Gulyásnak csak akkor büdösek az álhírek, ha azt róluk terjesztik

Tényleg álhír, hogy csökkentik vagy elveszik a nyugdíjat, Gulyás Gergely ilyet sosem mondott. A kancelláriaminiszter ezért feljelentést tesz. Csakhogy korábban ő maga mondta, a politikai igazságról, illetve hazugságról nem biztos, hogy a bíróság objektíven tud dönteni. Rövid összeállításunk a post-truth világról és az „alternatív tényekről”.

„Feljelentés álhírek terjesztői ellen” – írja Facebook-oldalán Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint írja, álhírportálok kormánypárti politikusoktól származó idézetként tüntetnek fel olyan hazugságokat, melyek soha nem hangzottak el. A kancelláriaminiszter példaként nyugdíjak csökkentéséről, sőt megszüntetéséről szóló híreket hozta fel, hiteltelen forrásként pedig a hirzona24.com-ot, az otpercpihenoblogspot.com-ot, valamint a blikkruzs.me-t nevezte meg.

„Rágalmazás miatt büntetőfeljelentést tettem a Legfőbb Ügyészségen és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon” – zárja Facebook-posztját Gulyás.

Bármily fura is ilyet leírni egy ellenzéki hangvételű közéleti portálon, de a kancelláriaminiszternek igaza van. A Gulyás által megnevezett három weboldal valóban beszélt a kamu nyugdíjcsökkentésről, és valóban soha el nem hangzott mondatokat adott a miniszter szájába. Csakhogy a HVG már csaknem öt évvel ezelőtt (!) közzétette a nagy átverős listát, melyen nagyságrendileg kétszáz (!), a Gulyás által hivatkozott oldalakhoz hasonló kattintásvadász álhírportál szerepel. (Köztük az említett három is.)

A fentihez hasonló, kisebb, de kategorizált listát tett közzé az Urbanlegends 2018 januárjában. A szerző, Marinov Iván rendszeresen jár utána városi legendáknak, itt azonban a kattintásvadász oldalakat hat kategóriába is sorolja:

• kamuhíres: kitalált híreket terjesztő oldal,
• elfogult: az anyagait egy bizonyos világlátás/cél érdekében súlyosan eltorzítva, egyoldalúan közreadó oldal,
• áltudományos: tudományosan megkérdőjelezhető nézeteket propagáló oldal,
• konteós: összeesküvés-elméleteket terjesztő oldal,
• szatirikus: az irónia és humor eszközét használó oldal,
• kattintásvadász: félrevezető címekkel, facebookos megjelenéssel és régi témák felmelegítésével operáló oldal.

A Bud Spencer meghalt (évekkel a sztár valódi halála előtt), Visszahozzák a sorkatonaságot, Elveszik a nyugdíjat, Ronaldo segít a beteg Noémin stb. címekkel operáló oldalak – ahogy azt Marinov is feltérképezte – a bevételre hajtanak.

A „bemondta a tévé, tehát igaz” axiómán szocializálódott hírolvasó pedig még osztja is, vagyis az így virálisan terjedő kamuhír még több bevételt jelent a kamuoldal üzemeltetőjének. Aki az internet és a web 2.0 globalizált mivolta miatt a Föld bármely pontján tartózkodhat. A Gulyás Gergely által hivatkozott, a Blikk bulvárlap nevét viselő (valójában köze nincs hozzá!) blikkruzs.me-nek a „.me” domainvégződése például azt jelenti, hogy a weboldalt Montenegróban (!) regisztrálták, de természetesen a megfelelő loginnévvel és jelszóval akár az Antarktiszról vagy Budapestről is létre lehet hozni cikket rajta. A „.com” tartománykód a „commercial” (azaz üzleti) világszintű rövidítése, ott azután végképp nem tudjuk első pillantásra megmondani, hol is regisztrálták az adott weboldalt.

Az álhírgyártás nem új találmány, az online világ előtt az ilyen szenzációhajhász újságírást yellow journalism névvel illették. A közösségi média (elsősorban a Facebook) megjelenésével

akinek a szerkesztőségekben az a szerepe, hogy megszűrje, mi kerülhet az adott sajtóorgánumba. Facebookon azonban bárki bármit megoszthat.

Ezt használta ki a szentpétervári Internet Research Agency, mely a köztudatban orosz trollhadsereg néven ismert, és először a Brexit népszavazás alkalmával vetették be őket. Az HBO erről forgatta a Brexit – Háborúban mindent szabad című filmet.

