Időbevándorlók, sorozatgyilkosok és Amerika leggátlástalanabb televíziós producere

Mindhunter
Netflix

Már évekkel ezelőtt magunk mögött hagyhattuk azokat az időket, amikor a sorozatok szempontjából pangott a nyári szezon. Igaz viszonylag kevesebben huppannak a képernyők elé, mikor a strandon szívhatják magukba a D-vitamint, vagy hagyják ki az esti barbecque partyt egy egy epizódért, a hűvösebb őszi estéken azonban mindenképp érdemes bepótolni néhány szériát. Hoztunk is pár kedvencet.

A legharsányabb hang (The loudest voice)

7 epizód, HBO

Az önkormányzati választások előtt még belefér. És nem, nem akarok mindenbe politikát vinni, de a Legharsányabb hang miután túltettük magunkat azon a dilemmán, hogy Russel Crowe-t csak elmaszkírozták vagy tényleg sikerült neki a felismerhetetlenségig meghíznia, olyan történetet szállít, aminek hatása napjaink Magyarországán nem is lehetne aktuálisabb.

A sorozat Roger Ailesról, de még inkább az általa megalkotott amerikai hírcsatornáról, a Fox Newsról szól. Ailes életébe ugyanis csak 1996-ban kapcsolódunk be, amikor a CNBC-től a Rupert Murdoch médiamogul által újonnan gründolt Fox News vezérigazgatói székébe ül át. Innentől pedig már történelem, amit véghez visz, ugyanis egy olyan újfajta hírszolgáltatást honosít meg az Egyesült Államokban, ami elrugaszkodik a tényektől, és csupán az érdekek szolgálatába állítja azokat. Nem számít, hogy az információ megfelelően alá van-e támasztva vagy csak egy légből kapott szóbeszéd, ha azt feltételes módban a végtelenségig ismételgetjük, akkor a nézők fejében valósággá válik. Ugye ismerősen hangzik a sztori?

A Maxwell McCombs és Donald Shaw nevéhez fűződő napirendelmélet szerint ugyanis

a média nem azt határozza meg, hogy mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondolkodjunk.

A sorozat nagy előnye továbbá, hogy megpróbálja megérteni karakterét és nem egydimenziós negatív figuraként beállítani. Mögé néz a motivációknak, hogy Ailes csak piaci rést látott a demokratákkal elfogult CNN-nel szemben a jobboldali emberek kiszolgálásában vagy valóban elhívatott konzervatív volt. A sorozat szerint utóbbi, és valóban missziójának látta a baloldal lejáratását, bosszúból a jobboldal elnyomása miatt. Végül odáig jut meggyőződésében, hogy királycsinálóvá válik, mikor úgy dönt, ő maga választja ki, a választási kampányban melyik elnökaspiránst reprezentálja felül a Fox műsoraiban. Ma már nem titok, hogy Ailesnak is nagy szerepe volt abban, hogy Donald Trump három évvel ezelőtt elfoglalhatta az ovális irodát.

A nagy játékost végül nem nagy ellenfelei győzték le, hanem a #metoo. Halála előtt egy évvel zaklatási ügyei miatt hátrált ki mögüle a Fox News vezetése.

A legharsányabb hang címadása egyszerre fejezi ki a Fox News szerepét az amerikai médiában, valamint mutatja meg Roger Ailes egyéniségét, amit Russel Crowe tökéletesen ad vissza, hiszen színészi játéka mellett nem sok szereplőnek van lehetősége kibontakozni. Míg a sorozat nagyobb időugrásokkal inkább a főszereplő személyére és a csatorna politikában betöltött szerepére fókuszál, addig a szintén Ailesról szóló decemberben érkező film, a Bombshell előre láthatólag a szexuális zaklatást helyezi majd középpontba Nicole Kidman, Charlize Theron és Margot Robbie főszereplésével.

