De vajon átmegy-e a fideszes szűrőn?
„Nincsenek illúzióm, szerintem nem fogják megszavazni”
- válaszolt lapunk érdeklődésére Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke. Mint mondta, ez egy szimbolikus ügy a pártja számára, és nem fogják elengedni a javaslatukat. Mindig szembesíteni fogjuk az aktuális kormánytöbbséget ezzel a mulasztás, amely a mai napig meghatározza a közéletet. - fogalmazott a politikus, hozzátéve:
„nem volt politikai szándék arra, hogy föltárjuk a rendszerváltás körülményeit, és hogy miképpen mentették át a politikai hatalmukat az egykori állambiztonság fenntartói, milyen módon határozta ez meg a rendszerváltást, és hogy ez a tendencia milyen módon érvényesül még most is az ország irányításában."
A kommunista diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni
– hangsúlyozta Keresztes László Lóránt.
Egyébként korábban is voltak olyan kormánypárti képviselők, akik a frakciófegyelem ellenére is megszavazták az LMP javaslatát, most is bíznak ebben, azok a kormánypártiak, akik viszont nemet mondanak az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételére, felkerülnek majd az ellenzéki párt tablójára, névvel és fényképpel.
„Mert ott vannak a soraikban az egykori kommunista állambiztonsággal együttműködő munkatársak a Fidesz soraiban. Ugyanúgy politikai ellenérdekeltek ebben, mint ahogy a korábbi kormányok is azok voltak”
- válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mi lehet az oka a folyamatos elutasításnak.
Az LMP ma benyújtott egyébként még egy törvényjavaslatot, mondhatni hasonló témában,
a kiemelt közbizalmat igénylő tisztségek betöltéséről.
Erről Demeter Márta beszélt a délutáni sajtótájékoztatón. Az LMP másik társelnöke szerint az állambiztonsági múlt teljes körű feltárása mellett – a rendszerváltás óta eltelt 28 év tanulságait értékelve – szabályozást kell alkotni az 1990 óta működő nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal titkosan együttműködő személyek tekintetében is. Nemzetközi példákra hivatkozva közölte, elfogadott gyakorlat egyes fontos tisztségek betöltése során – különböző időtartamú – várakozási időszak beiktatása a korábbi pozíció megszűnése és a betölteni szándékozott poszt elnyerése közé.
A törvényjavaslatuk szerint az 1990. február 14. napját követő időszakban a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó személy és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal titkosan együttműködő személy kiemelt közbizalmat igénylő tisztséget csak az e jogviszonya megszűnését követő nyolc év elteltével tölthet be – hangsúlyozta Demeter Márta. Az LMP reményei szerint a javaslat elfogadása esetén a közvélemény előtt sem férhet kétség ahhoz, hogy a nyolcéves időtartam lejártával kiemelt közbizalmat igénylő tisztségre jelölt személy már nem kerülhet olyan helyzetbe, amely a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos korábbi tevékenységéből fakadóan a pártatlan és befolyástól mentes működését megakadályozza.
Ilyen közbizalmat igénylő tisztségek lehetnek például
- a köztársasági elnök,
- az országgyűlési képviselő,
- az Alkotmánybíróság tagja,
- az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
- a Kúria elnöke,
- a Kormány tagja,
- a legfőbb ügyész.
(Címlap- és borítókép: Béli Balázs / Alfahír)