„A Transparency stratégiájában is kiemelt szerepet kap, hogy a vidéki, elsősorban az egyetemi városokban a fiatalokat megszólítsák, tudatosítva, hogy a jelenlegi, a rendszer szintű korrupcióra épülő kormányzati gyakorlat helytelen, rossz irányba visz” - jelentette ki Nagy Zoltán, a Transparency International Magyarország kuratóriumi elnöke, a versenyhivatal (GVH) volt vezetője a Népszavának adott interjújában.
Nagy Zoltán arról is beszélt, hogy a hazánk dolgain töprengő emberek el tudják különíteni az úgynevezett kis korrupciót, ami alatt a hivatali, például földhivatali ügyintézők, vagy a rendőrök megvesztegetését értjük, a rendszerszintű korrupciótól.
„Úgy látjuk, a kis korrupció egyébként visszaszorulóban van. A nagy korrupció fogalmának pontosabb megértését illetően pedig optimista vagyok. A középosztálynál mindenképpen ez a helyzet, mert a mindennapokban szembesülnek vele, a családjukat, baráti körüket is érinti, s látják például a közbeszerzések rendszerszintű korrupt elosztási gyakorlatát. Maguk is tapasztalják az újgazdagodás jeleit”
- fogalmazott, hozzátéve, hogy akár négy-öt év is eltelt, míg ezek a tünetek nyíltan felbukkantak. Szerinte annyiban is nagyot változott a helyzet, hogy a mostani magyar újgazdagok már nem szégyellik a nyilvánosság előtt megmutatni, hogy mijük van.
„Ez az egyértelműen új jelenség engem a korrupció eredeti jelentésére, a romlottságra emlékeztet”
- szögezte le Nagy Zoltán.
Azt is mondta, a nagy korrupció kivirágzott: a kormány olyan keretfeltételeket teremt a jogalkotásban és a szabályozásban, amely alkalmat, esetenként felhatalmazás ad arra, hogy tisztességtelen módon oldják meg a közpénzek és -jogosítványok elosztását. „Ezt nevezzük rendszerszintű korrupciónak” - tette hozzá.
Nagy Zoltán beszélt a Transparency két elemzéséről is. Az egyik a letelepedési kötvénnyel foglalkozik.
„Itt a szabályrendszert úgy alkották meg, hogy eleve a korrupció felé visz. A pénzeknek az a része, amelyet a kötvényeket megvásárlók befizetnek, csak korrupciós csatornákon folyhat át. Emellett, ahogy az állampapírkonstrukciót megalkották, az drágább lett az indokoltnál, ezzel még meg is rövidítették a költségvetést, végső soron a magyar adófizetőket. Az egész elszámolás, ahogy külföldön honos cégeken keresztül lehetett hozzájutni ezekhez a kötvényekhez, a korrupciós szisztémát valósította meg. Ez modellértékű a rendszer szintű korrupció szempontjából. Tankönyvbe kívánkozik”
- fejtette ki.
A másik elemzés a tao-pénzek felhasználását vizsgálja: a társasági adóból származó támogatás útjával kapcsolatosan mindent elkövetnek, hogy az ne legyen követhető.
„A rendszer úgy épült fel, hogy el lehessen bújni az átláthatóság elől. Nyilvánvaló, hogy ennek az az oka, hogy valamilyen nem tisztességes dolgot cselekednek, mert ha nem így lenne, akkor nyílt sisakkal vállalhatnák, hogy milyen eredményesen használták fel a támogatás összegét. Ehelyett a számlák gyakran eltűnnek, nem föllelhetőek, és még sok más, kibúvási technikára lehet bukkanni”
- hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán.
Arra is kitért, vannak arra utaló jelek, hogy a Mészáros- vagy a Tiborcz-cégek úgy viselkednek, mintha ők is az állam részei lennének.
„Az egyszerűség kedvéért vegyük a Mészáros- vagy a Tiborcz-cégeket, amelyek alkalmanként úgy lépnek fel, mintha ők lennének a kormányzati döntéshozók felettesei. Mintha nem kellene a versenyeztetési, a közbeszerzési szabályoknak megfelelniük, mint a többi piaci szereplőnek. Határidőket, kondíciókat módosíttathatnak, ami akár 20-30 százalékkal is megemelheti a beruházási költségeket. Ez a Mészáros-Tiborc-féle konglomerátum fura jószág, és talán ezzel a különleges státusával magyarázható, hogy elképzelhetetlenül nagy profitrátával dolgozik, és a növekedési üteme párját ritkító. Ez egy nagyon magyaros jelenség!”
- vélekedett a versenyhivatal volt vezetője.
Nagy Zoltán szerint a kormány nem versenyalapú piacgazdaságban gondolkodik. Arra is figyelmeztetett: a korrupció mindenütt deviáns cselekedetnek minősül, de hazánkban ideológiát is teremtenek hozzá, a „nemzeti burzsoázia” kialakítását.
„Büszkének kellene lennünk erre, hiszen a különlegességünket, a szuverenitásunkat bizonyítjuk ezzel is?”
- tette fel a kérdést.