A Brexit azonban csak a főpróba volt, csúcsra a 2016-os amerikai választási kampányban járatták. Legendássá vált a velezi álhírgyár, ahol macedón fiatalok dollártízezreket tettek zsebre olyan álhíroldalakon közzétett cikkekért, melyek célja Hillary Clinton szavazóinak elbizonytalanítása, otthon tartása. A macedónok olyan néven regisztrálták az álhírgyár elemeit, hogy azok első pillantásra valóban komoly híroldalnak tűnjenek: worldpoliticus.com, trumpvision365.com, usconservativetoday.com, donaldtrumpnews.co, usadailypolitics.com stb.

Az álhírnek vagy – eufemizmussal – alternatív valóságnak nincs tudományos definíciója, ugyanis annak kutatása még nagyon friss. 2016 óta ezt post-truth világnak nevezzük, és világméretű küzdelem indult az álhírek ellen. Ennek egyik megjelenése, hogy a Facebook közéleti, politikai hirdetést csak úgy enged közzétenni, hogy a közzétevő nevét nyilvánossá teszi, valamint hatósági igazolvánnyal kell igazolni, hogy a hirdető személy valós.

Krekó Péter Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című könyvében így definiálja az álhírt:

olyan, a nyilvánosság fórumain terjesztett információkra utal, melyeket szándékos megtévesztés céljából fabrikálnak. Ez tehát a nyilvános hazugság minősített formája: aki az álhírt létrehozza, pontosan tisztában van azzal, hogy a valóságnak nem felel meg, amit mond.

A meghatározás kétségkívül jó, de nem elég pontos ahhoz, hogy definícióként elfogadja a tudomány. Ezen túlmenően az Európai Bizottság álhírekkel és dezinformációkkal foglalkozó magas szintű szakértő csoportjának jelentése definiálta a dezinformáció fogalmát:

olyan hamis, pontatlan vagy félrevezető információ, amelyet nyereségvágyból vagy szándékos károkozás elérése érdekében készítenek, tesznek közzé vagy terjesztenek. Ez a tevékenység fenyegetést jelenthet a demokratikus folyamatokra és értékekre, de akár a közélet egy specifikus részét is érintheti, mint például az egészségügy, tudomány, oktatás vagy gazdaság.

Gulyás Gergely feljelentése azonban sántít, hogy azt ne mondjuk, hiteltelen. Menjünk vissza először 2017 elejére, a post-truth korszak elejére! Donald Trump elnök januári beiktatásáról a Fehér Ház szóvivője büszkén mondta, hogy többen vettek részt rajta, mint elődje, Barack Obama beiktatási ünnepségén. Mikor Kellyanne Conwayt, Trump főtanácsadóját fényképfelvételek révén szembesítették azzal, hogy Trump beiktatásán számottevően kevesebben voltak, Conway így felelt:

Ezek alternatív tények.

Conway elhíresült mondata a post-truth világ szállóigéjévé vált, jelezve: a politikus bármit mondhat!

Gulyás Gergely pedig ugyancsak belefutott egy ilyenbe. 2018 augusztusában az N1 TV-nek a fideszes propagandaoldalak szakmányban elvesztett sajtópereire vonatkozó kérdésére így válaszolt:

Mi a hazugság és mi nem a politikában, azt nem biztos, hogy objektíven egy bírósági ítélet meg tudja mondani. […] A politikai vitákban szerintem nem helyes, ha a bíróság tesz igazságot.

Ennek fényében igencsak furcsa, hogy Gulyás most mégis jogi útra tereli az ügyet. Illetve az, hogy csak most. Ugyanis a cikkünk elején említett oldalak évek óta üzemelnek, sőt! Idén januárban az az álhír terjedt egy pont ugyanilyen weboldalra hivatkozva, hogy Cristiano Ronaldo kifizette az izomsorvadásos Noémi kezeléséhez szükséges összeget.

Ronaldo ugyan szokott adakozni, de ebből most egy szó sem volt igaz. Az Együtt a Kisangyalokkal Mozgáskorlátozott gyermekeket támogató Alapítvány akkor fel is hívta a figyelmet az álhírre, hozzátéve:

Tisztelettel kérünk benneteket, hogy lehetőségeitekhez mérten próbáljátok meg ti is megakadályozni az ilyen álhírek terjedését, hiszen ezek Noémi ügyére nézve is nagyon kártékonyak lehetnek, hiteltelenné tehetik a jövőbeni valós híradásokat a gyűjtés kapcsán.

Akkor Gulyás Gergely mélyen hallgatott, hiszen „csak” egy izomsorvadásos hatévesről, illetve az ő sorstársairól volt szó. Most azonban Orbán Viktor kormánya az álhír áldozata, ezért fordul bírósághoz. Csakhogy – Gulyás Gergelyt újra idézve – azt, hogy „mi a hazugság és mi nem a politikában, azt nem biztos, hogy objektíven egy bírósági ítélet meg tudja mondani”.