvasatlanul az általuk most annyira kritizált lisszaboni szerződést.

De arra is felhívta a figyelmüket, hogy a Brexit utáni sokkhatást és az európai bürokraták ebből fakadó kompromisszumkészségét és a belső, rendszerszintű változtatás lehetőségét inkább ki kellene használni, mintsem játszani a durcás kisgyereket, és otthagyni a tárgyalóasztalt:

"Önök zokszó nélkül megszavazzák a föderalizáció dokumentumát, amikor azonban lehetőség nyílik arra, hogy az uniót egy számunkra kedvezőbb irányba tereljük, akkor önök még saját korábbi javaslataikkal is képesek szembemenni."

Példaként a Frontex megerősítését említette, ami szó szerint Orbán Viktor javaslataira épül, a Fidesz mégis elsétál ettől a projekttől, mert "milyen ciki már bármiben egyetérteni Brüsszellel egy EP-kampány közepén".

Nyugati (v)iszonyok

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak milyen viszonyban kellene lennie a Nyugattal, Orbán Balázs egészen sajátos álláspontot képviselt: szerinte ugyanis az, hogy a Fidesz akivel csak éritkezésbe kerül, mindenkire "kocsmai stílusban" rárúgja az ajtót a nemzetközi politikában, tökéletesen működő stratégia. Az uniós érdekérvényesítésről szólva kifejtette: a kormány ott akar több integrációt, ahol ez a magyar érdek, és ott kevesebbet, ahol ez szintén az országnak kedvez. Szerinte ezért preferálják, hogy az unióban a lehető legtöbb területen egyhangúságra épülő döntéshozatal legyen, "mert ott tudjuk szabályozni a dolgot, hogy hol lépünk előre és hol nem".

Eörsi Mátyás ezzel szemben a kölcsönös előnyökön alapuló európai szövetségeinket hiányolta a kormány politikájából, és kritizálta a kormányt, amiért az országközi kapcsolataink zöme már az EU-n kívülre koncentrálódik. Hozzátette: az nem elégséges európai szövetségi politika, hogy a lengyel és a magyar kormány kölcsönösen bevédi egymást az uniós porondon, ha valamelyiküket kritika éri.

Molnár Zsolt szerint a Fidesz nem Magyarország, hanem a saját hatalomgyakorlása és korlátlan befolyása számára akar nagyobb autonómiát kiharcolni Brüsszeltől.

Ungár Péter rámutatott, hogy mivel a világpolitikában jelenleg a kormánypártok politikai irányzatát tükröző trendek uralkodnak, a Fidesznek semmi alapja sincs arra, hogy az áldozatot játssza a geopolitikában, mégis ezt teszik. Szerinte lehet arról vitatkozni, hogy a Nyugat éppen hanyatlik-e vagy sem,

"a NATO- és az EU-tagság, és az, hogy az USA adódollárjaiból védik a határainkat, sokkal jobb, mint amikor a szovjetek voltak itt."

Hozzátette: ezt az álláspontot nem lehet érdekünk relativizálni.

Gyöngyösi Márton ebben a kérdésben is a szakmai vitát hiányolta, és emlékeztetett, hogy a Jobbik jelenleg az egyetlen olyan erő, amely rendelkezik uniós választási programmal. Hozzátette: Magyarország Európa-dilemmája már Szent István idejében eldőlt:

kulturálisan és minden egyéb értelemben is a Nyugathoz tartozunk, ám földrajzi értelemben annak perifériáján, egy civilizációs törésvonalon fekszünk.

Ebből a szempontból a Jobbik elnökhelyettese szerint nem kérdés, hogy az Oroszországhoz és Törökországhoz való viszonyunk más kell, hogy legyen, mint az európai centrumországoké, hiszen nemzeti érdekünk, hogy minél több nagyhatalommal jó viszonyt ápoljunk. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kormány a sajátosan értelmezett keleti nyitás politikájával nem állította helyre a korábban is hiányzó egyensúlyt:

az egyoldalú atlantista külpolitikát a nyugati kapcsolataink rovására változtatta kelet-orientálttá.

Gyöngyösi azt is kifejtette, hogy az európai politikában sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetnünk Kelet-Közép-Európára, mivel az itteni, közös kihívásokkal küzdő államokkal ügyek mentén kiváló szövetségeket lehetne kötni, melyekkel sok lúd disznót győz alapon képezhetnénk ellenpólust a nagyhatalmi tagországokkal szemben.

Képben vagyunk Európáról?

