Földjelentés Békés megyéből – avagy amikor a régi szociknak kedvez a fideszes földmutyi

A második Fidesz-kormány államtitkára, Ángyán József agrárprofesszor földjelentéseit ezúttal Békés megyével folytatjuk. A Viharsarok egykor híres volt mezőgazdaságáról és feldolgozóiparáról, manapság viszont egyre kevesebben élnek a földekből. Ugyanakkor itt van egy extra érdekesség is, a megyei földmutyi legnagyobb nyertes érdekeltsége egy régi szocialista gazdasági kör lett, akik még a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2002-es privatizációjakor jutottak a húsosfazék közelébe.

Emlékezetes, az Orbán-kormány által meghirdetett földprivatizáció három hulláma (a Földet a gazdáknak! Program keretében) 2015. november 15. és 2016. július 31. között zajlott le. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a kis és családi gazdálkodókat hozták ezzel előnybe, valójában tőkeerős felvásárlók - sok esetben külföldiek - juttattok így (még több) földhöz, nem egyszer úgy, hogy a helyi közösségek számára még egy rög sem maradt.

A menekültválság tetőfokára időzített és a Fazekas Sándor agrárminiszter által levezényelt privatizáció során a még az állam tulajdonában lévő 500 ezer hektár mezőgazdasági terület 70 százalékát, 350 ezer hektárt kívántak gyors ütemben értékesíteni - a 3 hektár alatti területeket hirdetményes, a 3 hektár fölötti birtoktesteket pedig árveréses úton. (Jellemző, a befolyt pénzből a kabinet nem újabb földeket vásárolt, nem a közösségi vagyont gyarapította, de még csak nem is vidékfejlődésére fordította a milliárdokat, hanem alaptörvénysértő módon adósságcsökkentésre.)

Vesztesek és nyertesek

A feldolgozóiparától jellemzően megfosztott Békés megyében 947 darab birtoktestet (19.668 hektárt) hirdettek meg; birtoktestből itt volt az országban a második legnagyobb kínálat (Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1.502 db), összterületből pedig a harmadik (Fejér 34.397 ha, Jász-Nagykun-Szolnok 27.614 ha után). Végül 580 birtoktest talált gazdára, a nyertes licitálók pedig 10.981 hektáron osztozhattak a Viharsarokban. A 3 ha feletti területeket vizsgálva megállapítható, hogy a gazdát cserélt birtokok átlagmérete 18,9 hektár és az átlag ára 31 millió forint.

Természetesen kilengések itt is vannak. Például a legnagyobb egyben árult blokk egy 2037-ig a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által bérelt, közel 699,7 millió forint kikiáltási áru 235 hektáros terület volt.

 

Ahogy az a táblázatunkból is látszik, bár darabszámra a meghirdetett birtoktestek több mint 1/3-ának, közel 40 százalékának területe 5 hektár alatti, ám összterületük az eladásra meghirdetett megyei földterületeknek csupán 7 százaléka. És a dolog fordítva is igaz, vagyis az 50 hektárt meghaladó méretű blokkok aránya ugyan a 13 százalékot sem éri el, ám ezek adják az összes meghirdetett terület több mint felét, 59 százalékát. Ez a csúsztatás az akkori kormányzati propagandához volt szükség, ugyanis a földkótyavetyét azzal magyarázták, hogy milyen sokan vettek milyen sok birtokot – összességében viszont kevesen jutottak komoly méretű területhez.

Nézzük az árakat! A meghirdetett birtoktestek átlagos kikiáltási ára 40,6 millió forint, a legdrágább birtoktest a már említett 235 hektáros földdarab volt.

 

Ugyanez a helyzet, mint fentebb, a birtoktestek közel 50 százalékának kikiáltási ára 10 millió Ft/db alatt marad, ami még talán a gazdálkodó családok számára is elérhető lenne, ám ezek a birtoktestek a meghirdetett területeknek csupán alig több mint 13 százalékát adják. És bár a 100 millió Ft/db feletti – a ténylegesen gazdálkodásból élő családok számára nagyrészt megfizethetetlen – kikiáltási áru birtoktestek darabszáma nem éri el a 12 százalékot, mégis ezek adják a meghirdetett összes terület több mint 52 százalékát.

Sokkal tisztább lesz a kép, ha megvizsgáljuk az elkelt földek adatait.

Az elárverezett birtoktestek több mint felének, 53,3 százalékának nyertes ára ugyan 10 millió Ft/db alatt marad, ám ezek a birtoktestek a meghirdetett területeknek csupán 16,5 százalékát adják. És bár az 50 millió Ft/db feletti áron elkelt birtoktestek darabszáma mindössze 13 százaléknyi, ám ezek csak az összes elárverezett terület közel 56 százalékát teszik ki.

 

Az európai 10 (pl. Ausztria) – 35 (pl. Hollandia) millió Ft/ha átlagos földárak töredékéért, 3,0 mFt/ha alatti áron (a Békés megyében elárverezett terület közel 4/5-e, 88 százaléka esetében) megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínál, másképp fogalmazva, a várhatóan liberalizálódó földpiaci kilátások ismeretében a spekuláns tőke számára a Viharsarok is egy aranybányának minősült.

 

Ezen a táblázaton az úgynevezett birtokkoncentrációt mutatjuk be; 132-en, a nyertes árverezők 48 százaléka vásárolt 10 hektár alatti területet, ám ők így is csak az értékesített területek 7 százalékához jutottak hozzá, míg a 100 hektár fölött vásárló 41 fő megszerezte a Békés megyében elárverezett termőföld 60 százalékát.

A vásárlókról...

Az 580 db elárverezett birtoktestből 376 db-ot – 64,8 százalékot –tudtak helyi lakosok megszerezni. Ezek is az átlagnál kisebb, 14,6 ha méretű birtoktestek voltak, szemben a külső árverezők által megszerzett birtoktestek 26,9 ha átlagméretével. Békés megyében egyébként 63 település közigazgatási határában lehetett földekre licitálni, ezek közül 19 olyan település volt, ahol helyi lakosok nem jutottak földekhez.

Szintén a korabeli propaganda része volt, hogy helybéli gazdák vásárolnak a program során, ami a hivatalos kormányhatározat szerint azt jelenti, hogy a licitálók 20 kilométeres távolságon belül laknak. Ángyán József földjelentéséből viszont kiderül, 71 darab birtoktestet, 1.829 hektárt vásároltak kívülállók. A legmesszebbről egy főváros, 7. kerületi földműves vásárolt; a lakhelyétől 202 kilométerre található Muronyon 4 birtoktestet vett, 42,2 millióért.

Ki lehetett tehát nézni az országban bárhol földterületeket, majd egy legalább 3 éve 20 km-en belül működő mezőgazdasági főprofilú – akár alvó vagy bedőlt – céget legalább 25 százalék tulajdonrésszel megszerezve, annak bármilyen foglalkozású és lakhelyű tulajdonosaként felkerülve a földművesek árverésre jogosító listájára, a cég székhelyén vagy telephelyén „helyi földművessé” válva, el lehetett vinni a földet az adott településen élő, ténylegesen ott gazdálkodó családok elől. De ehhez akár a település jegyzője által a „tartózkodási helyről” kiállított igazolás is elégséges lehetett, és akár nem is kellett sohasem járni a föld fekvése szerinti településen.

 

50 hektárnál – tehát az átlagos európai családi birtokméretnél – nagyobb állami földterülethez 71 fő – a 277 nyertes árverező 25,6 százaléka – juthatott. Az általuk elnyert 250 db birtoktest összterülete 8.674, ami a megyében elárverezett összes földterület 79 százaléka. Összességében tehát a nyertes árverezők alig több mint felső 1/4-e szerezte meg az elárverezett állami földterületek közel 4/5-ét. Menő, ugye?

Medgyessy Péter árnyékából

A legtöbb földhöz Miskucza Péter (295 ha) jutott (2016 novemberéig az általa árverésen elnyert területet bérlő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. termelési igazgatója, igazgatósági tag, vezető tisztségviselője, a Szenttamási Halfarm Kft. vezetője és a Haszonhatár Kft. volt társtulajdonosa); utána Kun Mihály (291 ha) következik (2016 novemberéig az általa árverésen elnyert területet bérlő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója, továbbá a Haszonhatár Kft. társtulajdonos vezetője és a Carlos Solis Kft. vezetője); majd Sojnóczki Márta (276 ha), helyi információk szerint Kun Mihály élettársa, a Simonka-érdekeltségekkel is kapcsolatban álló Dél-Békési Gabonatermelő Mezőgazdasági Szövetkezet alapító vezetője. Érdekesség még, hogy Sojnóczki István a negyedik (271 ha), aki Márta azonos lakcímű közvetlen családtagja, a Zöld Határ Kft. volt társtulajdonosa, valamint a nyolcadik helyen szerepel a belga-magyar kettős állampolgár Geebelen Christophe (217 ha) is.

A földjelentés szerint az elárverezett 580 darab birtoktest, 10.981 ha terület zömét, 7.499 hektár összterületű 215 darab birtoktestet mindössze 29 nagy – 100 ha fölötti földterülethez jutott – érdekeltség 61 nyertes árverező tagja szerezte meg.

Nézzük a három legnagyobbat.

  1. Az MSZP-kötődésű Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. mezőhegyesi, illetve csanádpalotai illetőségű vezetői és hozzátartozói. A saját cégük által bérelt és sikeresen elárverezett 2.116 ha mintegy 70 százalékára, 1.465 ha-ra (az elárverezett megyei terület 13,3 százalékára) ők tettek nyertes árajánlatot.
  2. Kovácsék - 2 település (Kertészsziget és Szeghalom) közigazgatási területéhez tartozó 649 ha-ra, az elárverezett megyei összterület 5,9 százalékára, zömében saját bérleményeikre tett nyertes árajánlatot a gazdálkodó, nagybirtokos család üzlettárs tagjai.
  3. Farkasinszkiék - 4 település (Füzesgyarmat, Kertészsziget, Szeghalom és Vésztő) közigazgatási területéhez tartozó 424 ha-ra, az elárverezett megyei összterület 3,9 százalékára, szinte kizárólag saját bérleményeikre tett nyertes árajánlatokat a pékdinasztiához tartozó nagybirtokos család üzlettárs tagjai.

Ez az első három – legnagyobb területhez jutott, legerősebb – érdekkör 15 nyertes árverező tagja összesen 2.538 ha területre tett nyertes árajánlatot. Hozzájuk került tehát csaknem minden 4. elárverezett hektár, azaz az összes árverésre bocsátott megyei terület több mint 23 százaléka.

A teljes, 133 oldalas jelentést ITT TUDJA ELOLVASNI.

(Címlap- és borítókép: Béli Balázs / Alfahír)