 

When they see us

4 epizód, Netflix

A Csernobil sikere után robbant a Netflix minisorozata is, ami bár kisebb nyilvánosságot kapott, a szakma legalább olyan elismerően nyilatkozott róla és a hétvégén, a 16 jelölésből az utolsó epizódban zseniálisat alakító Jharrel Jerome már egy Emmyvel a zsebében térhetett haza. Azt, hogy nem kapott olyan nagy médiavisszhangot hazánkban, sőt se magyar cím, se felirat nem dukált neki, talán az magyarázhatja, hogy maga a sztori kevésbé érinti meg az európai társadalmat, mint a szomszédban történt atomkatasztrófa esete. Az amerikaiakat viszont annál inkább, hiszen saját igazságszolgáltatásuk és törvénykezésük fatális hibáit mutatja be, amiben sokszor az igazságszolgáltatás a legvégső szempont.

Ava DuVernay alkotása szépen tagozódik az elmúlt években bemutatott igaz történeteket feldolgozó bűnügyi sorozatok sorába (American Crime Story/O.J. Simpson és Gianni Versace, A tett), melyek bizonyítják, hogy a valóság néha még a képzeletet is képes felülmúlni. Erejük pedig épp abban rejlik, hogy hús-vér emberek tragédiáját tárják elénk, amit a When they see us esetében nem csupán külső szemlélőként élünk meg, hanem a történetvezetésnek köszönhetően beszippant a légkör és mi magunk is azon kezdünk gondolkodni, mit tettünk volna, ha 14 évesen egy gyilkosságot próbálnak a nyakunkba varrni a kihallgató szobában, miközben meghazudtolják minden szavunkat és azt ígérgetik, ha megismételjük a hallottakat, szabadon távozhatunk.

A sorozat egyáltalán nem foglal állást, inkább dokumentumfilm szerűen nyúl a „central parki ötök” történetéhez . Nem akarja elhitetni velünk, hogy öt patyolattiszta srác életét tette tönkre az igazságszolgáltatás, megmutatja árnyoldalaikat is, a drogoktól, a bandázáson át az inzultálásokig. Viszont nem hagyja szó nélkül, hogy a kisebb bűnökből kiindulva, hogyan aggaszt rá az igazságszolgáltatás öt, ez esetben ártatlan fiúra egy brutális szexuális erőszakot és gyilkossági kísérletet. A történet külön pikantériája, hogy 14-16 éves gyerekekről beszélünk, akikhez semmilyen módon nem tudták kapcsolni a bűncselekményt, azonban a kikényszerített tanúvallomások alapján évekre rács mögött találták magukat. Ráadásul az akkoriban még csak New Yorkban nagy nevet szerző ingatlanmágnás, Donald Trump majd százezer dollárt költött, hogy az ügy kapcsán a legnagyobb lapokban követelje vissza a halálbüntetést, ezzel is szítva a feszültséget és nyomást gyakorolva a rendőrségre, hogy mielőbb pontot tegyenek az ügy végére.

Donald Trumpot egyébként a sorozat megjelenését követően megkérdezték arról, hogy nem kellene-e bocsánatot kérnie az ártatlanul elítélt, mára szabadlábra került férfiaktól, ám ezt azzal utasította vissza, hogy számára a mai napig sem tisztázottak az ügy körülményei. Míg az elnökre nem gyakorolt különösebb hatást a történet felelevenítése, addig a Felicity Huffman által megszemélyesített Linda Fairsteinre annál inkább. A most 72 éves Fairstein a manhattani ügyészi hivatal szexuális bűncselekményeket vizsgáló egységét vezette 1976 és 2002 között, visszavonulása után pedig sikeres krimiszerző lett. Egészen addig, míg az elmúlt hónapokban a krimiírók amerikai szövetsége, a Mystery Writers of America visszavette tőle az alig két nappal korábban neki ítélt Grand Master Awards-díjat, visszaléptették több nonprofit szervezet tisztségviselői pozíciójából, valamint egykori főiskolája és kiadója is jelezte, hogy nem tart többé igényt munkájára. Noha a nő hivatalosan megfigyelőként vett részt a fiúk kihallgatásán, állítólag az ő vehemenciájának komoly szerepe volt abban, hogy végül kierőszakolták belőlük a vallomásokat.

