Narancsos módszerekkel lehetetleníti el a Fidesz délvidéki szövetségese Nyugat-Bácska legsikeresebb magyar általános iskoláját

Narancsos módszerekkel lehetetleníti el a Fidesz délvidéki szövetségese Nyugat-Bácska legsikeresebb magyar általános iskoláját

Felháborító esetről számolt be a Délhír a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ténykedése kapcsán. A Fidesz első számú délvidéki szövetségesének számító politikai alakulat, mely szorosan együttműködik a Szerbiát kormányozó, soviniszta, magyarellenes politikájáról hírhedt Szerb Haladó Párttal, most épp a Nyugat-bácskai régió legeredményesebb magyar általános iskoláját igyekszik kinyírni, önös politikai érdekekből.

 

Ahogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közlése nyomán készült beszámoló kiemeli, a Zombor községhez tartozó, a térségben a bácskertesi mellett az egyetlen magyar többségű oktatási intézménynek számtó, bácsgyulafalvai Kis Ferenc Általános Iskola végzős diákjai érték el a legjobb eredményt a 2018-as érettségi vizsgákon. A cikk azt is többször kiemeli, hogy az oktatási intézmény nyolc éve kiváló szakmai színvonalon működik, mindössze egy probléma volt vele:

a szűkös lehetőségekhez képest az iskolát példaadó módon vezető Varga Rajnai Rózsa nem volt a VMSZ szekértolója.

A történetnek ezen felül van még egy vetülete: a VMSZ ugyanis Zomborban, egy nem magyar többségű iskolában alakította ki a magyar oktatási központot, ám annak nem sikerült felülmúlnia a Kis Ferenc Általános Iskola eredményeit, ami egyszerre szült szakmai és politikai féltékenységet.

A Pásztor István vezette alakulat mindent meg is tett a pedagógus elmozdításáért, a módszerek pedig rémesen emlékeztetnek a Fidesz anyaországi taktikájára. Az igazgatónőt ellehetetleníteni igyekvő érdekkör a személyes karaktergyilkosság és az adminisztratív vegzálás egészen változatos fajtáival lendült támadásba az idei igazgatóválasztás alkalmával:

  • kezdve a telefonon, SMS-eken keresztül történő befolyásolásokkal,
  • a pályázati támogatások megvonását kilátásba helyező zsarolásokon és
  • a Varga Rajnai Rózsa személyét támadó vádaskodásokon át, egészen
  • a névtelen feljelentésekig minden napirendre került.

Az iskolához és a falhoz egyáltalán nem kötődő emberek – például a VMSZ regőcei elnökének, Drobina Mónikának – hivatali mószerolásai azonban nem jártak eredménnyel, az oktatási felügyeleti szervek azonban semmiféle szabálytalanságot nem találtak az intézményben.

A beszámoló szerint a VMSZ az igazgatóválasztáson természetesen konkurens jelöltet indított az addigi iskolavezetővel szemben, akit azonban sem a tantestület, sem az iskolaszék többsége nem támogatott (csak azok a tanárok álltak mellé, akiket az alapító Zombor város önkormányzata nevezett ki az iskolába).

Érdekesség, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) mindkét pedagógust támogatásáról biztosította.

A pályázati anyag végül Nyilas Mihály tartományi oktatási titkárhoz került, aki az iskolai közösség döntései ellenére mégis a VMSZ-hez kötődő jelölt kinevezését támogatta. Az ügy végül az oktatási miniszternél landolt, aki új pályázatot írt ki.

Mivel Varga Rajnai Rózsa megbízatása lejárt, Nyilas hatáskörével élve az iskola élére mégis azt a személyt nevezte ki megbízott igazgatónak, aki alulmaradt az előző megmérettetésen.

A megbízott igazgató azonnal tisztogatásba kezdett: azonnali hatállyal szerződést bontott az elődjét támogató tanárok jó részével, és

VMSZ-es káderekkel kezdte feltölteni az intézményt, köztük olyanokkal, akik nem is oktathattak magyar nyelven.

A szakmaiatlan döntéseknek hála az ideiglenes igazgató egyre komolyabb konfliktusba került a szülők tanácsával és az iskolaszékkel, az oktatás színvonala pedig rohamosan csökkent. De a helyzetet az iskola pályázati projektjei és anyaországi kapcsolatrendszere is megsínylette.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy az új igazgatóválasztáson ismét csak ő és elődje indultak. A kampány ezúttal sem lett tisztességesebb: a VMSZ emberei állítólag már személyesen is győzködték, zaklatták a még ingadozó oktatókat, hogy az ő potentátjukat támogassák.

Időközben az iskolaszék összetétele is megváltozott, az új testületben pedig már többségben voltak a VMSZ által az iskolára oktrojált tagok.

Ennek is köszönhető, hogy Varga Rajnai Rózsa immár alul maradt a küzdelemben, ám

a szavazás másnapján a győztes pártkatona váratlanul visszavonta a jelöltségét és személyes okokra hivatkozva lemondott pozíciójáról.

Az MNT ezúttal nem véleményezte a kialakult helyzetet, a tarthatatlan helyzet feloldására pedig az iskolaszék szűk többséggel elfogadta a korábbi igazgató kinevezését (a tantestületben Varga Rajnai nem élvezett többséget, de az csupán véleményező szerv, döntéshozói jogköre csak az iskolaszéknek van).

Nyilas Mihály azonban ismét közbelépett, és meglehetősen ellentmondásos módon ‒ a tantestület nemtetszésére hivatkozva ‒ ismét felülbírálta az iskolaszék döntését, és újabb ideiglenes igazgatót nevezett ki az intézmény élére. Az oktatási miniszter pedig újabb igazgatóválasztást írt ki.

A történtek után az iskolaszék öt tagja tiltakozásképpen lemondott tisztségéről, az új kinevezett igazgató pedig járja tovább a VMSZ-es szellemben megkezdett, jó részt inkompetens, de legalább már Pásztor István pártjának tetsző utat.

A cikk hangsúlyozza, csak és kizárólag azért fajult idáig a helyzet, mert Varga Rajnai Rózsa azt tette, ami minden határon túli magyar pedagógustól becsülendő és elvárható lenne:

szakmai körökben több alkalommal is nyíltan kiállt a falusi iskolák megőrzésének fontossága mellett, illetve kijelentette, hogy a jövőben harcolni fog azért, hogy a nyugat-bácskai magyar gyerekek részére létrehozandó iskolaközpont(ok) magyar többségű iskolá(k)ban létesüljenek és a gyerekeket ne egy városi, nem magyar többségű iskola olvasztótégelyébe kényszerítsék be.

Úgy tűnik, hogy ez mégsem mindenki számára olyan egyértelmű, és sajnos ebből is megint az látszik, hogy az önös politikai érdek a határon túli elszakított nemzetrészek esetében is felülírja a józan ész és a nemzeti megmaradás egyre sürgetőbb kényszerét.