A Newsweek információja után Donald Trump hivatalosan is megerősítette, hogy meghalt az Iszlám Állam vezetője, a magát kalifának kikiáltó Abu Bakr al-Bagdadi, a világ egyik legkeresettebb terroristavezére. Pontosan ki is volt ő?
Abu Bakr a-Bagdadi, vagy Ibrahim kalifa, nevével ellentétben valószínűleg nem Bagdadban, hanem Szamarrában született 1971-ben, vallásos család fiaként, az Ál-Bú Badri törzs tagjaként.
Al-Bagdadi magát Mohamed próféta leszármazottjának tartotta, de meglehetősen titokzatos a személyisége, a minden kétséget kizáróan hiteles információknak híján vagyunk róla. Hivatalos életrajza szerint Bagdadban szerzett BA, MA és PhD fokozatú egyetemi végzettséget iszlám tanulmányokból, később Tobcsiban élt, a város egyik szegénynegyedében.
Személyes beszámolók szerint 2003-ig környezete jellegtelen embernek tartotta al-Bagdadit, semmi különöset nem láttak rajta. Az amerikai invázió idején egy mecsetben szolgált imámként, később megszervezte az Egyesítés és Hagyomány Népének Hadserege nevű milíciát, ezért 2004 februárjában letartóztatták az amerikaiak.
Utólag nézve a sors furcsa fintora, hogy az amerikaiak megítélése szerint al-Bagdadi nem jelentett komoly fenyegetést, ezért szabadon engedték. Az nem teljesen világos, hogy pontosan mennyi időt töltött börtönben: Camp Buccában tartották fogva, a védelmi minisztérium adatai szerint decemberben már szabad volt, más információk szerint 2005 és 2009 között végig rács mögött ült.
Egyes beszámolók alapján al-Bagdadi 2006-ban került közel Abu Muszab al-Zarkavi köreihez, aki az al-Kaida iraki szárnyának volt a vezetője. Al-Bagdadi ezután csatlakoztatta szervezetét az iraki al-Kaida által létrehozott Mudzsáhidok Súra Tanácsához, majd az Iraki Iszlám Államhoz.
Más információk szerint már 2003-ban közel került egymáshoz al-Zarkavi és al-Bagdadi, a későbbi Iszlám Állam vezetőjének az lehetett a feladata, hogy külföldi harcosokat csempésszen Irakba.
Al-Bagdadi a szíriai határ közelében fekvő Ráva város emírjeként is tevékenykedett, ahol ő volt a saría bíróság elnöke. Visszaemlékezések szerint már ekkor is kegyetlenségéről vált hírhedtté.
Al-Zarkavival 2006-ban végzett egy amerikai légitámadás, vetélkedés indult az iraki al-Kaida vezetéséért, de közben létrejött a Szunnita Ébredés nevű mozgalom is, amely azt szorgalmazta a lakosság körében, hogy fordítsanak hátat a külföldi dzsihadistáknak. Ez és az amerikaiak katonai tevékenysége meggyengítette az iraki dzsihadista csoportokat.
Al-Bagdadi ezekben az években még a leghűségesebb társaival is eltakart arccal kommunikált, ezért elnevezték láthatatlan sejknek. 2010-ben lett az iraki al-Kaida maradékának a vezetője, hamar visszatértek az Iraki Iszlám Állam névhez.
A leírások szerint al-Bagdadi konfliktusba kerülhetett Ajman al-Zavahirivel, aki az al-Kaida egyik vezetője volt. Az elvárás úgy szólhatott, hogy al-Bagdadi ne szálljon be a szíriai összetűzésekbe, korlátozza tevékenységét Irakra, de al-Bagdadi ezt figyelmen kívül hagyta.
Az al-Kaida és al-Bagdadiék között szinte folyamatos volt a konfliktus, hivatalosan az al-Kaida szakított a csoporttal, az engedetlenség és az értelmetlen brutalitás miatt.
Szíria
Al-Bagdadi 2011-ben küldhetett egy dzsihadista egységet az egyre mélyebb belső konfliktusba sodródó Szíriába, mintegy terepszemlére, hogy milyen lehetőségeik lehetnek a szomszédos országban.
A sikereik innen indultak, az Iraki Iszlám Állam a katonai tapasztalatok mellett pénzügyi forrásokat is szerzett, ebből tovább építkeztek és hamarosan kiemelkedtek a dzsihadista szervezetek közül. Növekedésük egyik alaptétele az volt, hogy az al-Kaidával ellentétben nem a távoli Egyesült Államokra koncentrált, hanem „hazai pályán” igyekezett terjeszkedni.
Iszlám Állam
A terrorszervezet többször is nevet változtatott, végül 2014. június 29-én kiáltották ki a kalifátust, amit Iszlám Államnak neveztek, a kalifa pedig Abu Bakr al-Bagdadi volt. A csúcson körülbelül 210 ezer négyzetkilométernyi terület állt az uralmuk alatt Irakban és Szíriában.
Az államiság néhány kritériuma közül – terület, lakosság, joghatóságot gyakorló kormány, nemzetközi elismerés – néhánynak elméletileg megfelelt ugyan a Daesh, de nem nevezhetjük a hagyományos értelemben vett államnak. Több szakértő inkább posztállami entitásként definiálta, miután a joggyakorlás a saría törvénykezés bevezetésével megvalósult, bizonyos szintű közigazgatás és közszolgáltatások is működtek, terület és lakosság, ha szinte folyamatos változásban is, de volt.
Al-Bagdadiék régen látott kegyetlenséget hoztak vissza a világba a nyilvános lefejezésekkel, köztéri korbácsolásokkal, és a péntekenként tartott rabszolgapiacokkal, ahol a nőket a szó legszorosabb értelemében tárgyként adták-vették.
A „kalifa” magánélete
Al-Bagdadinak kettő vagy három felesége lehetett, az első esküvőjét 2000 körül tarthatták, Trump bejelentése szerint a terroristavezér három gyermekével együtt robbantotta fel magát menekülés közben, valamint két feleségét is holtan találták.
A cikkben azért használtunk többször is feltételes módot, mert számos ellentétes információ kering al-Bagdadi életéről, tevékenységéről és a dzsihadista csoportokon belüli konfliktusokról. Az általunk felhasznált irodalmak: Loretta Napoleoni: Az iszlamista főnix; Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet, Szalai Máté: Az Iszlám Állam kalifátusa.