Miközben 450 ezer mázsa magyar szőlőt megsemmisítettek, több mint tízszer annyi bort importáltunk

Zöldszüret
Zöldszüretre váró szőlőfürt Tokaj-Hegyalján
Alfahír

Komoly csapást szenvedett a magyar szőlésztársadalom 2019-ben, az alacsony felvásárlási árak, felvásárlóknak való kitettség, illetve a zöldszüret mellett most már a hivatalos adatok is kimutatták, borzasztóan megemelkedett az import borok mennyisége. 

Nagy István agrárminiszter még augusztus elején ismerte el, hogy

3536 hektáron mintegy 450 ezer mázsa magyar szőlőt szüreteltek le zölden,

mindezt azzal magyarázva, hogy az uniós piac telített, így nem volt más választás, mint a bogyók "megsemmisítése".

Miközben a piac valóban telített, de úgy tűnik, ezt mégis csak a magyar gazdálkodók szívják meg. 

Ugyanis a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci jelentése szerint 2019 első 7 hónapjában - bár a magyar bor export mennyisége jelentősen, több mint 30 százalékkal csökkent - az import majdnem megduplázódott. A folyóborok (lédig) közül

a vörös és rozé borokból a tavalyi 2,54 ezer hektoliter helyett idén - ugyanebben az időszakban - 30,05 ezer hektolitert importáltunk.

Ugyanilyen fordított a helyzet, ha a behozatal értékét nézzük: az import palackos borok értéke mintegy 12 százalékkal emelkedett, míg a lédig mintegy megnégyszerezte az értékét. 

magyar bor

Forrás: agrarszektor.hu

Az export oldalon egyedül csak a palackos fehér borainknál jegyezhetünk fel emelkedést, a csökkenő mennyiség mellett a kivitel értéke 6,8 százalékkal emelkedett 2018-hoz képest. 

Nincs b-terv a szőlőtermelők számára: a zöldszüret után jöhet a krízislepárlás

Egyre inkább úgy néz ki, a kormányzat semmit nem fog tenni a magyar szőlőtermelők érdekében, sőt, nemcsak a zöldszüretet támogatják, hanem elérhetővé teszik augusztus közepétől a borászati termékek krízislepárlását is. Persze, mindkét intézkedés teljes mértékben önkéntes - legalábbis a kormányzat álláspontja szerint.

Egyelőre nem látni a kiutat sem

Az ágazatért lényegében két minisztérium felel, az egyik az agrártárca, a  másik pedig a turisztikát felügyelő Miniszterelnöki Kabinetiroda. Amikor Rogán Antaltól megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy Tokaj-Hegyalján egy szem szőlőt sem vesznek át a felvásárlók, a gazdák pedig már nyár elejére lecsupaszították a tőkéket a világörökség részét képező hegyoldalakon, ennyivel lezárta a kérdést:

"Turisztikai szempontból ennek nem látom semmilyen relevanciáját, se pro, se kontra."

A szaktárcával sincsenek igazán kisegítve a gazdálkodók. Egyrészt még azt sem sikerült eléri, hogy a feleslegesnek ítélt szőlőmennyiséget legalább a közoktatási intézmények, vagy kórházak számára juttassák el, másrészt a jövőre nézve sincsenek konkrét megoldási javaslatok, biztonsági intézkedések. 

Októberben például Nagy István Steinmetz Ádám írásbeli kérdéseire is egy elég sajátos világot vázolt fel (az már csak a kormányzat pökhendiségére bizonyíték, hogy a felvetett 3 kérdésre egyetlen válaszban válaszban reagált a miniszter). A Jobbik agrár-szakpolitikusa a "mit tesz a kormány a dél-balatoni borok védelme érdekében" című kérdésében például egészen konkrétan megnevezte az egyébként az érintettek által is tapasztalt egyik legsúlyosabb kihívást:

"A piacot továbbra is elárasztják az olasz importborok, és a rendkívül olcsó, literenkénti 70-100 forintos árral a magyar termelők nem tudnak versenyezni. Csak a 2019. év első három hónapjában közel 3 millió liter, nagyon gyenge minőségű bort importálunk Olaszországból. Emiatt a hazai borászokat súlyos veszteség éri, saját boraikat nem, vagy csak nyomott áron tudják értékesíteni."

Egy másik kérdésében Steinmetz Ádám arra figyelmeztetett, hogy a központi költségvetésből mindössze 150 millió forint jut a magyar bormarketingra, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egészít ki 200-250 millió forintra, miközben Franciaországban, egy olyan borrégióban, ahol több mint 50 ezer hektáron termelnek szőlőt, 6 milliárd forintnak megfelelő eurót költenek bormarketingre. Egyébként

Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke is elismerte, ebből az összegből gyakorlatilag láthatatlan marad a magyar borkínálat Európában. 

Nagy Sándor rövid válaszában azt közölte mindezekre, hogy a tárca és az MTÜ jelenleg is azon dolgozik, hogy több pénz jusson a magyar borok promóciójára - és jövő évben elindulhat a borpromóciós program is -, azonban

megítélése szerint szükség van az ágazati szereplők hozzájárulására is.

Majd az import kapcsán megjegyzi, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2018-ban a 2011-es import mennyiség 10 százalékát sem érte el a borászati termékek behozatala.

"Biztosíthatom Képviselő Urat, hogy az Agrárminisztérium egyetlen liter olasz bort sem importál"

-  vetette még oda a képviselőnek a miniszter.
 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss