A Hunbnb lehetne a megoldás a fiatalok lakhatási válságára?

Budapest
pixabay.com

A Jobbik adókedvezménnyel és lakhatási támogatással, "Hunbnb" rendszerrel segítené a magyar fiatalok albérlethez jutását – közölte budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke, Z. Kárpát Dániel. A politikus a VI. kerületi Nagymező és Zichy Jenő utca sarkán jelentette be legújabb lakhatási támogatást célzó javaslatát, amit a főváros egyik leginkább „Airbnb sújtotta területének” nevezett. De mi is az az Airbnb és elterjedésének milyen hatása volt a budapesti albérletárakra? Mi a baj vele? Valóban harcolnunk kell ellene? Úgy tűnik, hiszen nemcsak a jobbikos képviselő, de a kormánypárti politikusok is hadat üzentek idén az airbnb-nek, igaz utóbbiak inkább csak kritikával illették, konkrét javaslattal nem álltak elő.

Mi is az az Airbnb?

Az Airbnb-t 2008-ban alapította három huszonéves fiatal – Brian Chesky, Joe Gebbia és Nathan Blecharczyk – San Franciscóban. Mondhatni a közösségi média hívta életre az utazó közönség számára ezt a szállásközvetítő közösségi hálózatot, aminek eredeti célja az volt, hogy a külföldi szálláskeresők és a szabad szobával rendelkezők egymásra találjanak.

Airbnb
pixabay.com

Az alapítók eleinte a lakásukban egy matracot adtak bérbe a turistáknak, jóval jutányosabb áron, mintha szállodában szálltak volna meg és sokszor még a helyi kulturális életet is jobban átlátták szállásadóiknak köszönhetően. Az airbnb-zés azonban néhány év alatt iparággá nőtte ki magát, ami már a nagyvárosok albérletpiacát fenyegette. A matracból előbb szoba, majd lakás, végül lakások lettek. Mára nem kevés olyan kiadót találunk, aki több lakást kínál egyszerre rövid távú bérlésre.

Az Airbnb-t hasonlóan az Uberhez, ami szintén az úgynevezett „sharing economy” egy formája, nem követték le a kormányzatok és szabályozás nélkül zuhant rá a nagyvárosok ingatlanpiacára. Ez az ingatlan és albérletárak növekedése mellett ellentéteket is szült a társasházak lakói és az ingatlankiadók között.

Az Airbnb Budapesten

Az Airbnb terjedését nem csak a közösségi média fellendülésének köszönheti. Nagy szerepe volt benne a 2008-as világgazdasági válságnak is, amikor mindenkinek jól jött egy kis megtakarított pénz, vagy éppen az, ha olcsóbban hozhatta ki az utazását. Ekkoriban kezdte meg a WIZZ és a Ryanair is fapados üzleti modelljét és budapesti járataiknak köszönhetően növekedésnek indult a magyar főváros turizmusa.

Ám az olcsón kivitelezhető külföldi kiruccanás leginkább a bulituristákat vonzotta be, akik sok esetben nincsenek tekintettel arra, hogy az Airbnb-n foglalt szállásuk körül olyan ingatlanok vannak, amikben életvitelszerűen élnek emberek. Igaz, egyre kevesebben, ugyanis a jelenség inkább a belvárosban jelentkezett, és a piac elkezdte kiszorítani a külvárosba a budapestieket.

Az Airbnb hatására növekedett a kereslet a rövid távú bérbeadásra alkalmas belvárosi lakások iránt, ami felhajtotta az ingatlanárakat. De a bérleti árak sem úszták meg a növekedést, hiszen a hosszú időre bérbeadók is magasabb hozamot szerettek volna elérni. Az árak növekedése ahhoz vezetett, hogy a korábban a belvárosban élő bérlők már nem tudták megfizetni a különbözetet, így távolabb kerestek maguknak albérletet. Akik nem léptek gyorsan, ördögi körbe kerültek, mivel a kereslet élénkülésével már a külső kerületekben is felszöktek az árak.

Így juthattunk el odáig, hogy egy egyszobás 30 négyzetméteres ingatlant már a külkerületekben is szinte lehetetlen 100 ezer forint alatt bérelni.

Miért éri meg?

Noha 2017-ben felröppentek olyan hírek, hogy visszaesőben az Airbnb-s lakáskiadás, egy a Közgazdasági Szemlében megjelent kutatás ezt hamar megcáfolta. A kutatás szerint 2017-re már majdnem behozta a szállodákat az Airbnb-s férőhelyek száma, és miközben előbbi piaci részesedése csökkent, addig utóbbié növekedett.

A tanulmány azt is megmutatta, hogy keveseknek nagy biznisz az Airbnb. A kiadók fele csak egy lakást üzemeltet. Ők átlagosan 186 ezer forintot tudnak kivenni belőle havonta. Míg a többiek, akik több ingatlannal szálltak be az üzletbe, lakásonként nagyobb összeget tudnak elkönyvelni hó végén. A csúcson viszont vannak, akik havi másfél milliónál is többet keresnek a rövid távú lakáskiadással.

Airbnb
pixabay.com

A befektetőknek azért is éri meg jobban ilyen formán hasznosítani az ingatlant, mert kedvezőbb a megtérülés, mint a hosszú távú bérbeadás során. Utóbbi 6-7 százalék éves szinten, előbbi 8-10 százalék körüli.

Valamint van még egy csoport, akiknek sikerült hasznot húzni a területen. Ők nem mások, mint az Airbnb-vállalkozók, akik hagyományosan vesznek bérbe lakásokat, majd Airbnb-n keresztül adják őket tovább. Így nagyon kis energiabefektetéssel realizálhatnak hasznot azzal, hogy a bérleti díj jóval olcsóbb árát ugyan kifizetik, de a fennmaradó összeg tisztán megmarad. Mivel általában a legolcsóbb ingatlanokat keresik, sokszor halásszák el őket a valódi bérlők elől.

Szabályozás, de hogyan?

Az Airbnb részben tisztességtelen versenyt generál, hiszen átláthatatlan és adózási szabályok sincsenek rá. Az eredeti ötlet még megállta a helyét, viszont mára olyanná vált, mint az Uber, amit a magyar kormány ugyebár évekkel ezelőtt betiltott. A legtöbb airbnb-ző gyakorlatilag illegális apartmanhotelt üzemeltet, mégsem születik egységes szabályozás.

Pedig minta lenne. Amellett, hogy több európai és amerikai nagyváros betiltotta az Airbnb használatát, vannak, akik csak korlátok közé szorították azt. Berlinben rendeletben tiltották meg, hogy egész lakásokat adjanak ki rövidtávra és még az albérletárakat is szabályozták. Ennek értelmében egyik lakást sem lehet drágábban kiadni az adott körzetben átlagos bérleti díj 110 százalékánál többért. Hasonló, de sokkal szigorúbb árszabályozás működik Svédországban is. Amszterdamban ugyan engedélyezik az egész lakás kiadását, de csak évente maximum 60 napra, egyszerre maximum 4 vendéggel és a vendégéjszakák után fizetni kell az idegenforgalmi adót. Barcelonában pedig évente legfeljebb egy hónapra lehet ilyen formában kiadni az ingatlant bejelentési kötelezettség mellett. Ennek elmaradása esetén brutális büntetéseket szabnak ki.

Budapest
pixabay.com

Magyarországon mivel a különböző szervezetek hiába szólaltak fel több ízben is kérve a kormányt vagy a fővárost a szabályozásra, a leginkább érintett Terézváros elsőként döntött úgy, hogy a kerületben az önkormányzat szab gátat az Airbnb további emelkedésének. A VI. kerület tavaly egy olyan rendeletet fogadott el, amely szerint minden rövidtávon kiadott plusz szoba után egyszeri 1,5 millió forintos parkolóhely megváltási díjat köteles fizetni a tulajdonos. A Bulinegyedként is ismert VII. kerületi Erzsébetváros követte szomszédja példáját és 2019 januárjától hasonló intézkedést vezetett be. Náluk egy ingatlan minden megkezdett 50 négyzetmétere után egy parkolóhelyet kell biztosítani, egy parkolóhely megváltása pedig 2 millió forint plusz áfa költséggel jár. A VIII. kerület is lépett, ám kevésbé drasztikusat. Ferencváros az év elejétől az Airbnb-n kiadott lakások alapterülete után négyzetméterenként évi 1820 forintos befizetésre kötelezi a tulajdonost.

A rendelkezésre álló adatok egyelőre azt mutatják, hogy a rendeletek nem fogták vissza a befektetési kedvet, azt azonban még nem látni, hogyan hatnak a hagyományos lakáskiadás és az Airbnb viszonyára.

„Hogyan lehet szigorítani? Jó néhány ötletem van. Dolgozom a társasházi törvény átalakításán, erre senki nem kért, de dolgozom.”

– ezek a mondatok a fideszes Bajkai István szájából hangoztak el egy hónapja Tusványoson, mikor több fővárosi polgármesterrel beszélgetett a színpadon az Airbnb okozta problémákról. A munka részleteiről azonban nem tudott sokat elárulni, az viszont kivehető volt belőle, hogy nem az ingatlanpiac oldaláról, sokkal inkább a lakók és a szállásadók kötelezettségeiről hallhatjuk majd hamarosan értekezni.

Hunbnb

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azonban a lakhatás oldaláról fogta meg a témát, mivel az egyik legsúlyosabb problémának tartja, hogy a fiatalok szinte képtelenek idehaza saját ingatlanhoz jutni, aminek egyik oka, hogy az egekben lévő albérleti díjak elviszik azt a pénzt is, amit a saját otthon megteremtéséhez gyűjtenének.

A párt „Hunbnb” javaslata szerint adókedvezmény járna azoknak a magyar ingatlantulajdonosoknak, akik magyar állampolgárságú, harminc év alatti, hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárnak adnák bérbe lakásukat. Ehhez társítanának egy lakhatási támogatási rendszert, amelyben megvizsgálnák a bérbe vevő havi jövedelmét, a kerületben fizetendő albérleti díjat, és ezeket figyelembe véve egy szorzó alapján 20 és 50 ezer forint közötti lakhatási támogatást nyújtanának.

Az ellenzéki politikus közölte, a társasházi törvény módosítása és egyéb, az együttélési szabályokat befolyásoló rendelkezések teljes mértékben rendezhetik a jelenlegi tarthatatlan helyzetet, amely egyrészt az Airbnb, másrészt a Fidesz-KNDP tétlensége miatt megemelkedett albérleti díjak miatt állt elő.

Töreki Milán, a Jobbik VI. kerületi elnöke szerint pártja programjának alapfeltétele, egy jól működő, erős önkormányzat, amely különadót vethet ki ezekre az ingatlanokra, vagy bizonyos darabszám felett luxusadót róhatna ki. Az így befolyt összegből a kerületben lehetne bővíteni a lakhatási támogatást és a bérlakásépítést.

A párt tehát nem a betiltás, hanem az ellenőrzés és szabályozás mellett foglalt állást.

Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy javaslataik 20 és 40 milliárd forintjába kerülnének a költségvetésnek, ami akkora nagyságrendű, mint a nyugdíjasoknak most nyújtott 9 ezer forintos utalvány. A politikus elismerte, hogy javaslataik átmenetileg járhatnak költségvetési veszteséggel, de hozzátette, hogy

„nem forintosítható azon hatásuk, hogy a bérbevevők Magyarországon maradnak, itt fizetnek adót és itt vállalnak gyermeket.”

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

sss
2019. szeptember 19. | 07:51
A rendőrök elkapták, de azt kérik, idegeneket senki ne engedjen a lakásba.
1
sss
2019. szeptember 18. | 20:29
Salvini háttérbe szorulásával sem marad hangoskodó olaszok nélkül Európa, de egyáltalán nem biztos - Orbán baráti kézfogása ide vagy oda -, hogy ő a fülsértőbb. Véleménycikk.
1
Salvini háttérbe szorulásával sem marad hangoskodó olaszok nélkül Európa, de egyáltalán nem biztos - Orbán baráti kézfogása ide vagy oda -, hogy ő a fülsértőbb. Véleménycikk.
Most vajon kik fogják jelképesen visszaadni?
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!