"Tervezett lakosságcsere zajlik, ami ugyanolyan veszélyeket rejt magában, mint az illegális migráció"

Gyöngyösi Márton
Gyöngyösi Márton

Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik elnökhelyettesével és EP-listavezetőjével a párt a XXI. századi ellenzéki erők londoni fóruma után, a London-Lutoni repülőtér magyaroktól is nyüzsgő termináljában beszélgettünk arról, miért épp a szigetország fővárosában ütköztette érveit az LMP, a Momentum és a Jobbik, illetve mire számíthat az, aki a legerősebb ellenzéki erőre adja a voksát május 26-án.

Honnan jött az ötlet, hogy épp az LMP-vel és a Momentummal szervezzenek a nyugatra vándorolt magyarok körében egy vitasorozatot?

Már régóta beszélünk arról, hogy Magyarországon léteznek XXI. századi pártok, melyek alapvetően másképp látják a politikát, mint a rendszerváltó pártok.

"Az LMP-ben, a Momentumban és a Jobbikban a rengeteg különbség ellenére is sok közös vonás van, és mindannyian az elmúlt 30 évtől eltérő politikai stílust szeretnénk meghonosítani, és fel akarjuk számolni a rendszerváltó pártokon átívelő korrupciót."

Ezzel a "turnéval" erre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Hogyhogy az LMP-t Ungár Péter, és nem a párt EP-listavezetője, Vágó Gábor képviselte Londonban?

Minden párt szuverén joga eldönteni, hogy kit delegál egy ilyen fórumra, az LMP abban állapodott meg, hogy a három kiszemelt állomásra, három különböző politikust küldenek: Londonba Ungár Pétert, Bécsbe és Münchenbe pedig Demeter Mártát és Vágó Gábort. Ebben is van logika, ahogy abban is, hogy csak a listavezetők fóruma legyen ez az eseménysorozat. Egy biztos: a Momentumtól mindenhol Cseh Katalin, a Jobbiktól pedig én leszek jelen.

Gyöngyösi Márton
Gyöngyösi Márton

A helyszínek sorrendje mennyire volt tudatos, miért épp London volt az első állomás?

Ebben annyi tudatosság volt, hogy a kivándorlásnak hála már London a világ második legnagyobb magyar városa. Több százezer honfitársunk él és dolgozik itt, akiknek többsége egzisztenciális okokból távozott Magyarországról.

"Szimbolikus jelentősége volt, hogy az európai parlamenti választások ajánlásgyűjtésének kezdetekor épp itt kezdjük meg ezt a fórumsorozatot."

Az pedig már csak pragmatikus szempont volt, hogy ezt a helyszínt tudtuk viszonylag gyorsan és hatékonyan leszervezni.

Milyen benyomásokkal távozik a brit fővárosból: mennyire volt konstruktív a vita, milyenek voltak a közönségreakciók, megfelelt-e a várakozásainak az esemény?

Egy majdnem telt házas rendezvényt tudtunk tartani, ahol nagyon érdekes volt a nézők összetétele, hiszen három párt szimpatizánsai adták a közönséget. Ezt még nekünk is szokni kell, mert ilyet korábban még nem csináltunk, de nagyon jók a tapasztalataim. Bár azt láttam, hogy a három párt között megvannak a hangsúlybeli különbségek, a legfőbb kérdésekben mégis egyet tudtunk érteni.

"Például abban, hogy Magyarországnak az Európai Unión belül van a helye, demokratikusnak és jogállamon nyugvónak kell maradnia, egyetértünk a korrupció elleni küzdelem, illetve a bérfelzárkóztatás fontosságában."

Mindhárom pártnak érdeke, hogy mozgósítsa a törzsbázisát, hiszen a Magyarországról elvándoroltak pártpreferenciái alapvetően a Momentum, az LMP és a Jobbik között oszlanak meg. Ezért logikus, hogy együtt mozogjunk és együtt bírjunk aktivitásra.

Ha ekkora az egyetértés a három párt között, akkor miért nem lett közös EP-lista?

