Megtartották a Corvinus jövőjével kapcsolatos vitát az Országgyűlésben

Július 1-jével alapítványi kézbe kerül az egyetem.

A kormány elsőként azzal indokolta a döntését, hogy az alapítványi kézbe adásnak az a célja, hogy az egyetem versenyképességét növelje. A Corvinus kancellárja ezzel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy

„2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen.”

Most a parlament keddi ülésnapján Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter kiemelte, hogy

"Az szeretnénk, ha a Corvinus Egyetem olyan tudást adna hallgatóinak, amellyel azok a világ minden pontján megállják a helyüket. Ehhez a kormány kész egy igen komoly befektetéssel hozzájárulni: egy befektetéssel az egyetem és ezen keresztül a gazdaság és a társadalom irányába elkötelezett és érdeklődő fiatalok jövőjébe."

A miniszter hozzátette, hogy az állam fenntartói jogait 2019. július 1-jével átadja az erre a célra létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak és vagyont bocsát a rendelkezésre, amely biztosítja az egyetem hosszú távú fenntartható működését. Palkovics László hangsúlyozta, hogy az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény lesz, ezzel a Magyarországon működő egyetemek sorában a nem állami egyetemek közé fog tartozni.

A Jobbik képviselője, Brenner Koloman szerint a kiemelkedő külföldi professzorok alkalmazása és az idegen nyelvű képzés kiterjesztése elsőre jó ötletnek tűnhet, de ezt egy olyan egyetemen akarják most végrehajtani, amelyik ugyan nemzetközi színvonalon, de kevés szakon oktat, így sorsa nem lehet iránymutató a többi egyetem számára.

Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy

„A Jobbik számára nem elfogadható az alapítványi formába emelés, a tandíjas képzés elrettenti a szegényebb társadalmi rétegekből jövőket az intézménytől, miközben számukra már a jövő évtől katasztrófát jelent, hogy csak nyelvvizsgával felvételizhetnek egyetemre.”

A korábbi oktatási miniszter, Hiller István szocialista képviselő, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Corvinus tervezett átalakítása a hallgatói létszámot harmadára, az oktatóit akár 40 százalékkal csökkentheti, félévenként így akár kétmillió forintos tandíjat is lehetővé téve.

Az LMP politikusa, Ungár Péter „neoliberálisnak tandíjpárti” tervezettnek nevezte a javaslatot. A képviselő szerint a javaslat arról szó, hogy a Corvinust, ami eddig is magyar elitképzés része volt, még elitebbé akarják tenni, hogy ebből majd országos modellt csináljanak. Ungár Péter hozzátette, hogy a Fidesz politikai legitimációjának az alapja a tandíj elleni népszavazás, miközben ez egy olyan neoliberális törvény, hogy

"Bokros Lajos mind a tíz ujját megnyalta volna".

A törvényjavaslat szerint a közeljövőben, a külföldi - feltehetőleg fizetős - hallgatók arányát 5-ről 15 százalékra növelnék, míg 2030-ra ennél is magasabb lenne az arányuk.

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)