A magyar társadalom Európa-képe és az unió működéséről való tudás tekintetében a Fidesz-KDNP politikusai rendkívül elégedettnek tűntek, Orbán Balázs el is dicsekedett azzal, hogy egy felmérés kimutatta, hogy a magyar választók vannak leginkább tisztában azzal, mikor lesznek az európai parlamenti választások. Elébe menve a kritikának, elismerte, hogy ez a kormányzati kampánynak köszönhető, ám szerinte ez európai érdek, ami azt szolgálja, hogy minél többen menjenek el szavazni, és az EP ne úgy működjön, mint egy nagyra nőtt NGO.

Szerinte a külpolitikával is eddig példátlanul sokat foglalkoznak a magyarok, mégpedig azért, mert

eddig nem volt ilyen téren miről diskurálni, most pedig már van.

Ennek okát ő abban látja, hogy a magyarság keresi a helyét és lehetőségeit az euroatlanti és az uniós integráció berkein belül.

Ungár Péter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az unióval kapcsolatban az oktatásnak hatalmas feladata lenne elmagyarázni nem csak annak működését, de magyarság nyugatcentrikusságának miértjeit is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarság történetében számos példa akadt arra, amikor megosztottuk a szuverenitásunkat, ami önmagában sosem volt rossz dolog. Példaként az Osztrák-Magyar-Monarchia kiegyezést követő korszakát említette, ami szerinte a prosperitás és az addig példátlan magyarországi fejlődés időszaka volt, annak ellenére, hogy a hadügy, a külügy és a pénzügy területén nem voltunk függetlenek. Ennek mintájára egy "új kiegyezést" sürgetett.

Az EU működésével kapcsolatos felvilágosítás egyébkét azért is lenne hasznos az LMP-s képviselő szerint, mert ha ezt jobban tudatosítjuk az emberekben, akkor

kevesebbeket lehetne átverni például azzal, hogy az uniós infrastruktúra csúcsain pozíciókat betöltő Fidesz kiplakátolja erről a struktúráról, hogy az veszélyes.

Gyöngyösi Márton kifejtette, hogy az uniós politikával kapcsolatos tudatosság ugyan tényleg nőtt Magyarországon, ám ez szerinte csak a kormány folyamatos ellenségkép-gyártásának köszönhető.

Hangsúlyosan kiemelte, hogy a nagy világpolitikai szereplők - Trump Amerikája és Putyin Oroszországa - sajátos módon egyaránt abban érdekeltek, hogy gyengítsék Európát és az Európai Uniót.

"Ebben a helyzetben ez az ellenségkép-gyártás, és a Brüsszellel való szembehelyezkedés ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel"

- fejtette ki a Jobbik elnökhelyettese, hozzátéve: ez a kormányzati politika épp akkor jár csúcsra, amikor itt lenne a lehetőség, hogy érdemibb vitát folytassunk a kontinens jövőjéről, mint eddig bármikor.

Gyöngyösi szerint ebben a világpolitikai helyzetben a magyar érdekek azt kívánják, hogy megpróbáljuk erősíteni az Európai Unió pozícióit és kohézióját, amihez az is hozzájárulhat, ha tudatosítjuk a magyar társadalomban az unió szerepét és működését. Ezekkel kapcsolatban ugyanis a képviselő szerint nagy félreértések vannak a társadalmunkban.

Szerinte a szocializmusban lenevelték a magyarokat arról, hogy önállóan igazgassák az életüket, akkor Moszkvából, most pedig Brüsszelből várjuk a megoldásokat.

"A csodavárás közben pedig nem látjuk, hogyan lehet előtérbe helyezni az érdekeinket, ezek mentén szövetkezni az EU-ban és az ottani tárgyalásokon erősíteni a pozícióinkat"

- vázolta fel Gyöngyösi Márton, aki szerint sajnos ezt a folyamatot sokan nem látják át úgy Magyarországon, ahogy például Írországban.

(Fotók: Béli Balázs / Alfahír)

Mikor szembesíti a fideszes diplomácia Romániát az elmaradt gyulafehérvári ígéretekkel? - A cikkből kiderül

Ha nem az Azonnali.hu szervezésében történt volna a dolog, akkor az ember azt hihette volna, hogy valamiféle konspiráció keretében gyűlt össze három ellenzéki és egy kormánypárti politikus a román-magyar nemzetpolitikai és diplomáciai viszonyokról vitatkozni egy félhomályos budapesti moziteremben.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

1
1
sss
2019. december 13. | 16:16
Az Európai Tanács kétnapos ülésén ezúttal a távlati célok felé vezető út kikövezése jutott kiemelt szerephez. Elemzés.
Az Európai Tanács kétnapos ülésén ezúttal a távlati célok felé vezető út kikövezése jutott kiemelt szerephez. Elemzés.
A magyar kormányfő a Facebook-oldalán megjelent videóban számolt be az uniós csúcs csütörtök este kezdődött tárgyalásairól. Szerinte „nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre”.
"A tétlenségért talán még nagyobb árat kell majd fizetnünk."