Szakemberek szerint a Dunán történt tegnap esti hajószerencsétlenség okait egyelőre még nem tudhatjuk, bűnbakot pedig nem szabad keresni. Ugyanakkor alapjaiban kell újragondolni a Duna fővárosi szakaszának hajózását, mert a jelenlegi állapotok tarthatatlanok és veszélyesek.
Gyöngyösi Máté a Közlekedő Tömeg Egyesület alapító tagja az Alfahírnek elmondta: a baleset körülményei egyelőre még nem tisztázottak, így annak okairól nehéz nyilatkozni. Ugyanakkor az fontos körülmény, hogy – bár Tarlós István igyekezett bagatellizálni ennek jelentőségét - az elsüllyedt Hableány nevű hajót a BKK rendszeresen bérelte utasforgalmi célokra.
"A főpolgármester úr azt állítja, hogy ez csak néhány alkalommal történt meg, és az már az is régen volt. Ezzel szemben tudjuk, hogy a Hableány még egy hónappal ezelőtt is közlekedett a D12-es BKK vonalon."
- hangsúlyozta. Hozzátette: amikor a hajó 2017-ben egyszer már balesetet szenvedett az irányváltó kar meghibásodása miatt, szintén BKK-s járatként közlekedett.
Bár azt nem tudni, hogy ezúttal történt-e műszaki hiba a Hableányon, de a szakember szerint az mindenképp világos, hogy ezek a hajók végzetesen el vannak öregedve, átlagos életkoruk 50 év, és legfeljebb 60 esztendőre tervezték őket. Hiába írt ki még 2014-ben az új dunai hajók látványtervére pályázatot a BKK, a projektről azóta sem hallhattunk semmit – emlékeztetett Gyöngyösi Máté.
Hozzátette:
A Hableánynak egy pillanatig se volt esélye
Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség volt elnöke, és a MAHART volt vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: nem csak a hajózási szakmát, de az egész országot sokkolta ez a szörnyű tragédia.
Hangsúlyozta: bár a nyilvánosságban, közösségi oldalakon sokan felvetik most a Hableány legénységének felelősségét, számon kérik a mentőmellények használatát – ennek az adott helyzetben, egy sokkal nagyobb hajóval történő ütközés után már nem sok jelentősége lett volna.
"Egy kis Polski ütközött itt egy kamionnal. Hogy melyikük volt a hibás, azt egyelőre nem látjuk, de azt igen, hogy a Polskinak ilyenkor esélye sincs."
Hozzátette: hogy az ütközésből ekkora tragédia lett, abban komoly szerepe lehetett annak is, hogy az eső miatt kevesen lehettek a fedélzeten. Ők baleset után a vízbe kerültek, ám, aki a fedett részen volt, az bent maradhatott, és így jóval nehezebb volt kimenteni.
"Képzeljük csak el: egyik pillanatról a másikra felborul velünk a hajó, fejjel lefelé kerülünk, és ömlik be a hideg víz, mi meg ruhában vagyunk, ráadásul a folyó sodrása is erős. Ilyen helyzetben iszonyú nehéz segíteni."
Hosszú távon azonban mindenképp le kell vonni a tanulságokat – tette hozzá. A szakember szerint újra kell gondolni a "szétvert szakképzést", és a közlekedési szabályozást is.
Aggályosnak tartja, hogy míg
Emlékeztetett: a MAHOSZ elnökeként többször is javasolta, hogy a nagy szállodahajók ne manőverezhessenek, ne foroghassanak a Duna budapesti szakaszán.
"Kössenek ki Újpesten, vagy Csepelen, a városnéző túrára pedig vigyék őket magyar kis-és középvállalkozások sétahajói!"
- véli Szalma Botond.
Megjegyezte: a MAHOSZ élén ma a jogász végzettségű Völner Pál államtitkár áll.
"Manapság a közlekedés a kormányzat árvaháza, ezen belül a „Hajózás” nevű gyereket még verik is."
- foglalta össze a szakember.