Orbánék cafetériaszigorítása fájó gyomrost vitt be a nyugdíjra, egészségre gyűjtőknek

malacpersely, takarékoskodás

Óriásit zuhant a nyugdíj- és egészségkasszákhoz érkezett munkáltatói hozzájárulások mértéke. Bár utóbbiaknál ezzel párhuzamosan megnőtt az egyéni befizetés összege, az nem volt képes kompenzálni a munkaadók kieső pénzét. Emiatt megnőtt az öngondoskodás aránya a munkáltatói befizetésekhez képest. A pénztárak ernyőszervezetének sajtóbeszélgetésén jártunk.

Soha nem volt még ilyen alacsony a nyugdíj- és egészségpénztárakhoz befizetett munkáltatói hozzájárulások összege, mint 2019 első negyedévében – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) keddi sajtótájékoztatóján. A szervezet elnöke, Kravalik Gábor szerint ennek az oka az, hogy a cafetériaszabályokat január 1-jével megszigorították. Ez konkrétan azt jelenti, hogy

az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz a tavalyi első negyedéves 9,24 milliárd forint helyett csak 6,5 milliárdot, az egészségpénztárakhoz pedig a tavalyi év első három hónapjának 3,47 milliárdja helyett mindössze 1,29 milliárd forintot fizettek be a munkaadók, ami 31, illetve 63 százalékos zuhanást jelent.

Kravalik Gábor közölte, a drasztikus visszaesést némileg korrigálni fogja a következő negyedév, ugyanis olyan információik vannak, hogy számos munkáltató „kivárt”, és csak az első negyedévet követően hozott döntést a cafetériaelemekről. Ez a korrekció azonban az elnök szerint nem lesz jelentős.

Ezzel párhuzamosan

a nyugdíjpénztáraknál stagnált, az egészségpénztáraknál viszont megnőtt a tagok egyéni befizetéseinek mértéke.

A nyugdíjkasszákhoz a tavalyi év azonos időszakának 14,81 milliárdos befizetéséhez képest most egy apró növekedéssel 14,83 milliárd forint folyt be a tagoktól, ez a szervezet szerint azért történt, mert a tagok – hasonlóan a munkáltatókhoz – kivártak a lépéssel. Az egészségkasszák 2018 I. negyedévi 5,07 milliárdja után az idei év azonos időszakában 5,85 milliárd forintot írtak jóvá az egyéni tagdíjak után, ami 17,6 százalékos növekedésnek számít.

A nyugdíjkasszák létszáma stagnál, továbbra is 1 millió 88 ezer nyugdíjpénztári tagot tartanak nyilván az ÖPOSZ tagszervezeteinél. A nyugdíjpénztáraknál levő vagyon viszont nagyot nőtt: az első negyedév végén 1381 milliárd forintot gyűjtöttek össze, ami 5 százalékos növekedést jelent. A befizetések csökkenése miatt (2018. január-márciusi időszakban 24,4 milliárd érkezett a számlákra, míg 2019 I. negyedévében csak 21,33 milliárd) ez a növekmény a kiugróan jónak számító, negyedéves szinten 3,65 százalékos hozamnak köszönhető. A trendekre jellemző, hogy az ilyen kiugróan jó hozamot mindig egy kisebb visszaesés követi. Jelen esetben azonban kérdés, hogy ez a magas hozam a tavalyi, kb. másfél százalékos negatív hozam korrekciója-e, vagy most is követi a jó első negyedévet egy második negyedéves visszaesés.

A tavalyi negatív hozam ellenére bíznak az emberek az önkéntes pénztárakban

12,7 százalékkal, 113,7 milliárd forintra emelkedett 2018-ra az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés. Ebből ez egyéni tagdíjbefizetések bővülése 12,1 százalék (70,2 milliárd forint), míg a munkáltatói hozzájárulás emelkedése 14,6 százalék volt, így 43,5milliárd forintot tettek ki - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) szerdai sajtótájékoztatóján.

A nyugdíjra gyűjtők öngondoskodására jellemző, hogy immár 70 százalék az egyéni tagdíjbefizetések aránya, a munkáltatói hozzájárulás mértéke 30 százalékra csökkent. Egy évvel korábban még csak 62-38 százalék volt az arány, a drasztikus, 8 százalékpontos változás oka a munkáltatói befizetések soha nem látott visszaesése. A tendenciát egyébként jól mutatja, hogy 2012 óta folyamatosan emelkedik az egyéni befizetések aránya.

2019 I. negyedévének végén az egy nyugdíjkasszatagra jutó vagyon 1,27 millió forint volt.

Kravalik Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy

a nyugdíjpénztári tagságban van egy „hiányzó generáció”, a 35 év alatti tagok aránya jóval alacsonyabb, mint korábban.

2002-ben még a tagok 12 százaléka tartozott ebbe a korosztályba, most már csak 7 százalék.

Az egészségpénztári taglétszám 1 százalékkal emelkedett, jelenleg 900 ezren kívánnak így gondoskodni egészségük finanszírozásáról. Kravalik Gábor szerint itt viszont elsősorban a fiataloknak köszönhető a létszámbővülés. A pénztárak vagyona ebben a kategóriában 2,1 százalékkal emelkedett, március végén elérte az 52,6 milliárd forintot. Az egészségkasszák teljesítményét mutatja, hogy az első negyedévben 2,3 millió esetben összesen 12,2 milliárd forint értékben finanszíroztak, ami átlagban 5300 forintos szolgáltatást jelent. Ez 0,6 százalékkal kevesebb esetszámot jelent, mint egy évvel korábban, de 8,6 százalékkal magasabb szolgáltatási kiadást, tehát kijelenthető, hogy a magasabb értékű szolgáltatásokat vették igénybe a tagok.

Az egyéni és munkáltatói befizetések arányának drasztikus megváltozása az egészségpénztáraknál még hangsúlyosabb, mint a nyugdíjpénztáraknál. Az egészségkasszákba az első negyedévben 82 százalékban a tagoktól érkezett befizetés, és csak 18 százalék volt a munkaadók hozzájárulása. 2018-ban ez az arány még 63-37 volt, az ugrásszerű, 19 százalékpontos változás itt is a cafetériaszabályok átalakítása miatt bezuhant munkáltatói befizetések alacsony összege. Érdekesség, hogy 2012-ben még pont fordított volt az arány, mint most: akkor 19 százalék volt a tagi befizetések aránya, míg a munkaadók fedezték a befizetések 81 százalékát.

A sajtótájékoztató végén Kravalik Gábor beszámolt arról is, a véghez közeledik a februárban elindult, Pénzmester elnevezésű online verseny. „A Te jövőd, a Te döntésed!” mottójú vetélkedőn, melyet 9-11. évfolyamos középiskolások számára hirdettek meg, több mint 200 diák indult el az értékes pénzdíjakért.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
1
sss
2019. július 22. | 16:59
A mérsékelt jobboldali erőknek nem lehet baloldali jelöltjük Orbán Viktor leváltására.
A mérsékelt jobboldali erőknek nem lehet baloldali jelöltjük Orbán Viktor leváltására.
Nem bizonyulhattak elegendőnek a kamuregek.