Egyrészt az EP-választáson pártlistákra lehet szavazni, ilyen értelemben nagyon nehéz lenne pártok között koordinálni egy listát és sorrendiséget felállítani. A különböző felmérések szerint a Jobbik minimum három, de akár négy mandátumra is számíthat ezen a megmérettetésen, a Momentum és az LMP viszont kérdéses, hogy egyáltalán bejut-e az Európai Parlamentbe.

"Ilyen értelemben nem baj, ha mindenki megmérettetik és bizonyítani tudja, hogy önállóan is kellő erőt képvisel. Ez tehát egy egészséges politikai verseny."

Szerintem a Momentum is meg akarja mutatni, hogy megérettek az öt százalékos küszöb megugrására, az LMP pedig azt szeretné demonstrálni, hogy továbbra is a bejutási küszöb fölött vannak.

"Mi pedig azt szeretnénk bizonyítani, hogy továbbra is a legerősebb ellenzéki párt vagyunk."

A fő kérdés tehát, hogy ki, mennyire tudja mozgósítani a törzsbázisát.

Gyöngyösi Márton
Gyöngyösi Márton

És mennyire könnyű úgy mozgósítani a nyugaton élő magyarokat, hogy a Fidesz-kormány az ő helyzetüket egyáltalán nem könnyítette meg, ha szavazásról van szó? Veszik majd elegen a voksolással járó fáradtságot egy "szimpla" EP-választás kedvéért?

A legjobb motiváció talán az, ha világosan beszélünk arról, hogy mi az EP-választás tétje:

"Most dőlhet el, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagállama marad-e, vagy Orbán Viktor kivezeti hazánkat az államszövetségből."

Hangsúlyozni kell, hogy az Orbán-kormány diktatórikus lépéseire válaszul belebegtetett szankciók - a szavazati jogok és a kohéziós források megvonása - jogfosztottá, másodrangú tagállammá tehetik Magyarországot.

"Fontos megmutatni, hogy Orbán Viktornak van alternatívája, Magyarország egy demokratikus jogállam, a Fidesz pedig legyőzhető."

De május 26-a dönti el azt is, hogy az olyan pártoknak lesz-e kellő képviselete az EP-ben, amelyek szeretnének konstruktív vitlákat folytatni az olyan fontos nemzeti sorskérdésekről, mint a migráció, az elvándorlás vagy a magyar autonómiák kérdése.

"Életbevágó, hogy minden magyar választópolgár, éljen Európa bármelyik sarkában, tudatosítsa magában, mekkora a tét, és el is menjen szavazni."

Gyöngyösi Márton
Gyöngyösi Márton

A vitán szóba került, hogy a magyar kormánynak jelenleg nincs Brexit-stratégiája, a Jobbiknak van elképzelése, hogy mit kellene lépni ezzel kapcsolatban?

Nagyon nehéz stratégiát alkotni a Brexitre, hisz ez láthatóan még a brit kormánynak sem nagyon sikerült. Nem könnyű egy ilyen mozgó célpontra lőni, ebből a szempontból nem is hibáztatom a magyar kormányt.

"Ami viszont fontos, hogy akár rendezett módon, akár egy megállapodás nélküli Brexittel távozik Nagy-Britannia az unióból, a kormánynak mindkét esetben harcolnia kell az itt élő magyarok jogaiért. Ezt pedig kétoldalú tárgyalásokon kell a brit kabinet elé vinni."

Ezt kell minimum célként kitűznie a mindenkori magyar kormánynak.

Magyarországon most egy kicsit más aspektusból vált megint fontossá a bevándorlás kérdése: jól láthatóan egy "lakosságcsere" zajlik, melynek keretében a jól képzett, aktív fiatalok elhagyják az országot, míg helyükre özönlenek a képzetlen ukrán vendégmunkások. Az ő kollektív jogaik is ugyanolyan fontosak, mint az Angliában dolgozó magyaroké?

Létezik egy jogi helyzet: az Európai Unión belül érvényesek bizonyos szabályok, melyek garantálják a munkaerő szabad áramlását, amihez kötődnek bizonyos jogok. Ezeket a jogokat a Nagy-Britanniába kivándorolt magyarok az uniós tagságból eredeztetve szerezték meg.

"Azzal, hogy a britek kilépnek az unióból, a korábban szerzett jogok és garanciák nem sérülhetnek."

Ukrajna és Magyarország viszonylatában egész más a helyzet: itt egy unión kívüli országból érkeznek tömegével a bevándorlók, az uniós jog szerint a kérdés így nem értelmezhető. Magyarország szempontjából viszont tragikus, hogy a magyar munkavállalóknak és állampolgároknak nem tudjuk biztosítani a saját szülőföldjükön a megélhetést és az olcsó munkaerőre épülő gazdaságpolitika miatt az ő pótlásukra Ukrajnából és Törökországból hozunk be munkaerőt.

"Valóban egy tervezett lakosságcsere zajlik, ami ugyanolyan szociokulturális veszélyeket rejt magában, mint az illegális migráció. A kettő nem különíthető el egymástól."

A kormány mégis ezt teszi.

Persze, miközben nagyon jól tudjuk, hogy Tiszaújvárosban és más településeken is konkrét tervek vannak arra, hogy az unión kívülről telepítsenek be olcsó munkaerőt.

"Ez egy nagyon veszélyes politika, amivel szemben föl kell lépni."

Mennyiben garantálható az, hogyha valaki a Jobbikra szavaz május 26-án, akkor nem egy újabb Kovács Béla-ügyre vagy Morvai-féle fiaskóra szavaz?

A Jobbik történetében most először egy egészen másfajta jelöltállítást folytattunk le: a tagság körében már novemberben végbement egy nyílt jelentkezési szisztéma, aminek nagyon szigorú feltételei voltak.

Gyöngyösi Márton
Gyöngyösi Márton

Az egyik ilyen volt például a jobbikos párttagság, de a diplomáciai és külpolitikai jártasság, a kommunikációs és kapcsolatteremtési képesség, illetve a nyelvtudás is komoly súllyal esett a latba. Tehát volt egy nagyon komoly szakmai szűrő, és természetesen az elnökség is érvényesítette a maga politikai szempontjait.

"Ezzel az elkövetkező öt évre kiszűrtük az összes olyan kockázatot, ami korábban sajnálatos módon valóban fölmerült. Tanultunk a hibákból és megpróbáltuk orvosolni azokat."

Mi lesz a legfontosabb feladata a jobbikos képviselőknek az EP-ben?

Alapvetően az EP-programunk határolja majd be a cselekvési horizontjukat. Három fő nemzeti sorskérdés - a migráció, az elvándorlás és a bérfelzárkóztatás - kapcsán kell majd tevőlegesen is, nap mint nap küzdeniük. Emellett nagy feladatuk lesz, hogy szövetségeseket találjanak ezeknek a problémáknak a megoldásához. A XXI. századi politikában már nem ideológiai szempontok alapján keressük a szövetségeseinket, hanem ügyek mentén próbálunk ad hoc koalíciókat kiépíteni, épp úgy, ahogy a béruniós kampányban is tettük.

"Az említett három téma kapcsán is fel kell mérni, melyek azok a közéleti szereplők és erők, amelyek a magyar nemzeti érdekek előmozdításában érdekeltek, megnyerhetők, és velük kell szövetkezni. Erről kell szólnia a Jobbik európai parlamenti politizálásának."

Londonban vitázott az EP-választás sorskérdéseiről a Momentum, az LMP és a Jobbik

Április 6-án tartották a magyarországi XXI. századi pártok külföldi vitasorozatuk első állomását Londonban (a következő kettőre Münchenben és Bécsben kerül majd sor). Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője, Cseh Katalin, a Momentum, illetve Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-listavezetője a május 26-ai voksolás tétjéről, politikai közösségük európai parlamenti programjáról és a kivándorolt magyarok helyzetéről cserélt eszmét.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám

Friss