Itt a Jobbik EP-programja: Biztonságos Európát, szabad Magyarországot!

A Jobbik célja egy igazságos, keresztény értékeken alapuló Európai Unió, és egy szabad, szociális és versenyképes Magyarország – áll a Jobbik 2019-es EP-programjának Gyöngyösi Márton elnökhelyettes és frakcióvezető által fogalmazott előszavában.

A legnagyobb ellenzéki párt Európai Unióhoz való viszonyát szokás azzal bírálni, hogy a kilépést szorgalmazók táborából átsorolt a kompromisszumokat és reformokat keresők közé. A kormánymédia és - korábban nagyobb vehemenciával - a balliberális sajtóorgánumok is szeretnek arra emlékeztetni, hogy a Jobbik egy olyan euroszkeptikus párt, amely uniós zászlót égetett, illetve az EU elhagyását propagálta. Az elmúlt években kétségkívül retorikailag sokat finomodott a Jobbik uniós politikája. A párt első nagy sikerét, az áttörést a 2009-es európai parlamenti választáson érte el. A Jobbik gyakorlatilag a semmiből vált hirtelen tényezővé a magyar belpolitikában a teljes megsemmisülés felé lökve a hitelét vesztett MDF-et és az utolsókat kapálódzó SZDSZ-t.

A bírálatok maradtak, de új kiegyezést akar a Jobbik

Noha az ellenzéki párt belső és külső fórumain is rendszeresen téma volt Magyarország uniós tagsága vagy csatlakozási feltételeinek újratárgyalása, továbbá politikusai több esetben is lehetséges okokat, indokokat soroltak fel a kilépés mellett, szimpatizánsai között pedig meglehetősen kritikus volt az Európai Unió megítélése, programjaiban a Jobbik a megújulást, a megújítást hangsúlyozta. Így született meg már 2009-ben a Nemzetek Európájának koncepciója. A párt a birodalmi gondolatot, az EU agresszív centralizációját, az Európai Egyesült Államok vízióját, a tagállamok hatásköreinek csorbítását ellenezte. Ez köszönt vissza a 2014-es EP-programjában is. A Nemzetek Európája, mint szlogen azóta beépült a Fidesz-KDNP kommunikációjába (többek között ezt is átvette az ellenzéki párttól), míg a Jobbik mostani, 2019-es programja már nem tartalmazza ezt a megnevezést. A koncepciója viszont nem tűnt el, és ebben nem is változott a párt hozzáállása.

„Új kiegyezést az Európai Unió és tagállamai, valamint a régi és új, központi és periférikus, kicsi és nagy nemzetek között!”

– olvasható a párt jövő évi európai parlamenti választásra készült programjában. A hangsúlyt azonban – a Fidesz-KDNP állandó háborús és ellenségképeket kijelölő narratívájának ellenpólusaként – az új kiegyezésre helyezik. A Jobbik szerint a megoldás helyett a problémákat politikai célokra hasznosító magyar kormány viselkedése felelőtlen és veszélyes, amely Európa összeomlásához vezet.

Az Unió föderalizálását célzó lisszaboni szerződés kritikájáról továbbra sem mondott le a Jobbik. A korábbiakkal megegyezően a 2019-es programjuk is tartalmazza, hogy a 2007-es aláírásnál az akkori magyar kormány és parlamenti pártok (köztük a Fidesz is) kritikátlanul ratifikálták a szerződést. A Jobbik szerint jelenleg az EU egy csapdába esett a „lisszaboni útnak” is nevezett további központosítás és föderalizálás, illetve a nemzetállamok megerősítése közötti vitában. 2009-hez és 2014-hez képest itt érezhetünk finomodást a Jobbik politikájában, nem a lisszaboni szerződés irányába, hanem annak tekintetében, hogy a párt a közös ügyeket is keresi.

