A reményt szeretné visszaadni Európának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

A reményt szeretné visszaadni Európának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

2020 szeptemberében 71 esztendő után ismét Magyarországon tartják az Nemzetközi Eucharisztikus  Kongresszust (NEK). A katolikus világ egyik legjelentősebb eseményére hívők tízezreit várják a világ minden részéről. Köztük a pápát is, aki azonban még nem biztos, hogy el tud jönni – derült ki Erdő Péter esztergom-budapesti érsek pénteki sajtótájékoztatóján.

A bíboros elmondta: külföldi vendégeikkel és az NEK fő szervezőivel bejárták a rendezvény leendő helyszíneit, és fogadta őket Áder János államő, illetve Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

 A nyitó szentmisét 2020. szeptember 13-án a Puskás Ferenc Stadionban tartják, a záró szentmisére pedig 20-án a Hősök terén került majd sor.

A rendezvények nagy részének a Hungexpo fog otthont adni, ám az épület egy részét nem tudják használni, mert átalakításokat végeznek rajta a 2021-es vadászati világkiállításra. Erdő Péter hozzátette: fontos helyszín lesz a Kossuth tér is, ahol szintén lesz nyilvános szentmise. 

NEK sajtótájékoztató

Kérdésre válaszolva rámutatott: az Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus számára biztosított állami támogatás nagy része korábban elhanyagolt, rossz állapotban levő egyházi épületek felújítását jelenti. 

A bíboros szerint szomorú, hogy a modern világban a liturgikus ünnepek és általában a vallásosság "az élet peremére szorultak". A jövőre tartandó rendezvény egyik fő üzenetét úgy fogalmazta meg:

"Az eucharisztia Isten kinyújtott keze felénk, amelyet meg kell ragadnunk." 

A sajtótájékoztatón beszélt Pierro Marini érsek, a NEK Pápai Tanácsának elnöke is, aki hangsúlyozta:  Budapest kiemelkedően alkalmas arra, hogy otthont adjon a rendezvénynek,

"egyenesen a bőség zavarával küzdöttünk, amikor ki kellett választani a helyszíneket." 

Az érsek felidézte: az eucharisztikus kongresszusok sora a 19. század végen indult el, amikor 

Európa számos országában laikus, szabadkőműves, egyházellenes kormányok voltak, a katolikusok pedig szinte kiszorultak a politikai életből. 

A NEK célja ekkor főként az erődemonstráció volt, üzenet a világ hatalmasságainak, hogy a hívő emberek ragaszkodnak az Egyházhoz. Maga a szentáldozás ekkor még másodlagos szerepet töltött be. A későbbiekben azonban előtérbe került az eucharisztia, az elsőáldozás nagy ünnepévé vált a rendezvény. 

NEK sajtótájékoztató

Marini szerint szekuláris korunkban a hívő emberek e nagy találkozójával Krisztus tanítását ajánlják a világ vezetőinek: 

"Ő szolgálni jött e földre, és nem azért, hogy őt szolgálják." 

Hozzátetette: "csalódással és szenvedéssel" teli világban élünk, 

"A mi szegény Európánk, mintha elvesztené a reményt, vissza szeretnénk adni a jövőbe, az egymásba vetett hitet."

Kérdésre válaszolva elmondta: egyelőre még nem dőlt el, hogy Ferenc pápa részt tud-e venni a nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson,

ám ő személyesen mindenképpen erre fogja kérni a Szentatyát.

Múlt héten csütörtökön a találkozó kezdete előtt pontosan 500 nappal 500 fős gyermekkórus énekelte a Szent István Bazilika lépcsőjén a " Még 500 nap és eljön a nap" című dalt. 

"A szeretet összeköt, a szeretet éltet" - 500 gyermek dicsérte dalban Istent a Bazilika előtt | Alfahír

500 fős gyermekkórus énekelt a Szent István Bazilika előtt a déli harangszó után. A rendezvény apropója az volt, hogy éppen 500 nap van hátra az budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kezdetéig. A több iskolából összesereglett diákok a egy erre az alkalomra íródott "meghívó dalt" ("Még 500 nap és eljön a nap") adták elő, amelynek refrénje így szólt: "A szeretet összeköt, a szeretet éltet."