Az európai vezetők kinevezése, az Európai Ügyészség és a közigazgatási bíróságok kérdése is szóba került azon az együttes bizottsági ülésen, melyen az igazságügyi tárca várományosát, Varga Juditot hallgatták meg a képviselők.
Együttes ülésen hallgatta meg Varga Judit miniszterjelöltet a Parlament Igazságügyi Bizottsága, valamint az Európai Ügyek Bizottsága. Mivel Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter július 1-jével felvette európai parlamenti mandátumát, valamint várhatóan senki által meg nem választott brüsszeli bürokrata az Európai Bizottság Magyarországról delegált biztosa lesz, Orbán Viktor Vargát jelölte a megüresedő tárcavezetői posztra.
A meghallgatás meglepetést nem hozott: néhány szakmai jellegű kérdésen túl főleg politikai adok-kapok folyt, a miniszterjelölt asszony pedig szemmel láthatóan nem is igyekezett szakmai síkon tartani az ülést. Amit fényesen bizonyít, hogy expozéjában „null-nullnál”
Varga Judit úgy látja, már nem az történik, hogy a „régi, nagy tagállamok egymás közt szétosztják a pozíciókat”. (Ennek azért drasztikusan ellentmond, hogy a fontos testületek vezető pozícióiba épp a régi, nagy tagállamokból kerültek: a Bizottság vezetésére német személyt jelöltek, a Tanács élén belga, a Parlament élén olasz, az Európai Központi Bank élén francia politikus fog állni, míg a kül- és biztonságpolitikai főképviselő spanyol diplomata lesz. A 2004-ben, illetve utána csatlakozott országokból egyetlen diplomata sem kapott vezető pozíciót. - A szerk.)
Varga úgy fogalmazott, egy „új kezdettel” lehetőség nyílik szükség, a gazdaságpolitika, a migráció és a jogállamiság területén elkövetett uniós hibák kijavítására azáltal, hogy segít megnyerni az unióval folytatott vitákat. Úgy véli, a kölcsönös tiszteleten alapuló, szuverenista Európa a siker kulcsa. Kiemelte, eddig a legszorosabban az Igazságügyi Minisztérium munkatársaival tudott együtt dolgozni, ez a munka most gyakorlatilag egy házban fog egyesülni. (Varga a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára volt. - A szerk.)
A júniusi EU-csúcson megfogalmazott uniós célokon túl magyar célként fogalmazta meg az integráció alapelveinek a felerősítése lesz – mondta, konkrétan a szubszidiaritás és a konszenzusra törekvés. Ugyancsak fontos kérdésnek nevezte a kohézió fenntartását, illetve elvárják az uniós intézmények részéről a „lojális együttműködést”. Nagyon fontos célként jelölte meg
a migráció – mint modern kori népvándorlás, mely még nagyon sokáig velünk lesz –
elleni megoldás megtalálását.
Szeretnék elérni a gazdasági önállóságot is, természetesen az egységes piac tiszteletben tartásával – ismertette Varga Judit. Bővítéspolitikával kapcsolatban úgy vélte, „nem egy mélyebb, hanem egy nagyobb Európára van szükség, ez biztonságpolitikai kihívás is”. Az uniós költségvetésről szólva úgy vélte, addig nem tudnak engedni, amíg az egész csomag minden egyes pontja nem felel meg a magyar érdekeknek.
A jogállamisággal kapcsolatban Angela Merkelt idézte, aki szerint le kellene zárni az ilyen jellegű eljárásokat, ugyanis az uniónak megvannak azok az eszközei, melyekkel szankcionálhatók a jogállamiságot megsértők, nem kell új eszközöket kitalálni.
Az igazságügyi kérdésekkel kapcsolatban a dereguláció kihívását említette elsőként: a bonyolult jogszabályokat egyszerűsíteni, a túlszabályozást meggátolni szükséges. Az új anyagi és eljárási kódexek alkalmazása körüli észrevételeket, reakciókat figyelembe veszik, beépítik a jogszabályokba. A versenyképességet az adminisztráció csökkentésével kívánja elősegíteni, az igazságszolgáltatásban dolgozók bérét pedig „a közeljövőben rendezni szeretnék, erre kapott is ígéretet” a legmagasabb szintről. A Mádl Ferenc Összehasonlító Intézet munkáját nagyra értékelte, ugyanis az uniós viták során így több tagállami példát fel tud hozni a magyar jogszabályok kritikusaival szemben.
Határozott nem az Európai Ügyészségre
Az ellenzéki politikusok közül többen, így Bana Tibor és Varga-Damm Andrea jobbikos, illetve Szél Bernadett független képviselő is felvetette az Európai Ügyészséghez csatlakozás szükségességét. Ismert, a végül csak úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrejött intézmény hatásköre két dologra terjed ki: az uniós források felhasználásának, valamint a határon átnyúló csalásoknak a vizsgálatára.
Varga Judit szavaiból az tűnt ki, ebben a kérdésben sincs változás a korábbi elutasító állásponthoz képest. Mint mondta, az uniós ügyészség azt mutatja, hogy „az európai jogszabályok működnek”, ugyanis „ha valami nem kötelező, az azt jelenti, hogy nem kötelező”. Azt is megemlítette, hogy
Ezzel kapcsolatban Varga-Damm Andrea megjegyezte a gránitszilárdságú Alaptörvényt már többször is átírták, volt, hogy egy nap alatt tudták módosítani…
Von der Leyen és az Európai Egyesült Államok
Bana Tibor azon felvetésére, hogy a V4-ek és Közép-Európa úgynevezett sikere erősen kérdéses, mivel a bizottsági elnökjelölt álláspontja drasztikusan eltér a kormányzat álláspontjától, Varga azt mondta, a közép-európai vezetőt úgy kell érteni, hogy „olyan, aki nyitott Közép-Európa irányába”. Szerinte „a mostani csúcsjelölt alkalmas arra, hogy megértse a közép-európai problémát”, és
Vele „meg tudjuk kezdeni azt a javító munkát”, melyre a miniszterjelölti meghallgatás elején is hivatkozott.
Vizsgálják a kétfokú bíróságok lehetőségét
Bár a Fidesz határozatlan időre elhalasztotta az uniós szinten is sok bírálatot kapott közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályba lépését, Varga-Damm Andrea arra is kíváncsi volt, meg kívánják- e valósítani jogalkotási és szervezeti szinten a kétfokú közigazgatási bíráskodást.
A miniszterjelölt válaszában kijelentette, ennek megteremtését
vizsgálják.
Havi háromszázezer Airbnb-ből plusz ugyanennyi az államtól lakhatásra?
A G7 által feltárt lakásbotrányra Bana Tibor kérdezett rá a miniszterjelöltnél, aki azt válaszolta, hogy a lakhatási támogatást csak október óta veszi fel, azt vagyonnyilatkozatában is feltüntette. „Érdekes módon eddig senkinek nem tűnt fel, most, hogy miniszterjelölt lettem, a támadások kereszttüzébe kerültem” – panaszkodott. Mint mondta, családjával most olyan lakásban élnek, amit ennek az ingatlannak a kiadásából, valamint a lakhatási támogatásból fedeznek.
Havi 300 ezres lakhatási támogatást kap Orbán új miniszterjelöltje, holott férje lakásával milliókat keresnek a turistákon | Alfahír
Érdekes lakásviszonyokra bukkant a G7 az igazságügyi miniszternek jelölt Varga Judit háza táján. A gazdasági portál leleplezte, hogy Varga házastársa, Magyar Péter, a Diákhitel Központ frissen kinevezett vezérigazgatója nem egészen a törvények szellemében járnak el, amikor a férfi budapesti lakását az Airbnb nevű, rövid távú kiadásra optimalizált honlapon hirdetik.
Az Igazságügyi Bizottság végül 8 igen, 2 nem, 0 tartózkodással, míg az Európai Ügyek Bizottsága 6 igen, 2 nem, 0 tartózkodással javasolta Varga Judit kinevezését az igazságügyi tárca élére.