„Tisztázzuk közös ügyeinket: az olyan globális kérdésekben, mint az illegális migrációval szembeni fellépés, a környezetvédelem vagy a világszintű gazdasági kihívások kezelése, a mindannyiunk által vallott értékek melletti kiállásra, közös, európai fellépésre van szükség. Egyértelmű, hogy világunk a nagy politikai-gazdasági tömbök kialakulása felé tart.”

Ez sem mond ellent a Nemzetek Európája koncepciónak, 2009-es programjában úgy fogalmazott a párt, hogy a jövő Európájának nyitottnak kell lennie az együttműködés rugalmas formáira. Az viszont világosan látszik: 2009-ben és 2014-ben is inkább az volt jobban kiemelve, hogy az Európai Unió miben rossz, a 2019-es programban már az, hogy miben lehet és kell együttműködni a többi tagállammal az uniós kereteken belül.

Felvennék a kesztyűt az állami fake news ellen

Ha a húszoldalas dokumentumot összevetjük az előző választáson megjelentetett anyagokkal, akkor a párt mostani jelszavaiban is megtaláljuk az önrendelkezés megvédésének és a határon túli magyarság autonómiájának célját.

A program természetesen kitér a migráció kérdésére is, amit 2015 óta nem is lehet figyelmen kívül hagyni, gazdasági szempontból a bérhelyzet ügyének megoldása szintén nem meglepő, az ellenzéki párt az előzőekben is foglalkozott az ország versenyképességének javításával, ez egészült ki a béruniós kezdeményezés tapasztalataival. A korrupció elleni harc kezdettől fogva jellemzi a Jobbikot, ami most az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett érvel.

Új elem a fakes news (hamis hírek) elleni fellépés szükségességének programponttá való emelése.

„Ma Magyarországon az álhírgyártás már az állam működésének része. A közmédia teljes kontroll alá került, az ellenzéki hangokat pedig megfélemlítéssel és »piaci módszerekkel« hallgattatják el. Noha elvileg egy demokratikus országban élünk, a hiteles tájékoztatáshoz való jogaink nap mint nap sérülnek. Mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Unió alapelveiből levezethető a szabad és kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való hozzáférés joga.”

A Jobbik szerint az EU-nak vizsgálnia kellene a médiaszabadság helyzetét, a párt ezért javasolja az európai alapszerződések és egyéb jogszabályok módosítását, hogy minden politikai erő a választásokon elért eredménye alapján legyen jogosult szerepelni a közmédiában. Ezzel vennék elejét, hogy egy kormánypárt ki tudja sajátítani az állami médiát. Azt a problémát is orvosolnák, hogy a határon túli magyarok pártjai nem férnek hozzá a megfelelő mértékű anyanyelvi megjelenéshez a környező államok közmédiájában.

A nemzetek együttműködésére van szükség

A környezetvédelem nem újonnan jelenik meg a Jobbik EP-programjában, a 2009-esben és a 2014-esben is kapott helyet, ugyanakkor ez az egyik olyan ügy, ami ma már nem kezelhető mindössze nemzeti hatáskörben. A környezeti katasztrófák, az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás országhatárokon és kontinenseken átnyúló problémák, illetve veszélyforrások, mindezek egyik következménye a migráció is. A Jobbik szerint a globális kihívások egységes európai stratégiát és választ igényelnek. Közös uniós szabályokra, követelményekre, mérő-, elemző-, vizsgáló- és riasztórendszerekre van szükség.

A program utószavai is a nemzetek együttműködését helyezik fókuszba, a párt arra hívja a fel a figyelmet, a második világháború borzalmai után nem szabad újra megengedni, hogy Európa nemzetei egymás ellen forduljanak, és a vitákból harc sarjadjon, helyette biztonságos Európát és egy szabad Magyarországot kell építeni.

 
A programbemutató sajtótájékoztató itt tekinthető meg:

 

 

 

(Címlapfotó: Béli Balázs/Alfahír)

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet