Az október 13-ai önkormányzati választás óta a kormánypárti sajtót az tartja lázban, hogy Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester egyelőre nemigen tudja támogatja a Csepel északi és Ferencváros déli részére tervezett monumentális atlétikai stadiont.
A jelenlegi kormányzat rendkívül elkötelezett a sport iránt. Nem véletlen, hogy korábban az olimpia megrendezését is célul tűzték ki, ám mivel a „Nolimpiás” aláírásgyűjtés sikeres volt, és a kormány ahelyett, hogy valóban megkérdezte volna az emberek véleményét, inkább megfutamodott. A kormányzat részben arra a Tarlós Istvánra hárította a felelősséget, aki a kezdetekben szintén nem volt túlságosan elragadtatva a több ezermilliárdos beruházástól.
A 2024-es játékokat Párizs, míg a 2028-ast Los Angeles kapta meg, a 2032-esről pedig azt rebesgetik, hogy Ázsiában rendezik, így legkorábban is 2036-ban volna újra esélye Budapestnek. Éppen ezért a kormányzat úgy döntött, hogy sportáganként próbál meg különböző világeseményeket idehozni. Ennek ékes bizonyítéka volt, a vizes-vb (a kiváló rendezés ellenére elszálltak a költségek), vagy a 4 Eb-mérkőzésnek helyszínt adó Puskás Aréna. Majd ezután jött az atlétika, a sportok ún. királynője, a világ legnépszerűbb egyéni sportága.
Magyarország jelezte is rendezési szándékát a világbajnokságra. 2018 decemberében be is jelentették, hogy hazánk kapta meg a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezési jogát. Azonban az már régóta világos volt, hogy egy újabb létesítményt kell építeni az eseményhez. Mint ismert, a korábbi nemzeti stadionunk (Puskás Ferenc Stadion) még futópályával rendelkezett, tehát lehetett benne atlétikai versenyeket is rendezni, de az elmúlt napokban átadott létesítményt, már enélkül tervezték meg. Így a 150 milliárd forintért átadott nemzeti aréna nem lenne képes fogadni az atlétika versenyszámait, vagyis
egy újabb stadionra van szükség.
Itt jött képbe az elmúlt 30 évben minden politikai oldal által hányattatott sorsra juttatott Észak-Csepel, ahova a kormány megálmodta az új létesítményt. Igaz a stadion terve már a 2024-es olimpiai pályázat tervei között is szerepelt, amit szintén a Csepel-sziget északi csúcsára terveztek. Az atlétikai stadion bekerült a Kemény Ferenc Programba, ami elvileg garantálná a megépülését.
Az építészeti tervek már elkészültek:
A tervek szerint mobil lelátókkal együtt 40-45 ezer férőhelyes lenne, majd a világbajnokság után 15 ezresre csökkentenék a befogadóképességet. Hivatalos fenntarthatósági tanulmány a torna után egyelőre azonban nincs, így arra vonatkozóan sincs semmiféle adat, hogy az esetleges üzemeltetési költségek mennyibe kerülnének, az viszont esélyes, hogy ez inkább a fővárosra hárulna és így az adófizetőkre.
Egyelőre nem támogatja Budapest
A november 6-ai kormányülésen Karácsony Gergely is részt vett, amely után Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel való közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy az új multifunkcionális kézilabdacsarnokot (az eredeti 15 milliárd helyett már 110 milliárd forintnál jár a beruházás – szerk.) és a Bozsik-stadion építését is támogatja a főváros. Azonban az atlétikai stadion ügyében időt kért Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint részleteiben meg kell ismerniük a beruházást azelőtt, hogy megfogalmazzák álláspontjukat a projektről, de az alapvető hozzáállásuk jelenleg nem támogató.
A főpolgármester a sajtótájékoztató után akkor úgy fogalmazott, hogy
„Az atlétikai stadion ügyében jelenlegi álláspontunk a kormányéval ellentétes. Mert ebben az ügyben is abból indulunk ki, mint minden más nagyberuházás ügyében.”
- a beruházásoknak a zöldfelületek arányát növelniük kell
- a beruházások finanszírozásának és működtetésének fenntarthatónak kell lennie, és közösségi célokat kell szolgálniuk
- a beruházások költségeinek átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük.
Orbán Viktor egyébként ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg,
ők semmi olyasmit nem erőltetnek, amit a főváros esetleg nem akar.
Egyeztetett Karácsony és a kormány: kézilabdacsarnok valószínűleg lesz, Budapest-törvény nem, az atlétikai stadion kérdéses
Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közös sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy mire jutottak a kormányülésen, amire Karácsonyt is meghívták. Karácsony szerint közös céljuk a kormánnyal Budapest fejlesztése, az első találkozás elindította a közös munkafolyamatot. A főpolgármester intézményesült együttműködést szeretne, ennek színtere a Budapesti Közfejlesztések Tanácsa lehet.
Népszavazás?
Nem javítja az esélyeket az a tény sem, hogy a Kúria döntése alapján lehet népszavazást tartani arról, hogy a fent jelzett területre 2023. január 1-ig lehet-e építkezni, vagy sem. A bíróság a végzésében arra jutott: a kérdés nem arra vonatkozik, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza. A bíróság szerint a népszavazási kérdés nem a beruházás megvalósításának teljes meghiúsítására, csupán időbeli elhalasztására irányul.
Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina szintén nem támogatja a sportkomplexum megépítését. Korábban a városvezető úgy nyilatkozott:
A stadion teljesen szükségtelen. Szerintem egy alkalomra felépítünk egy stadiont egy teljesen alkalmatlan helyen, olyan pici helyen, hogy nem tudtak mellé parkolót tervezni. Az esemény után fenn kéne tartani a stadiont, ami ráadásul egy olyan telken van, amelynek a panorámája páratlan Budapesten
– tette hozzá a frissen megválasztott polgármester.
A csepeli polgármester támogatja
Csepel fideszes polgármestere, Borbély Lénárd azonban a beruházást támogatja. Állítása szerint Csepel számára ez nemcsak egy sportberuházás, hanem régóta szükséges városfejlesztés. Borbély szerint a csepeli HÉV felújítása 2020 júniusában kezdődhet, de elvesztheti a prioritását, ha nem lesz Budapesten vb.
Borbély Lénárd szerint a IX. kerületi atlétikai központ mellett 72 hektár új közparkot is létrehoznának, amelyből közel 60 hektár Csepelen valósulna meg, és több, mint 40000 új fát is kapna Észak-Csepel. A polgármester szavai szerint a sportfejlesztés keretén belül rendbe tehetnék az elhanyagolt területet, méghozzá a műemlékvédelemmel együttműködve, és a Kis-Duna-part rekultivációját, mederkotrását is beleértve.
Csak akkor támogatnák, ha nem közpénzből épülne
Az ellenzéki pártok közül a Jobbik kifejezte, hogy abban az esetben tudná támogatni a sportkomplexum és a stadion megépülését, ha a nemzetközi példákhoz mérten,
A jobboldali konzervatív párt budapesti elnöke, Bencsik János szerint az amerikai mintát kéne megvalósítani.
„2021-ben az Oregon államban található Eugene városa rendezi az atlétikai világbajnokságot. A helyszín a helyi egyetem atlétikai pályája lesz. Ezt a stadiont egy bizonyos Phil Knight nevű volt egyetemi öregdiák pénzügyi adományából újítják fel, aki többek között a NIKE társalapítója. Phil mellett még nagyjából 50 magánszemély és cég adományozott azért, hogy ez a beruházás létrejöjjön.”
Mivel jelentős összegről van szó a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését illetően, a Jobbik szerint Magyarországon is a 2010 óta jelentős mértékben meggazdagodó, kormányhoz közeli üzletembereknek kéne stadiont építeni a saját adományaikból.
Az ellenzéki párt szerint így rengeteg forrás szabadulna fel, amelyet nyugodtan lehetne
Az LMP álláspontja szerint profi sportnak piaci alapon kell működnie, ahogy szinte minden más európai országban. A párt állítása szerint közpénzből csak a minőségi utánpótlásnevelést és a tömegsportot szabad támogatni, beleértve a létesítmények fenntartását is, de azt sem az átláthatatlan, korrupt és óriási költségvetési kiesést jelentő sport-Tao keretében.
A sportolók kiállnak a rendezés mellett
A beruházás támogatása mellett szólalt fel és külön mozgalmat indított a világbajnoki bronzérmes gátfutó, Baji Balázs. A sportoló szerint budapesti vb-vel új célt kapott a karriere. Úgy érzi, 34 évesen akár egy felejthetetlen búcsút is átélhetne az itthoni vb-n.
„Elbizonytalanított a jelenlegi helyzet és megijedtem attól, hogy a budapesti atlétikai világbajnokság és vele együtt az atlétika jövője veszélybe kerül. Fontosnak érzem, hogy a végleges döntés előtt mindenki tudja, hogy mit jelent számunkra a hazai rendezésű világesemény, és azt is, hogy az atlétikának, ami Magyarország 5. legsikeresebb sportja, nincs egy igazi otthona, edzőközpontja, nemhogy nemzetközi eseményekre alkalmas létesítménye"
– tette hozzá Baji Balázs.
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szerint nem csupán egy versenyre kapnak lehetőséget a hazai atlétika, mert ez egy jelentős bázis nélküli közösség új otthona lehetne.
Hosszú Katinka kiáll a budapesti atlétikai világbajnokság megrendezése mellett
Karácsony Gergely a budapesti stadionépítések leállításával is kampányolt, ez valószínűleg azt jelenti, hogy blokkolná az atlétikai stadion projektjét, ami a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszíne lenne. Helyszín híján pedig a rendezést is vissza kellene adnunk. Baji Balázs vb-bronzérmes magyar gátfutó már kampányol az esemény mellett:
Arra vonatkozóan, hogy mikor lesz végül döntés, még nincsenek konkrétumok, várhatóan azonban a hónap végéig választ kapunk, hogy a főváros áldását adja-e a beruházásra. Bár a Puskás Aréna, mint nemzeti stadion valóban szükséges volt Magyarország számára, ugyanakkor óriási hiba volt, hogy úgy készült el, hogy nem képes atlétikai versenyeket fogadni, ezáltal pedig felelőtlenség volt Magyarország részéről a kandidálás a 2023-as világeseményre. Új nemzeti atlétikai centrumra szüksége van Magyarországnak, de egy újabb 40-45 ezres stadionra nem. Főleg, hogy jelenleg semmilyen terv nem létezik arra vonatkozóan, hogy a 4 év múlva esedékes világesemény után, mégis hogyan lehetne rentábilisen fenntartani a létesítményt.
Ígéretek vannak, de egyelőre csak azok...