 

Mindhunter 

2. évad, 9 rész, Netflix

2017 nagy meglepetése volt David Fincher és Joe Penhall FBI profilozókról szóló sorozata, a Mindhunter, ami idén tért vissza a talán az elsőnél is erősebbre sikerült második évaddal. A Mindhunter ugyan gyilkosokról szól és ügyeket tár elénk, mégsem ez a fő irány és messze meghaladja a tipikus helyszínelős krimisorozatokat, mind történetmesélésben, mind kidolgozottságában. Hangulatra a nyomasztó klasszikus Hetediket idézi, miközben a Zodiákus nyomozó munkája érhető benne tetten.

A sorozat két főszereplője Holden Ford és Bill Tench ügynökök, akik az FBI 70-es években újonnan megalakult magatartáskutató osztályán dolgoznak a sorozatgyilkosok profilozásán. Ennek keretében turnézzák végig az Államok végrehajtó intézményeit, hogy a leghírhedtebb és legkegyetlenebb sorozatgyilkosokkal készítsenek interjúkat motivációikról, miközben párhuzamosan próbálják bevetni legfrissebb kutatási eredményeiket aktuális bűncselekmények során.

A második évadban ezt az alapot a 30 áldozatot követelő atlantai gyerekgyilkosságok adják, ami még a végeredmény tudatában is izgalmas tud maradni, hiszen a feszültséget nem is maga az esemény szolgáltatja, hanem az, hogy a profilozóknak sikerül-e bizonyítaniuk, hogy munkájuk képes forradalmasítani a bűnüldözést.  

Emellett természetesen megkapjuk a már rács mögött ülő sorozatgyilkosokkal való, sokszor filozofikus beszélgetéseket. Néhány jelenet elejéig visszatér az első évad sztárja, Ed Kemper, de feltűnik a Sam fiaként ismert David Berkowitz és az évfordulónak köszönhetően az előzetesen beharangozott Tate-LaBianca-gyilkosságokra felbujtó őrült hippi, Charles Manson is. Az utóbbit megformáló Damon Herriman alakításától én személy szerint teljesen el voltam ragadtatva, hiszen ha nem tudtam volna, hogy egy sorozatot nézek, no meg, hogy Manson két éve a másvilágra távozhatott cellájából, akkor nem tudtam volna megmondani, hogy éppen nem az ő vízióit hallgatjuk a határok nélküli, és csak az elménkben létező világokról.

 

Dark

2. évad, 8 rész, Netflix

A Dark nemcsak abban különbözik az előbbiektől, hogy német gyártású sorozat (ha valaki nagyon nem bírja a nyelvet, akkor angol szinkronnal is nézhető), hanem abban is, hogy minden valóságalapot nélkülöz, méghozzá olyannyira, hogy egy meglehetősen bonyolult időutazós sztorit mesél el, több idősíkon. 2017-es megjelenésekor az előzetesek alapján sokan a német Stranger Thingsként emlegették, de gyorsan rá kellett döbbenniük, hogy a Dark nem is lehetne messzebb a gyerek kalandokra épülő amerikai szériától, sőt műfajában is egész egyedinek tekinthető. A két produkció közti hasonlóság mindössze annyi, hogy mindkettő egy fiktív, erdővel körbevett kisvárosban játszódik, melynek határában álló állami létesítmény körül egyre furcsább jelenségek történnek, aminek a környékbeli fiatalok isszák meg a levét. No meg, hogy mindkettőben van egy nagyon szépen kidolgozott nyolcvanasévekbeli idősík, de a Dark azért ennél jóval tovább megy. És míg előbbi a horror, addig utóbbi a sci-fi felé veszi az irányt. Ráadásul előre láthatólag a Darkkal egy szép, kerek történetet kapunk majd, mert a három évadosra tervezett történetet sikere ellenére sem kívánják tovább nyújtani, így a következő évad egyben az utolsó is lesz.

Csak győzzék kibogozni a szálakat. Az első évados három idősík idén már ötre bővült, egy vadregényes 1921 és egy posztapokaliptikus 2053 behozásával, ráadásul egyre többen képesek átjutni az idősíkok között, így nagyon oda kell figyelni, hogy tudjuk ki, hol, kicsoda. Pláne, hogy egy időben már akár több is lehet egy személyből, akiket a 33 éves különbségek miatt természetesen más színészek formálnak meg. Szóval, igen, ez az, ami egyszerre lehet a Dark előnye és hátránya is. Akik könnyed szórakozásra vágynak, jobb, ha bele sem kezdenek, de akik élvezik a rejtélyeket és azt, ha három rész után döbbennek rá, hogy mekkora jelentősége is volt egy jelentéktelennek tűnő képnek vagy elszólásnak, azok imádni fogják.

Az első évadban megkaptuk az időutazás technikai és spirituális magyarázatát, így a második évadban már a szabad akarat és az eleve elrendelés kérdéskörét járhatjuk körül. Vajon megváltozhat-e az ember? Megtörhető-e a családi minták tovább örökítése? Megtörhető-e egy időhurok, vagy újra és újra ugyanazokat a döntéseket hozzuk? Megakadályozhatjuk-e, hogy egy általunk is gyűlölt személlyé váljunk, vagy döntéseink predesztinálják, hogy azzá legyünk?

 

Időbevándorlók (Beforeigners)

6 epizód, HBO Go

A nyár végén debütáló Időbevándorlóknak ugyan vannak gyengeségei, mégis felkerült a listára, hiszen az HBO Nordic saját gyártású sorozata egy meglehetősen aktuális témát tálal kreatív köntösben: a bevándorlást.

Csak itt a bevándorlók nem Afrikából meg a Közel-Keletről érkeznek, hanem a kőkorszakból, a vikingektől és a XIX. század végéről, akiket még csak visszaküldeni sem lehet, így a norvég társadalom kénytelen megbirkózni azzal, hogy valahogy integrálja őket a modern világba. Így találkozhatunk fülhallgatóval zenét hallgató öltönyös lovassal, a kőkorszakiaknak új brandet kínáló influencerrel, akinek párja nyulakra vadászik, mielőtt hazatérne a legújabb design szerint épült otthonába, vagy a képtárban őrjöngő vikinggel, akiben poszttraumás stresszt okozott a korában készült harcokat ábrázoló alkotás. Szóval van bőven furcsaság, ami érdekes és vicces szituációkat okoz, ám ez csak a keretet adja egy igazi skandináv krimihez.

A kiégett, bevándorlódrogra rászokott Lars megkapja maga mellé a viking korból érkezett, de azóta rendőrtisztnek kiképzett Alfhildrét, hogy megoldják egy kőkorszaki tetoválásokat viselő nő gyilkossági ügyét. Ám ahogy egyre mélyebbre ásnak, annál több furcsaságra derül fény az eset körül, ami akár elvezetheti őket ahhoz, hogy megfejtsék a rejtélyt, hogyan és miért kerülnek át az időbevándorlók napjainkba.

A sorozat nagyon jól vegyíti a nyomozást a társadalmi problémák feltárásával, és úgy tudja bemutatni a bevándorlás okozta kihívásokat, hogy közben kiiktatja napjaink faji és vallási konfliktusait.  

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
1
sss
2019. december 13. | 13:17
1
sss
2019. december 13. | 12:11
A magyar kormányfő a Facebook-oldalán megjelent videóban számolt be az uniós csúcs csütörtök este kezdődött tárgyalásairól. Szerinte „nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre”.
A magyar kormányfő a Facebook-oldalán megjelent videóban számolt be az uniós csúcs csütörtök este kezdődött tárgyalásairól. Szerinte „nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre”.
"A tétlenségért talán még nagyobb árat kell majd fizetnünk."
Kétnapos csúcstalálkozót tartanak az uniós tagországok állam-, és kormányfőinek részvételével, a főbb témák között szerepel a klímaváltozás kérdése is.
Lengyel mintára fékeznék az elvándorlást.